Máris lassul a brit gazdaság növekedése | HIREK

Máris lassul a brit gazdaság növekedése

A brit uniós kiválás ékes példája annak, hogy a politikai döntéseket akkor is érzelmek, hiedelmek és szűken vett érdekek vezérlik, amikor az érvek és ellenérvek közgazdasági köntösbe bújnak. A Brexitet támogatók továbbra is úgy gondolják, hogy az uniós tagsággal csak veszített Nagy-Britannia, a bennmaradás hívei viszont gazdasági apokalipszist emlegetnek, ha a kiválásról van szó – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Azok szerint, akik az unióban maradnának, összeomolhat a légi közlekedés és élelmiszerhiány is kialakulhat, ugyanakkor az Eurostat legfrissebb felmérése szerint az Európai Unió legfejlettebb statisztikai régiója Belső-London, ahol az egy főre jutó GDP hatszorosa az egy főre jutó uniós átlagnak.

Komoly lemaradást hozhat a kilépés a briteknek

Ha nincs is szó apokalipszisről, a kilépés szaldója negatív – reagált Isépy Tamás, a Századvég közgazdásza a műsorvezetői felvetésre. Kifejtette: a kemény, de még a megegyezéses Brexit is jelentős terhet ró a brit háztartásokra. A brit kormány nemrég kiadott egy dokumentumot, amelyben tízszázalékos GDP-lemaradással számol, azaz a jelenlegi kereskedelmi körülmények között tizenöt év múlva jóval magasabb lenne a bruttó nemzeti termék, mint a Brexit után.

Hozzátette: ez háztartásonként 4200-6400 fontot jelent évente.

Az OECD jelentéséről – amely több ország gazdasági előrejelzését lefelé módosította, tehát lassulásra számít – Isépy azt mondta: a Brexit nem nullszaldós, azaz mindenki veszít. Az egységes piac óriási mérföldkő volt, és ez visszafelé is igaz: az unió bármelyik régiójának rendkívül negatív fejlemény a britek kiválása.

Ha nem marad el a Brexit, akár gazdasági visszaesés is bekövetkezhet – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy van-e esélye a britek maradásának, a közgazdász azt válaszolta: népszavazással újra dönthetnének a kérdésről, de mivel igen szűk határidők állnak rendelkezésre, nem lehet megjósolni, hogy mi következik.

Az ír–északír határellenőrzés rendezése kérdéses

A londoni alsóház jövő héten kedden szavaz ismét a kiválási megállapodásról. Új szöveg nincs, a régit viszont kétharmados többséggel elutasították a képviselők. Theresa May miniszterelnök bejelentette: ha ismét elutasítják a dokumentumot, akkor a Brexit elhalasztásáról is szavazhatnak, ami néhány hetes vagy hónapos halasztást jelenthet – hangzott el a műsorban.

Az lehet a politikusok érzése, mintha ezek az események korábban már megtörténtek volna, és körbe-körbe járnának – fogalmazott Gálik Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Most azt próbálják elérni, hogy a kiválásról szóló dokumentumban úgy módosítsák az északír védőháló kérdését, hogy azt ne az Európai Unió kénye-kedve szerint lehessen meghosszabbítani. Jelenleg ugyanis ha az EU nem akarja, akkor az északír terület nem léphet ki ebből a piaci szabályozási környezetből – magyarázta.

A napokban Theresa May helyett Geoffrey Cox legfőbb ügyész tárgyalt az unióval a dokumentumhoz adandó kiegészítésről, amit a brit parlament aztán kötelező érvényű jogi garanciaként elfogadhat jövő keddig – mondta.

Hozzátette: ha ezek a tárgyalások nem járnak sikerrel, akkor May megkérdezheti a parlamentet a megállapodás nélküli kilépésről vagy a kilépési folyamat hosszabbításáról, amelynek viszont nagy a politikai kockázata.

Ha meg is szavazzák, csak hónapok múlva léphet életbe

Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló felvetésére, amely szerint Nagy-Britannia akkor sem léphet ki azonnal az unióból, ha erre a londoni alsóház rábólint – Gálik azt mondta: jelenleg a belső jogszabályi és a külső szerződéses feltételek is hiányoznak, azaz a brit parlament még nem tárgyalta végig az európai jogszabályok saját jogrendszerbe való átültetését biztosító törvényeket.

Hozzátette: ez azért lenne fontos, hogy a kilépés másnapján ne akadjon meg a brit gazdaság normál működése.

A docens arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt két és fél évben nem tudták újratárgyalni az EU és a külső országok viszonyát tisztázó szerződésrendszert. Az utóbbi időben 40 ilyen szerződést akart megkötni az Egyesült Királyság, ebből azonban mindössze hat esetben tudtak valamilyen ideiglenes megállapodást elérni.

Teljes bizonytalanság lenne Ausztráliától kezdve Új-Zélandon át az afrikai országokig. Ha például elindul egy hajó, azt fogadják-e a kikötőkben, vagy kell-e vámot fizetnie – óriási a bizonytalanság, aminek a tisztázásához több hónapra lenne szükség – figyelmeztetett.

hirado.hu

Feltöltve: 2019.03.07.
Megnézve: 1482

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra