Tokaji bormutyi: pancsolták a borokat | HIREK

Tokaji bormutyi: pancsolták a borokat

Egy Amerikában élő magyar férfi beállított a Tokaji Kereskedőházhoz, hogy eladna a tengerentúlon 1,2 millió palack háromputtonyost. Így kezdődtek a bonyodalmak, amely miatt már a rendőrség is nyomoz, és még azt sem tudni, ki vert át kit. A tokaji borospalackban nem mindig az van, amire számítunk, az új menedzsment most a cég teljes, hárommilliárd forint értékű készletét átvizsgálja, és nem engedi piacra, ami nem megbízható. A Kerház volt vezére szerint a borok papírjaival nincsen semmi baj, az amerikai manőver pedig összességében jó üzlet volt.

Nagy erőkkel nyomoz a rendőrség a Tokaj Kereskedőház ügyei miatt, miután a tavaly kinevezett menedzsment hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mondta Illés Géza, a kereskedőház jogi képviselője egy sajtóbeszélgetésen.

Az állami pincészet új vezetése szerint addig nem lehet azt várni, hogy kitörnek a Tokaj névhez méltatlan, tömegtermelésre átállt szocialista nagyüzem szerepéből, amíg maguk körül és a cégben nem tesznek rendet.

Illés szerint fontosak a bortermelést érintő szabályozói változások is, de mindennek a kulcsa az, hogy meg tudják-e változtatni a Tokajban uralkodó, a bor hírnevének rendkívül sokat ártó kultúrát, elővesznek-e korábbi, szőnyeg alá söpört történeteket.

Ilyen történet például a 2010-es amerikai eset, amely miatt az egyik oldalról most dollármilliós kártérítést követelnek a Kerháztól, másik oldalról pedig maga a kereskedőház tett feljelentést. És egyelőre még csak az sem világos, hogy pontosan ki vert át kit.

Biblia és bor

Az események egyik kulcsembere egy Balla Attila nevű, Romániából az Egyesült Államokba költözött középkorú férfi, akiről azt mesélik, született vállalkozó. A borbiznisz előtt VHS-kazettákon terjesztett megfilmesített bibliai történetekben utazott.

Ballát állítólag a korábban boros körökben jól ismert üzletember, a volt párizsi nagykövet, Kékessy Dezső segítette, többször is együtt jelentek meg az üzleti tárgyalásokon. A férfi feltűnt a Kerház környékén is, és váltig állította, neki a tokaji az élete, és hogy szerinte a tengerentúlon odavannak a 2001-es háromputtonyos aszúért. Azt mondta, ha kapna belőle 252 ezer palackot, egy év alatt eladná. Kiss István, a Kerház akkori vezére az Indexnek elmondta, Balla ugyan boros referenciákat nem tudott felmutatni, de meggyőző kereskedelmi kapcsolatai voltak.

Noha Ballának akkor még a helyi engedélyei sem voltak meg, a Kerháztól kizárólagos forgalmazói jogot kapott az Egyesült Államokba, Kanadába és Mexikóba. A jogokon kívül pedig kapott durván havi 5 millió forintot különböző költségekre, marketingre, raktározásra. És természetesen elvitte a 252 ezer palack 2001-es, háromputtonyos aszút is, durván 1,5-2 millió dolláros értékben.

Vagy legalábbis ennyi palack bort ezen a néven.
Nem lett nagy siker

A történet ugyanis itt kezd igazán zavaros lenni. Utólag Balla azt mondja, hogy amit kapott, valójában hamisítvány, rossz minőségű, és azért nem tudta eladni. Korábban azonban a Tokaji Kereskedőház szerint Ballának nem volt baja a bor minőségével, sőt, versenyre is nevezte, bemutatókra, protokolleseményekre vitte, és emailen is azt írta, amikor Tokajból érdeklődtek, hogy már adott el belőle.

Egy év elteltével azonban kiderült, a 2001-es háromputtonyos aszú nagyjából úgy fogy Kaliforniában, mint Iklódbördöcén. Ballán rajta maradt a készlet nagy része.
Jöttek a feltételek

Mivel a szerződés egy éven belüli értékesítésről szólt, Ballának fizetnie kellett volna, ő azonban inkább újabb feltételeket szabott. Azt akarta, hogy hosszabbítsák meg a szerződését, ismerjék el a költségeit, adjanak neki még kétszer ötszázezer palackot.

Kiss belement az alkuba, aztán nem sokkal később mégis meghiúsult a dolog. Az első 500 ezer palackos megrendelést a Tokaj Kereskedőház visszaigazolta, de végül nem szállították ki, a második ötszázezret pedig le sem gyártották. 2012-ben némi huzavona után Kiss, látva az ügylet üzleti létjogosultságának a hiányát, felmondta a szerződést. Gyanúra adhatott okot az is, hogy Balla felmutatott egy dokumentumot 1 millió 250 ezer palack megrendeléséről, ám mint kiderült, a megrendelőként feltüntetett raktárcégnek még szeszforgalmazási engedélye sem volt.

Balla a leszállított palackok árát ugyan végül kifizette, de kissé furcsa módon, magánemberként utalta át, nem pedig a szerződést kötő Vinum Tokaj International nevű cég nevében.

Noha látszólag nagyjából most mindenki a pénzénél van, mindkét fél úgy érzi, a néhány éves huzavonával kárt okozott neki a másik. A Kerház új vezetése szerint eleve értetlen, miért kötöttek szerződést annak idején Ballával, Balla pedig a felmondott szerződés miatt háborog, illetve amiért nem megfelelő bort kapott – állítólag szóban 13 millió dolláros kártérítést is követelt. Kiss István, a Tokaji Kereskedőház előző vezére szerint egyébként összességében a cég jó üzletet kötött, hiszen Ballával megsokszorozták az exportjukat amerikai irányba, és tulajdonképpen végül a borokat is kifizették, vagyis a Kerház nem vesztett az üzleten.
Szörnyű állapotok

De valóban hamis volt-e az a 2001-es aszú, amit Balla kapott? A zűrös történet mögött húzódó nagyobb kérdés ugyanis ez, még akkor is, ha egyébként nem a minőségi kifogások miatt nem vitték kartonszámra az amerikaiak.

A hivatalos papírokat végigkövetve úgy tűnik, nem, a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hatóság (Nébih) legalábbis többször is bevizsgálta a bort, és megállapította, hogy jogi szinten minden stimmel. Csakhogy ez nem mindenre biztosíték. Balla Attila a későbbi viták során is többször utalt arra, hogy probléma van a borral, és hogy erről Kiss Istvánnak, az akkori Kerház-vezérnek is tudomása van.

Ez pedig tulajdonképpen nem elképzelhetetlen annak ellenére sem, hogy a papírok rendben vannak. Az azóta leköszönt főborász állítólag közjegyző előtt is nyilatkozott arról, hogy milyen utasításokat kapott a Balla által elvitt borral kapcsolatban. Próbáltuk elérni telefonon, egyelőre nem tudtunk beszélni vele, ahogyan magával Ballával sem. Kiss István ugyanakkor tagadja, hogy a borral bármilyen probléma lett volna. Szerinte Balla nemcsak hogy jó, de egyenesen kiváló bort kapott, és a főborász nem kapott utasítást arra, hogy bármit is átöntögessen.

Illés, a Kerház jogi képviselője elismerte, saját készletükben, a cég nyilvántartási rendszerében számos visszásságra akadtak, amelyek legfőképpen a tragikus helyi gyakorlatból adódtak. Sokan mondják – és bárki, aki Tokajon eltöltött egy kis időt, tapasztalhatta –, az elmúlt évtizedekben általánossá vált, hogy mindenből van bármennyi, amit a vevő akar, és hogy a minőségi elvek nagyrészt kivesztek a hétköznapokból.

Emellett az állami pincészet vállalatirányítási rendszeréből kiderül, sokszor ide-oda öntögettek – a valóságban vagy papíron – 90-150 literes tételeket is, néha alapvető házasítási szabályokat megszegve, csak hogy éppen megfeleljen a készletnyilvántartási vagy éppen analitikai paramétereknek.
A teljes készletet átvizsgálják

Ilyen borból vitt Balla is? Tudott arról, hogy a 252 ezer palack eredete nem kifogástalan, vagy később tudta meg? És az előző vezetés tudott erről? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása a nyomozókra vár.
Közraktárból kivont tételek

Az új vezetés megállapította, jelentős közvetlen anyagi kárt okozott a Tokaj Kereskedőháznak, hogy a társaság előző menedzsmentje 2012 januárjában, illetve 2012 márciusában összesen mintegy 255 millió forint értékben vásárolt olyan szeszes italokat, amelyeket az élelmiszer-biztonsági hatóság már kivont a forgalomból, vagy nem sokkal később hozott erre vonatkozó határozatot, közölte közleményében a Tokaj Kereskedőház.

Azt írták, a vásárlások egyikénél az is dokumentálható, hogy a vételár átutalása napján a társaságnak már rendelkezésére álltak a borok származási bizonyítványai és minőségtanúsítványai is, amelyek a borok részbeni meg nem felelősségét mutatták. A társaság tulajdonába került borok forgalomba hozatalával kapcsolatos közigazgatási eljárás eredményeként a Nébih végül az eredetileg forgalomból kivont bortételek egy részét alacsonyabb minőségi kategóriákban engedte forgalomba hozni. A Tokaj Kereskedőház vélhetően bűncselekmény áldozata lett, ezért a megújult vezetés még 2013-ban rendőrségi feljelentést tett az ügyben.

Úgy tűnik, az új menedzsment próbálja menteni a menthetőt, a helyzetet nekik kell kezelniük. Részben az amerikai exportügylettel összefüggésben, de részben ettől függetlenül, egy átfogó belső auditfolyamat megállapításainak folyományaként úgy döntöttek, hogy amíg ennyire bizonytalan a saját, mintegy 3 milliárd forint értékű borkészletük minősége, addig nem lehet továbblépni.

A következő hetekben így a legnagyobb részletességgel át fogják vizsgálni a Kerház teljes készletét. Amelyik tételről nem tudják teljes biztonsággal kijelenteni, hogy megfelel az elvárható termékmegjelölési és eredetbeli követelményeknek, azt le kell majd értékelniük.

De ezen túlmenően is rengeteg változtatásra van még szükség. A Tokaji Kereskedőház évek óta részben szociális intézményként működik: felvásárolja mintegy ezerötszáz kistermelő szőlőjét. Sokan adják el a Kerháznak azok közül is a szőlőjüket, akiknek nincs saját feldolgozó kapacitásuk, vagy nem termelnek elég jó minőségű szőlőt ahhoz, hogy el tudják adni a magasabb minőségi követelményekkel dolgozó borászatoknak. Ez nagyvonalú az államtól, de tönkreteszi azoknak a termelőknek a munkáját, akik saját pénzüket kockáztatva törekednek egyre jobb borok elkészítésére. A jövőben a Kerház is megpróbál akár kevesebb, de jobb alapanyagból dolgozni.

Hasonló változtatás, hogy idén nyártól csak helyben lehet palackozni a helyi borokat, és betiltották a sűrítmény használatát, de fontos az is, hogy végre felmérik, egyáltalán mennyi föld tartozik pontosan az állami pincészethez. Az új vezetés állítja, számukra legfontosabb szempont újra a minőség lett, és minden áldozatot meg akarnak hozni azért, hogy a Tokaj újra elfoglalhassa méltó helyét a világ borpiacán.

index

Feltöltve: 2014.05.15.
Megnézve: 2217

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra