Össztűz Trumpra: kihúzta a gyufát az araboknál, az oroszoknál, az uniónál | HIREK

Össztűz Trumpra: kihúzta a gyufát az araboknál, az oroszoknál, az uniónál

Donald Trump arról beszélt, hogy elismeri a Golán-fennsíkon Izrael fennhatóságát. Ez keveseknek tetszik a világpolitikában. Ha ez marad a logika, 2066-ban Oroszország is amerikai jóváhagyást kap a Krím elfoglalására.

Donald Trump tegnap egy rövid Twitter-üzenetben kijelentette: 52 év után itt az ideje, hogy az Egyesült Államok teljesen elismerje Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett. A Szíriától 1967-ben elfoglalt terület izraeli megszerzésének amerikai elismerése sok szempontból is meglepő volt.

Abban mindenki biztos lehetett, hogy egy ilyen bejelentés csak olaj lesz a tűzre, az amúgy sem a végtelen nyugalmáról és stabilitásáról ismert térségben.

Ráadásul Izrael éppen választ, és a szavazást nagyban befolyásolhatja, hogy ez az áttörés óriási siker Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, aki amúgy rengeteg botrányos ügybe belekeveredett.

Nem csoda, hogy a térségben és a nagyvilágban is sokan beszóltak az egykori agresszió váratlan amerikai megsüvegelésének.
De miért ilyen fontos a Golán?

Járjuk körbe egy kicsit a nemzetközi reakciókat az MTI tudósításainak segítségével, de mindenekelőtt nézzük meg a történet előzményeit! A Golán-fennsík ezerkétszáz négyzetkilométeres, nyugati részét 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta el Izrael Szíriától. A terület gazdag és szép, a Bibliában is felbukkan olykor a Genezáreti- vagy Tiberias-tó keleti partjánál fekvő rész. Mai értékét azonban inkább a geopolitikai elhelyezkedése és a vízforrások tömege adja-

Azon természetesen jól el lehet vitatkozni, hogy ki volt itt előbb, történelmileg kihez tartozik, de az 1967-es annektálásnak nem a régi sérelmek voltak az alapja, hanem az újak. A Golán-fennsík ugyanis a szomszédos izraeli területeknél magasabban fekszik, onnan megfigyelhetők, és könnyűszerrel lőhetők az alatta felépített izraeli települések.
Nem kell több belövés

Izrael 1967-ben a szíriai belövések miatt foglalta el a hatnapos háború utolsó napján, miután a gyors, és még Izrael számára is váratlan hadisikereket látva , a kibucok képviselői is ezt követelték a polgári és a katonai vezetéstől.

1973-ban a terület rövid időre ismét Szíria része lett, majd visszakerült Izrael fennhatósága alá. Jeruzsálemben 1981-ben a parlament megszavazta, hogy kiterjesszék rá az izraeli törvénykezést, és ezzel Izrael gyakorlatilag annektálta.

A Golán-fennsík Izrael számára a legkönnyebben integrálható terület, mert onnan 1967-ben a szíriai civil lakosság túlnyomó többsége elmenekült, mindössze négy, drúz nemzetiségű falu maradt. Jelenleg ők, húszezren teszik ki a fennsík lakosságának felét, az odaköltözött, szintén mintegy húszezer izraeli mellett. A drúzok nem ellenségesek Izraellel, igaz a Golán-fennsíkon élő drúzoknak viszonylag csekély része vette fel az izraeli állampolgárságot, hiszen az itt élők eddig attól tarthattak, hogy amikor a terület visszakerül Szíriához, akkor retorziók érik az Izraellel túlságosan barátkozókat.

Mezőgazdasága is fontos

A térségben ma nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés, borászat és szarvasmarha-tenyésztés folyik, és jelentős turisztikai fejlesztések épülnek a patakok völgyeiben lévő kirándulóhelyekre.

A múlt század kilencvenes éveiben Benjámin Netanjahu miniszterelnök titkos tárgyalásokat folytatott Szíriával Ronald Lauder amerikai üzletember, a Zsidó Világkongresszus jelenlegi elnöke közvetítésével a fennsík jövőjéről, egy Damaszkusszal megkötendő béke részeként.

A kiszivárgott tervek szerint Jeruzsálem további, több évtizedes fennhatóságot kért, melynek végeztével átadta volna a területet.
A reakciók

Ilyen előzmények után érthető, hogy a környező államok és az arab világ reakciói rendkívül ellenségesek voltak. A legközvetlenebb érintett, vagyis a szíriai kormány pénteken azonnal elítélte az amerikai bejelentést, egyben leszögezte, hogy Damaszkusz eltökélt szándéka minden lehetséges eszközzel visszaszerezni a területet.

A damaszkuszi külügyminisztérium egy illetékese úgy vélekedett, az Egyesült Államok vakon részrehajló Izrael iránt, ami nem változtat a valóságon, amely szerint a Golán-fennsík Szíriáé, arab volt és lesz.

Izrael legnagyobb ellensége, Irán sem fukarkodott a jelzőkkel. Bahrám Kásszemi külügyi szóvivő szerint Donald Trump amerikai elnök személyes és meggondolatlan döntése veszélyes, csak további válságokhoz vezet a Közel-Keleten.
Orosz, török, egyiptomi

Hasonlóan elítélő volt Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki szerint Trump Twitter-üzenete hadüzenet az ENSZ-nek. Igaz, Oroszország némi kaján kárörömmel is figyeli a kettős mércét, hiszen amennyiben Izrael annektálhat területeket büntetlenül, Oroszország pedig szankciókat kap ezért, akkor Moszkva mindig hivatkozhat arra, hogy Washington nem egyenlő mércével már.

Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig így fogalmazott:

Trump elnök úr szerencsétlen kijelentése újabb feszültségek forrása lehet."

Sohasem adjuk áldásunkat a Golán-fennsík megszállásának elismerésére."

Bár Erdogan Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcol a szíriai konfliktusban, nem szűnt meg hangsúlyozni Szíria területi egységének fontosságát. A török elnök elsősorban attól tart, hogy amennyiben nem hangsúlyozza Szíria területi sérthetetlenségét, akár egy kurd állam is létrejöhet országa szomszédságában.

A fenti véleményekkel egybecsengően nyilatkozott Egyiptom is, Kairó kijelentette, elképzelhetetlennek tartja, hogy a Golán-fennsík Izraelhez csatolását elismerje.
Uniós vélemény

Végül az Európai Unió álláspontja nem változott, az unió továbbra sem ismeri el Izrael Golán-fennsík feletti fennhatóságát.

Brüsszel szerint az Európai Unió a nemzetközi joggal összhangban jár el, nem ismeri el az izraeli fennhatóságot az általa 1967 júniusában elfoglalt területek egyike felett sem, beleértve a Golán-hegység egészét.

index.hu

Feltöltve: 2019.03.22.
Megnézve: 1583

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra