HIRDETÉS
HIRDETÉS

Hangos sípszóval és bekiabálásokkal zavarta az Országgyűlés plenáris ülését az ellenzék miután csomagban szavaztak a képviselők a hétfői napirendhez benyújtott 2925 módosító javaslatról. Az ellenzék ezután kivonult az ülésről. A felszólalásokra válaszoló fideszes politikusok alaptalannak nevezték, hogy elárulnák a népet, volt, aki megkérdezte, hogy miért nem "rabszolgáztak" az ellenzéki politikusok akkor, amikor a szocialista kormányok idején "bagórét eladták a magyar ipart, vagy amikor megduplázták a munkanélküliséget, vagy amikor elvettek egy havi bért."

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az ülésen ismertette az Országgyűlés igazságügyi bizottságának eseti állásfoglalását. Eszerint az MSZP, a Párbeszéd és DK benyújtott módosítási javaslatai sem önmagukban, sem együttesen nem alkalmasak arra, hogy támogatásuk esetén meghatározzák az ülés napirendjén szereplő napirendi pontok tárgyalási sorrendjét. Az eseti állásfoglalás idézi az Alkotmánybíróság obstrukcióról szóló megállapításait és az országgyűlési törvény rendelkezéseit is, miszerint a házelnök jogosult arra, hogy a plenáris ülés szavazásainak előkészítése körében gondoskodjon arról, hogy a parlament alkotmányos funkcióit hatékonyan teljesíteni tudja.

Az Országgyűlés elnöke gépi szavazást rendelt el, és végül 23 igen és 116 nem szavazattal elvetették a képviselők az ellenzéki módosító-csomagot. Ezt követően az ellenzék oldaláról hangos sípszó és bekiabálások zavarták meg az ülést.

Kövér László az ellenzék viselkedésére reagálva azt mondta: "az ülés alatt orvosi ügyelet áll rendelkezésre, aki rosszul érzi magát, odafáradhat".

(Előzőleg obstrukcióval akarta megakadályozni az ellenzék, hogy megszavazzák a törvényt, módosító javaslatokkal árasztották el a parlamentet. Nagyon rövid idő alatt kiderült, hogy ez nem fog menni, a terv elvérzett azon, hogy egy bizottsági ülésen kormánypárti többséggel megszavazták: egyetlen szavazás lesz az összes módosítóról.

A napirendet végül 117 igen és 10 nem szavazattal elfogadták, a sípolás és a bekiabálások ezalatt is folyamatosak voltak.

Az Országgyűlés elnöke súlyos rendzavarás miatt kizárta az ülésnapról Varga László szocialista képviselőt, a képviselők 115 igen, 35 nem szavazattal döntöttek erről.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője azt posztolta ki a Facebook oldalára, hogy szerinte arra készülnek, hogy kivezessék az ellenzéki képviselőket:

"Kövér László felsorakoztatta a köztársasági őrezred embereit! Úgy tűnik, arra készülnek, hogy kivezetik az ellenzéki képviselőket, amiért tiltakozunk a rabszolgatörvény ellen! Engem mar megfenyegetett Kövér, hogy kitilt. Ezek szerint ki is akar vitetni. Ráadásul a lépcső mögé bújtatták őket. Egyelőre további parancsra várnak."

Az ellenzék végül kivonult a Parlament üléséről, a jobbikos Z. Kárpát Dániel vezetésével, aki azt üzente a fidesz-frakciónak: Szégyelljék magukat!
A Fidesz véleménye Mindeközben Kocsis Máté az MTI-nek azt mondta az ellenzéki tiltakozások és obstrukció kapcsán: az Országgyűlésre vonatkozó alapelvek és az Alkotmánybíróság határozata is világosan rögzíti, hogy a parlament hatékony, demokratikus működéséhez a képviselői jogok visszaélésszerű használata nem megengedett. Úgy fogalmazott, a baloldali ellenzéki obstrukciót azok a szocialisták, DK-sok kezdeményezték, akik kormányzásuk idején, Gyurcsány Ferenccel az élen, egymillió embert tettek munkanélkülivé, és kétszeresen adóztatták a munkásokat. Az is nyilvánvaló - folytatta a politikus -, hogy az ő kormányzásuk idején sokkal fontosabb volt a bankoknak mindenféle kedvezményeket adni, mintsem a munkásoknak segíteni. A munka törvénykönyvének módosításáról szóló javaslat - amely körül "ez a hisztériakeltés kialakult a baloldali pártok jóvoltából" - arról szól, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat - mondta a Fidesz frakcióvezetője. Hangsúlyozta, hogy ez önkéntes, azaz minden esetben a munkavállaló beleegyezése szükséges hozzá.

MSZP: kinek az oldalán állnak a kormánypártiak?

Tóth Bertalan (MSZP) azt tudakolta munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat kapcsán, hogy a kormánypártiak a multik vagy a magyar munkásemberek oldalán állnak-e. Közölte, közvélemény-kutatások szerint a lakosság 83 százaléka elutasítja a "rabszolgatörvényt", amellyel kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a munkavállalókat és csorbítják a szakszervezetek jogait.

Elmondta, több ellenzéki frakció közösen 2925 módosító indítványt nyújtott be a parlament napirendjének módosítására, ennek megszavazása 150 órát venne igénybe, így a kormánypárti képviselők is kipróbálhatnák, milyen 150 órával többet dolgozni. Házszabály- és alkotmányellenesnek tartotta az igazságügyi bizottság döntését, hogy egyetlen döntéssel határoznak ezekről az indítványokról.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, a kormány egyik legfontosabb célkitűzése volt, hogy az országban mindenki dolgozhasson, aki akar és tud. Gyakran előfordul, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, annak ki kell játszania a bürokratikus szabályokat - mondta. Hozzátette: a munka törvénykönyvének módosításának az a célja, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, az megtehesse.

Azt firtatta, az ellenzék miért nem "rabszolgázott" akkor, amikor bagórét eladták a magyar ipart, vagy amikor megduplázták a munkanélküliséget, vagy amikor elvettek egy havi bért. A baloldal vezetői felvettek egy sárga mellényt - emlékeztetett, hozzátéve: legalább messziről látni, kik azok, akik az elmúlt években semmit sem tettek a munkából élőkért.

Jobbik: 2019 nem lesz a rabszolgák éve

Pintér Tamás (Jobbik) úgy értékelt, elárulja a népét, aki szerdán igennel szavaz a munka törvénykönyvének módosítására. Szerinte a kormánypártok rabszolgasorba akarják hajszolni a magyar embereket és az, aki félti a munkáját, bármit aláír, hogy megtarthassa azt.

Hozzátette: az emberek majd úgy mondanak nemet a túlórára, hogy elmennek az országból. Ne szavazzák meg a törvényt! - szólított fel, azt javasolva, hogy az emberek és ne a multik oldalára álljanak a kormánypártok. Még az asztalt is ráborítanám arra, aki ezt a törvényt megszavazza - hangoztatta. Hozzátette: ő ezt nem fogja megtenni, de az emberek igen és azt fogják mondani: 2019 nem lesz a rabszolgák éve.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára hangsúlyozta, a törvénymódosítás a munkaidőkeret jobb alkalmazásának feltételeit teremti meg, mivel számos területen probléma, hogy az általánostól eltérő munkarendben dolgozók beosztására nem megfelelő a jelenlegi szabályozás. A jelenkor gazdasági körülményeihez jobban alkalmazkodó szabályokra van szükség - hangoztatta. Az önkéntességre hívta fel a figyelmet és arra, hogy a túlóra nem építhető be a munkaidő-beosztásba.

Alaptalannak nevezte a képviselő szavait, miszerint a kormánypártok elárulnák a népet. Szerinte megkérdőjelezhetetlenül sikeres a kormány foglalkoztatáspolitikája.

Párbeszéd: 2,5 hónap túlmunkára kényszerítenek több millió embert

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint a törvénymódosítás évente 2,5 hónap túlmunkára kényszerít több millió magyar embert. Ha valaki 2019 januárjában túlórázik, akkor majd 2022-ben vagy kap valamit érte, vagy nem, de azt is csak akkor, ha nem írják át a törvényt, vagy ha nem hagyja el az országot, vagy még életben van - hangoztatta. Szerinte egy egyedülálló édesanya nem meri majd megkockáztatni, hogy kirúgják a munkahelyéről, ezért vállalni fogja a túlórát.

Azok a Fidesz-KDNP-képviselők akarják 400 órára emelni a túlórát, akik munkaidőben sem dolgoznak - közölte, hozzátéve: most is hiányzik a Fidesz- és a KDNP-frakció fele. A javaslat visszavonását követelte és közölte, az MSZP és a Párbeszéd a dolgozókkal van és nem a "léhűtő senkiháziakkal".

Kövér László azt kérte a képviselőtől, válogassa meg a szavait, mert kizárja az ülésről.

Bodó Sándor államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az egyedülálló édesanyát eddig és ezután sem lehet túlórára kényszeríteni. Közölte, a törvényjavaslat nem akarja megváltoztatni a jogszabály általános munkarenddel kapcsolatos szabályait, azaz a munkaidőt öt nap, hétfőtől péntekig lehet beosztani. A rendkívüli munkavégzést csak a munkavállalók önkéntes hozzájárulásával lehet elrendelni - mondta.

Rámutatott arra, hogy vannak általánostól eltérő munkarendek, és a hétvégi munkavégzést sem törvényalkotással, sem népszavazással nem lehet megszüntetni.

DK: nem volt szabályos a törvény vitája

Vadai Ágnes (DK) szerint egy egész ország háborodott fel a rabszolgatörvényen, nem egy-két ember problémájáról van szó, a kormánypártiak a saját országuk ellen küzdenek. Kitért arra, hogy nem volt szabályos a törvény vitája, az általános vita nem zárult le, így a törvényről szavazni sem lehet.

A kormánypártiaknak címezve szavait közölte, a demokrácia lebontásán és a lopáson kívül semmihez nem értenek. Az elmúlt évek kormányzati tevékenysége az út a börtönbe program része - mondta, mire Kövér László megvonta tőle a szót és arra szólította fel, szedje össze meg magát és válogassa meg a szavait.

Bodó Sándor válaszában elmondta, 2018. január-szeptemberi adatok szerint nőtt a foglalkoztatottság és 69 hónapja nőnek a nettó reálkeresetek.

blikk.hu

Feltöltve: 2018.12.11.
Megnézve: 2091

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra