HIRDETÉS
HIRDETÉS

A várakozásoknak megfelelően leszavazta az Egyesült Királyság EU-s kilépésének feltételrendszeréről szóló megállapodást a brit parlament alsóháza kedd este: a képviselők közül 202-en hagyták jóvá a Theresa May által nyélbe ütött egyezséget, és 432-en szavaztak ellene, ami

történelmi vereséget jelent egy brit kormánynak.

A legutóbbi ehhez fogható vereséget még Ramsay Macdonald szenvedte el 1924-ben, és akkor is csak 166 képviselős különbséggel szavaztak ellene.

Ez már a második alkalom volt, hogy a brit miniszterelnök a parlament elé próbálta vinni a megállapodást, amit csak nehezen sikerült kialkudnia az EU-val, és amit a 27 tagország már korábban jóváhagyott. Decemberben elhalasztotta a szavazást, mert tisztában volt vele, hogy nem fogja elnyerni az alsóház jóváhagyását. Ezzel nyert egy kis időt további tárgyalásokra, de a megsemmisítő vereséget így sem tudta elkerülni két és fél hónappal a brexit dátuma előtt.
Szerdán bizalmatlansági indítványról tárgyalnak a kormány ellen

Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője a szavazati arányok ismertetése után azonnal bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. „Az 1920-as évek óta ez a legnagyobb vereség, amit egy kormány elszenved a parlamentben” – fogalmazott Corbyn. A fejére olvasta a miniszterelnöknek, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalásai közben nem adott lehetőséget megfelelő párbeszédre a kilépés feltételeiről, és egyetlen prioritása a kormányzó Konzervatív Párt volt. „Nem gondolhatja komolyan, hogy két év kudarc után képes arra, hogy egy jó megegyezést kössön” – mondta az ellenzék vezetője.

A bizalmatlansági indítványt szerdán kezdi el tárgyalni a brit parlament, és este szavaznak is róla. A Mayt a 2017-es előrehozott választás óta az alsóházban támogató északír unionisták már bejelentették, hogy támogatják a bizalmi szavazáson a kormányt, így a kérdés valójában az, hogy a saját pártján belül mi a helyzet. A megállapodását 118 konzervatív képviselő szavazta le, de a Mayjel szemben álló toryknak alapesetben nem lenne érdekük így megbuktatni a saját kormányukat.

Ez a nagy arányú vereség azonban rettentő kínos helyzetbe hozta Mayt, és első körben az is kérdés, hogy talpon tud-e maradni: annak ellenére, hogy a parlamenttel ellentétben a pártján belül nem lehet ellene bizalmatlansági szavazást kezdeményezni, nagy lehet rajta a nyomás. A Downing Street azt kihangsúlyozta a szavazás után, hogy May önként nem tervezi a lemondását.
Kiderült, hogy mit nem szeretne a parlament, de az nem, hogy mit szeretne

„Világos, hogy a parlament nem támogatja ezt a megállapodást, de arról semmit nem tudunk, hogy mi az, amit támogat – értékelte az eredményt Theresa May. – Pedig a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok és a brit állampolgárok az EU-ban megérdemlik, hogy tisztában legyenek vele, mi következik.”

„Azt hiszem, hogy a kormány bírja a parlament támogatását” – reagált arra, hogy bizalmatlansági indítványról fog dönteni a képviselőtestület a kormányával szemben. Ha a parlament bizalmat szavaz a kormánynak, akkor a következő napokban meg fogja állapítani, hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy a kilépési megállapodáshoz is megszerezze a képviselők támogatását. Azt tervezi, hogy jövő hétfőig beadni egy új javaslatot a parlamentnek, jelentette be.

Mindenki azt szeretné, hogy rendezett módon, egy jó megállapodással lépjen ki az Egyesült Királyság az EU-ból, mondta, amit éljenzés fogadott a teremben.

„Minden nappal nő a bizonytalanság, a keserűség és a harag, miközben a britek azt szeretnék, hogy ez az ügy meg legyen oldva” – fejezte be a felszólalását a miniszterelnök.

Visszavonást vagy új népszavazást szeretne az ellenzék

„Szégyen, hogy ennyi ideig tartott eljutni ide” – mondta a szavazás után Ian Blackford, a Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője. Üdvözölte, hogy a Munkáspárt bizalmatlansági indítványt adott be, és kijelentette, hogy ebben a helyzetben a helyes döntés az lenne, hogy Nagy-Britannia visszavonja a kilépési szándékát az EU-ból.

„Világos, hogy a parlamenten nem fog átmenni ez a megegyezés – szólalt föl Jo Swinson, az ellenzéki Liberális Demokrata Párt alelnöke. Egy új népszavazással kell megoldani a kérdést, amelyet a parlament képtelen megoldani, vélekedett.
Egy sor forgatókönyv jöhet

Az alsóház döntése alapján mindenesetre a miniszterelnöknek és a kormányának három napja van előállni valamilyen B tervvel, amiről egyelőre még nem tudni, hogy mi lenne.

May előzetesen abban reménykedhetett, hogy ha le is szavazzák a megállapodását, az alsóházban esetleg olyan patthelyzet alakul ki, hogy végül mégis másodszor is szavazásra tűzhetik a megállapodást, amit legkisebb rosszként próbálhat eladni. Egy ekkora arányú pofon után viszont ennek igen kicsi az esélye, az alsóház elsöprő többségben utasította el az egyezményét.

Ezen túlmenően előzetesen csak annyi látszott biztosan, hogy az alsóházban a kormánypártokon és az ellenzéken átívelve a többség el akarja kerülni a megállapodás nélküli, rendezetlen brexitet. Azonban a legkevésbé sincs egyetértés semmi többen, főleg nem valamilyen másik alternatíva mellett.

Az alternatívák között ott van

egy szabadkereskedelmi megállapodás, mint az EU és Kanada vagy több tucat másik ország között,
egy vámunió, mint Törökországgal, amit a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is támogat,
a norvég típusú kapcsolatrendszer az EU-val, azaz maradnának a közös piacban anélkül, hogy beleszólnának a döntésekbe, és az uniós munkaerőt is szabadon be kellene engedniük (erről még a norvég miniszterelnök is azt kérdezte: „miért?”),
a svájci modell, ami gyakorlatilag a norvég, csak egy nagy megállapodás helyett sok „önkéntes” kicsivel, így bizonytalanabb (épp most billeg) és átláthatatlanabb, de legalább a nagyobb szuverenitás látszatát fenntartja,
vagy egy újabb referendum,
több tory pedig egy önellentmondásnak számító „rendezett megállapodás nélküli brexitről” beszélt, de itt se mindegy, hogy teljesen megszakítják a kapcsolatokat,
vagy spontán letárgyalt kis egyezségekkel tompítják a szakítás fájdalmait.

Olyan szavazásokat képzel el több képviselő, amiből összeáll, hogy mi lehet a legkisebb közös többszörös és kompromisszum. Ezzel csak annyi gond van, hogy ez nem egy évvel, hanem néhány hónappal a kilépés előtt jönne elő.

Theresa May egy hétfői beszédében már arról beszélt, hogy nagyobb esélye van annak, hogy Nagy-Britannia nem is lép ki az EU-ból, mint hogy megállapodás nélkül lép ki. Ezzel elsősorban a kemény brexit híveit próbálta győzködni, azonban a Munkáspárton és a torykon belül is vannak, akik komolyan számolnak egy új népszavazás megtartásával.

Egy népszavazás megtartására még akkor sem lenne idő március 29. előtt, ha hirtelen többségbe kerülnének a referendumot pártolók. Vagyis az EU-s országok haladéka nélkül semmi esély nem lenne egy népszavazás megtartásának. Ráadásul a referendum hívei között arról sincs egyetértés, hogy ha lenne népszavazás, azon miről lenne szó: képviselők az utolsó pillanatban egy többpárti javaslatban azt vetették fel, hogy a maradás és May feltételei szerinti kilépés lenne egy esetleges referendumon a kérdés, a keddi vereség után azonban a közvélemény-kutatásokban is népszerűtlen megállapodásról aligha szavaznának.
Ha semmi sem változik, rendezetlen kilépés jön

Túl sok idő és mozgástér nincsen: alapesetben a britek megállapodással vagy anélkül, de március 29-én elhagyják az EU-t, és a rendezetlen kilépés alapján egyik napról a másikra kint találnák magukat bármilyen átmeneti időszak nélkül. Csak három módon lehet ezt elkerülni:

Ha elfogad a brit parlament egy olyan brexitmegállapodást, amit az EU-s tagországok is jóváhagytak, ilyen May egyezménye, amit Brüsszelben nem akartak teljesen újratárgyalni.
Meghosszabbítják a kilépés határidejét, amihez szintén a 27 EU-s tagország beleegyezése kell. Egyrészt az EU-nak ez alapvetően nem áll ez érdekében, kivéve, ha valamilyen kézzel fogható okból – pl. előrehozott választás, népszavazás – kellene csúsztatni, és még akkor is bekavar az európai parlamenti választás május végén, amit már a britek nélkül terveznek megtartani.
Vissza kell vonni az eredeti kilépési nyilatkozatot. Az Európai Bíróság már úgy döntött, hogy a kilépést egyoldalúan is felmondhatja az Egyesült Királyság, ez azonban a 2016-os népszavazás felülírása lenne, amit előrehozott választás vagy újabb népszavazás nélkül nehezen léphetne meg a brit parlament, ráadásul egységes akarat sincs erre.

Decemberben elhalasztotta, most már nem volt hova hátrálni

May csak nagy nehezen tudott kialkudni egy olyan kompromisszumos megállapodást a kilépés feltételrendszeréről az EU-val, amit aztán a bent maradó 27 tagország jóváhagyott. A brit politikusok között azonban egyáltalán nem volt meg az egyetértés, még May saját pártján, a torykon belül sem. Ennek pedig az lett a vége, hogy december közepén el kellett halasztania a brit alsóházban a szavazást a megállapodásról.

Ezek után a párton belül bizalmatlansági indítványt is kezdeményeztek May ellen, ami azonban elbukott, így egy évig nem lehet újra megkérdőjelezni házon belül a pozícióját (az ellenzék viszont beadhat ellen bizalmatlansági indítványt a parlamentben). Ettől még a brexitmegállapodás jövője nem lett fényesebb a brit alsóházban. May visszament tárgyalni az EU-val, ahol azonban már előre jelezték: nem változtatnak a megállapodáson.

May telefonálgatott, elment kuncsorogni az uniós vezetőkhöz, de mindössze egy jogilag értéktelen ígéretet adtak neki, hogy a legfájóbb pontot, az ír–északír határ ellenőrzését elkerülő tartalékmegoldást – miszerint az Egyesült Királyság akár az idők végezetéig vámunióban marad az EU-val – nem akarják használni, csak legvégső esetre tartják fenn. Közben pedig az idő megint egyre fogyott, hiszen May megígérte, hogy január 21-ig mindenképpen megtartják az alsóházi szavazást, amit végül kedd estére írtak ki.

index.hu

Feltöltve: 2019.01.15.
Megnézve: 990

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra