HIRDETÉS
HIRDETÉS

Június végéig tart az 1-es futópálya felújítása a Liszt Ferenc Repülőtéren, addig ideiglenesen a teljes forgalom a 2-esre terelődik. A felújítás miatt több repülő jelent meg Budapest azon kerületei felett, amelyek ennek tengelyébe esnek. A legrosszabb helyzetben a a XVII. kerületi rákoshegyiek vannak, mivel egyedül itt fordul elő, hogy 300 méter alatt repülnek a gépek, három hónap alatt 22 olyan esetet is bejelentettek, amikor levitte a cserepeket a turbulencia. A repülőtér átlagolt zajmérési adataival nincsenek megelégedve a lakók, ezért a polgármester egy hitelesített zajmérőt szerelt fel. A reptér szóvivője szerint az ügy "kicsit mondvacsinált", mert ez az állapot csak ideiglenes.

Március 12-én elkezdődött a Liszt Ferenc Repülőtér 1-es számú futópályájának felújításai, pontosabban folytatódtak a télre félbehagyott munkálatok. A június 30-ig tartó felújítás alatt a teljes légi forgalmat a 2-es futópálya szolgálja ki, aminek az a következménye, hogy megnő a forgalom a lakott területtől csupán 1600 méterre lévő 2-es futópálya tengelyében.

Az ott lakók pedig ezt látják:



A Hungarocontrol tájékoztatása szerint az érkező légijárművek tengerszint feletti magassága Óbuda felett még 3-4000 láb (1000-1333 méter), a XVII. kerület felett pedig már átlagosan csupán 898 láb (299 méter).

Riz Levente, XVII. kerületi fideszes polgármester arról számolt be, hogy a problémák 1983-ban kezdődtek, amikor 1,6 kilométerre építették meg a 2-es kifutópályát, pedig az akkori jogszabályok kimondták, hogy legalább 5 kilométeres távolságot kell tartaniuk a repülőgépeknek a lakott területektől.

Ez okozza a fő problémát, emiatt ennyire elviselhetetlen ott a fel- és leszálló gépek hatása.

Akkoriban nagy lakossági tiltakozás volt, ezért a parlamentben az akkori képviselő felszólalt, aminek a hatására 1984-ben betiltották a Rákoshegy felőli pályavég (13L) használatát, amit egészen 2004-ig nem lehetett használni. Azóta viszont a gépek 100-150 méterrel a házak felett repülnek. 2004-ben még voltak megkötések, idézte fel a polgármester, például hogy hétköznap csak reggel 8 és este 22 óra között lehetett használni, hétvégén és ünnepnap pedig nem, és csak 100 tonna alatti gépeknek. De ezeket a szabályokat már akkoriban sem tartották be, 2016-ban pedig életbe lépett az úgynevezett "Zajgátló védőövezet kijelölő határozat", ami még tovább enyhítette a megkötéseket – fűzte hozzá.

A polgármester elmondása alapján a pályazárásról való tájékoztatás az utolsó pillanatban történt, úgy gondolja, hogy Nyugat-Európában ezt nem tehetné meg a cég, nálunk viszont megteheti.

Nem keresték meg időben az önkormányzatot, a lakóknak kiküldtek egy levelet, azzal az irritáló kommunikációval, hogy "egy ilyen felújításra 30 évente egyszer van szükség ” Ami azért különösen zavaró, mert tavaly is három hónapig tartott, azelőtt is, azelőtt másfél hónapig. Három éve ezt hallgatjuk, hogy harminc évente egyszer.

Riz Levente szerint a zajterhelés gyakorlatilag már 14 éve lehetetleníti el a környéken lakók életét. 2015-ben 1,5 hónapra volt lezárva az 1-es pálya, 2016 óta pedig minden évben 3 hónapot tesznek ki a munkálatok. Az 1-es pálya működése idején is rendszeres, hogy hetente egy-két nap, éjszakát is érintő pályazár van érvényben a karbantartások miatt – tette hozzá.
Repked a cserép

Riz Levente viszont arról tájékoztatott minket, hogy a pályazár elején (március 12 és május 12 között) három hónap alatt összesen 22 bejelentés érkezett az önkormányzathoz tetőkár miatt. A polgármester azt mondta, hogy olyan közel szállnak a gépek a lakóházakhoz, hogy az általuk okozott turbulencia miatt a cserepek lerepülnek a tetőkről.

Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője furcsállja, hogy két kilométerre a reptértől ilyen eset megtörténhet. De nem kezdtek a tetőcserepeken vitatkozni, hanem pénzt adtak az önkormányzatnak, és ez fedezi a javításokat, tette hozzá. Azt mondta, ha a lakók úgy gondolják, hogy a repülőgép-forgalom okozta a kárt, akkor az önkormányzat 24 órán belül kijavíttatja, ez a rendszer működik Vecsésen is. "Ha az egy rendesen megépített tető, akkor nem kellene ilyennek történnie" – fűzte hozzá.

A Rákoshegyiek a légi folyosók eltereléséért! elnevezésű Facebook-csoportban tettek közé egy olyan felvételt, – amin a Szenczi Molnár Albert utcában egy május 31-ei "tetőbontás" látható –, amelyben cserepek egy része a szomszéd ház tetején landolt. Azt írják, hogy csak 1-2 héten belül javították volna, ezért azt a tulajdonos inkább saját maga végezte el, mielőtt egy eső miatt beázott volna az ingatlana.

Vajon meddig tart a mázli széria, hogy az ilyen esetek nem követelnek testi épséget, illetve ne adj Isten emberéletet?

– teszi fel a kérdést az egyik lakó.
Mit mond a reptér?

Hardy Mihály szerint a polgármester tiltakozása kicsit mondvacsinált, mert ez az állapot csak június 30-ig tart, előtte évtizedekig nem volt szükség az 1-es pálya felújítására. Hozzátette: a le- és felszállások kevesebb mint 5 százaléka esik a rákoshegyi pályavégre.

A polgármester viszont megjegyezte, hogy 2011 és 2016 között drasztikusan nőtt a rákoshegyi vég forgalma, miközben a reptér azt hangsúlyozza, hogy ez csökken. A reptér tájékoztatása szerint az utasforgalom sosem látott méreteket ölt, de mivel a fapados légitársaságoknak megnőtt a kihasználtságuk, a műveletszámok (fel-és leszállások) aránya 2004 előtti szinten mozog. Szerintük a 2017-es adat a reptér szerint nem mérvadó, a 2015-ös 2016-os annál inkább. A táblázat szerint 2011 és 2016 között a rákoshegyi pályavég összforgalma több mint ötszörösére, 1219-ről 6531 műveletszámra nőtt.

Hardy Mihály azt is mondta, hogy a repülőgépek biztonságos fel-és leszállásához nélkülözhetetlen a felújítás, mert 30 éve, még a nyolcvanas években betonozták le a futópályát. Tavaly 900 méteres szakaszt újítottak fel, idén pedig a több mint három hónapos munkálatok alatt a további 1400 méter felbontása és újrabetonozása zajlik. A kifutópálya összesen három kilométer, és úgy tűnik, a maradék részhez nem kell hozzányúlni – tette hozzá a szóvivő. Cserélik a műszeres leszállító rendszer (ILS), és a futópálya fénytechnikai berendezéseit is.

A munkák kezdete előtt tájékoztatták az önkormányzatokat, a felújítás ideje alatt a környező zajvédelmi területeken ingyenes zajszigetelési program keretében 350 ingatlantulajnak felajánlották az extra zajszigetelő ablakok és a szellőztető berendezések költségeit. Ezt az érintettek 20-30 százalékos arányban vették igénybe.

A reptér szerint valószínűleg azért tűntek fel most jobban a változások a lakóknak, mert a jó időben már nyitott ablakok mellett alszanak. Télen viszont a munkások nem tudnak betonozni, a munkálatokat legkorábban március közepén tudták elkezdeni. A reptér szerint környezetkímélő szempontok miatt is szükséges volt erre az időszakra időzíteni a felújításokat, hogy a nyári csúcsforgalomra már készen legyenek, mivel akkor még nagyobb lenne a zajterhelés. A munkálatok befejeztével visszaáll a régi, két futópályás rend.

Az időszakos pályamunkák (például pályafények cseréje, kábelek vizsgálata) normál működés esetén szükség szerint, de főleg április és október között zajlik. Ezeket a lezárásokat igyekeznek délelőtt 9 és 11 óra közé időzíteni, hogy minél kevésbé zavarják a lakókat, tette hozzá.

Riz Levente polgármester egyébként a Budapest Airport által felkínált utólagos zajszigetelést nem tartja megfelelő megoldásnak, mert csak a hálószobákra vonatkozik ez a felajánlás, egy családi ház pedig nem csak a hálószobából áll, illetve a kerthasználat gondját sem oldja meg.

Idegesebbek, depressziósabbak, frusztráltabbak

Egy rákoshegyi, aki több mint harminc éve lakik a reptér mellett, azt mesélte hogy a 80-as években még nyugodtan tudtak piknikezni a kertben, most viszont az unokáik már nem mernek náluk lenni, mert félnek a repülőgépektől.

Ő azért nem igényelte a zajszigetelést, mert a hálószobájuk a tetőtérben van, egy kis ablak szigetelése nem oldaná meg a problémát. A ház oldala kívül-belül repedezik, a tető pedig szerinte csak azért nem sérült meg, mert betoncserepük van. A lakók közül nem mindenki örülne a kivásárlásnak, viszont ő azt mondta:

Ha valaki szeretné megvenné a házam, már itt sem vagyok.

Azt is hozzátette, hogy valóban az a legmegterhelőbb, amikor felújítás van, abból pedig bőven jutott az utóbbi években.

Ilyenkor hajnal 5 órától éjjel kettőig mást sem hallasz, mint repülőgépeket. Azt tartja a mondás, hogy aki munkában kifárad, amellett ágyút is lehet döngetni, – saját magamon és a környezetemen is látom, hogy ez nincs így. Az ilyen lezárások káros hatása, hogy nem tudnak aludni, idegesebbek, depressziósabbak, frusztráltabbak lesznek az emberek a zajtól. A férjemnek azelőtt nem volt problémája a vérnyomásával, de meg vagyok győződve arról, hogy nem teljesen de bizonyos százalékban a zaj is hozzájárult a mostani betegségéhez.

Amikor a reptér normál üzemmódban működik, akkor a lezárásoktól, és az időjárástól függ, mennyire zavaróak a gépek. Ha szerencsés a széljárás, akkor van, hogy egy héten csak 1-2 nap, de ha nem akkor ugyanez a helyzet, mint most. De ezt mindenki máshogy éli meg.

Egy rákoshegyi fiatal pedig elmesélte, hogy 10 éve vettek itt a szülei házat, akkoriban viszont még nem volt ekkora a légi forgalom. A zajterhelési övezetet Rákoshegyen három szinten osztályozta a reptér, ők a leggyengébb részen laknak, de még ez is nagyon durva – mesélte.

Múlt héten jó idő volt, és rokonok érkeztek hozzánk, kiültünk a teraszra. Amikor jön egy repülőgép, akkor a melletted állót sem hallod rendesen, meg kell várni míg elmegy és utána lehet folytatni a beszélgetést. A tavalyi felújítás is szörnyű volt, éppen a szakdolgozatomat írtam, így akkor engem is nagyon felidegesített a zaj, akkor léptem be egy Facebook-csoportba én is. Napközben nem lehet filmet nézni laptopon a házban, meg kell állítani, mert nem lehet hallani még a legmagasabb hangerőn sem.

Vita a zajról

A HungaroControlhoz elenyésző számú lakossági zajpanasz érkezik, tájékoztatta az Indexet a cég.

A rákoshegyieknek ugyanakkor az a bajuk a repülőtér által működtetett zajmérő rendszerrel, hogy az átlagértékeket, és nem az egyedi zaj szintjét számolja. Tehát amikor megállapítják a végső számot, akkor azt az egész naphoz viszonyítják, és így elenyészőnek tűnik, miközben egy-egy gép nagyon hangos tud lenni.

Este 11 óra és 12 óra között, amikor sűrűn repülnek a gépek, akkor becsukom az ablakot, elég sokáig fent vagyok, azután kinyitom. Sokszor este is szállnak le gépek, múltkor hajnali kettőkor is jött egy gép. Mindig belegondolok, hogy milyen lehet annak, aki például egy egyéves kisgyerekkel él az utcában, és este jön egy repülőgép, és felkelti az alvó gyereket

- mondta egy lakó. A polgármester nehezményezi azt is, hogy éjszaka biztos, hogy túllépik a gépek a zajvédelmi határokat. A zajgátló védőövezet rendelkezése szerint éjfél és hajnal 5 óra között (a mélyalvási időszakban) legfeljebb 6 átrepülés lehetne, mégis ennél több van.



A tartós pályazár március 12-i kezdete óta március 31-ig 8 olyan éjszaka volt, amikor 11-16 művelet valósult meg.

– tájékoztatott minket a polgármester. A fapados repülőgépek belecsúsznak az éjszakai védett sávba, ami közel 20 gépmozgást okoz, ami elviselhetetlen az ott élőknek, és nem csak a pályazárások idején lépik át ezt a keretet, fűzte hozzá Riz Levente.

A Qatar-géptől majd kiestem az ágyból!

– írta az egyik lakos a Facebook csoportba, egy álmatlan éjszaka után.

Az igazságügyi zajszakértő bevonásával, közjegyző által hitelesített kültéri és beltéri mérések a Rákóczi Ferenc utcában zajlanak. A polgármester célja az általa kihelyezett zajmérő berendezéssel az, hogy hitelesített adatokkal kimutassák, milyen hatással van a zaj a lakókra, és hogy a zaj nagyobb, mint amit a szabályon engednek. A mért adatok az önkormányzat honlapján online, valós időben megtekinthetőek. A polgármester elmondta, hogy ezek a mérések is jelentős határérték-túllépést mutatnak éjszakai időszakban.

A jelenlegi rendelet szerint a zajterhelés teljes megítélési időre vonatkozott értéke a következők:

A nappali határérték: 65 dB (06.00-22.00 óra)
Az éjszakai határérték: 55 dB (22.00-06.00 óra)

A Budapest Airport környezetvédelmi igazgatójának, Szarvas Gábornak nincs tudomása ilyen szabálysértésről, a repülőtér működésének van egy elég szigorú szabályrendszere, amiket a Légügyi Hatóság ellenőriz. Szerinte elképzelhető, hogy ezek a számok késésekből adódnak, a repülési korlátozások a felújítások idejére is vonatkozik. Ha ez valóban így van, akkor a budapesti reptér éjszakai késései a MÁV-val is versenyre szállhatnak.

Hogy lehet az hogy a WizzAir előre úgy tervez, hogy éjjel menjenek a gépei?

– fűzi hozzá az egyik lakos.

A polgármester elmondta, hogy a zajmérés két hónappal a pályazárás után is zajlani fog, mert 300 méter alatt repülnek a gépek, így lehetetlen az éjszakai pihenés. Vannak olyan repülőtéri példák Nyugat-Európában, ahol nincs éjszakai repülés, mert nem lehetetlenítik el az ott élők életét – jegyezte meg.

A polgármester nehezményezi, hogy a reptér nem tartja be az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) rendelkezését, miszerint lakott terület felett nem lehet átrepülni 300 m alatt, kivéve a le- és felszállás eseteit. Vagyis a megközelítésre és felszállásra kijelölt, engedélyezett területeket. Rákoshegyet azonban erre nem jelölték ki, csak egy kormányrendelet-módosítással beiktattak egy ábrát, melyen szerepel ennek az iránynak a használata. Nem volt hatásvizsgálat, nem valósul meg a biztonsági védőtávolság – mondta Riz Levente.

Per és egyezségi kísérlet

Több civil kezdeményezés is van az ügyben Rákoshegyen, amelyek viszont néha egymással sem tudnak mindig szót érteni és nem elégedettek egymás munkájával sem. A polgármester megérti az érzelmi töltést, szerinte felhalmozódott egy olyan keserűség, hogy néha egymást is bántják. Úgy véli, nem a hatékony összefogás hiánya a probléma, hiszen az önkormányzat is hosszú évek óta falakba ütközik, már az Alkotmánybíróságot is megjárták. Ő úgy gondolja, hogy az alapvető baj az, hogy nincs meg az a politikai szándék, hogy ezt a problémát kezeljék.

Az Önkormányzat korábban birtokvédelmi perek során támogatta a lakosokat, amik viszont nem vezettek sikerre, most értékcsökkentést bizonyító perek indításával próbálkoznak. Továbbá készül egy lakossági kezdeményezés a Strasbourgi Emberjogi Bíróság felé, illetve az Önkormányzat az ombudsmant is meg fogja keresni egy beadvánnyal – számolt be a polgármester.

Riz Levente szerint a lakosoknak morálisan is joga van az egyezkedésre, mert az a fő kérdés, hogy ki volt itt előbb. A rákoshegyi városrész 1990-ben volt százéves, tehát nem egy újonnan épült lakópark, a problémát az "új szomszéd", az 1983-ban épült 2-es futópálya okozza. Riz Levente úgy gondolja, hogy Magyarországon nem érvényesül az állampolgárok érdeke, sokkal inkább nemzetgazdálkodási érdek a repülőtér működése.

A polgármester két alternatívát vázolt fel Seszták Miklósnak, a nemzeti fejlesztési miniszternek írt levelében, amire nem érkezett válasz.

Az egyik, hogy a pályavég használatát nagyon szigorúan korlátozzák.
A másik lehetőség, hogy kártalanítják az itt lakókat és esetleg az állam felvásárolja az ingatlanokat. Azért tartozik állami felelősség alá, mert ő építette ilyen közel a 2-es futópályát a lakott területhez.

Hardy Mihály azt mondta, hogy a kivásárlásokat érintő tárgyalásokat 10 évvel ezelőtt ajánlották fel bizonyos ingatlanokkal kapcsolatban, a kerület ezzel a lehetőséggel, akkor nem élt. "Kicsit lassú a reakcióidejük"– jegyezte meg.

A reptér zajvédelmi igazgatója szerint kivásárlásokra azokon a területeken van lehetőség, ahol egy bizonyos határérték feletti zaj van, ami viszont csak a XVIII. kerület egy nagyon szűk részét érinti. Szarvas Gábor szerint a rákoshegyi területen nincs olyan rész, ami a jogszabályok szerint kártérítésre kötelezné őket. A repülőtér arra viszont nyitott, hogy aki költözni szeretne, annak valamilyen támogatást adjanak, de a kivásárlás szerinte elsősorban állami feladatkör.

Az igazgató azt is mondta, évente 10 milliárd forintnyi adót fizetnek, ebből 3 milliárd helyi adó, a XVII. kerületnek közel 900 millió éves adót fizetnek. Szarvas Gábor szerint megkérdőjelezendő, hogy milyen alapon kapnák a rákoshegyiek a kártérítést, ha összehasonlítjuk, hogy Budapesten közutak, vasutak mellett hányan élnek jelentősebb zajterhelés mellett. Az igazgató szerint Rákoshegy önkormányzatával "nem annyira együttműködő" a viszony, mint a többi kerülettel, már 8-10 éve annak, amikor komolyabban beszélgettek az együttműködési lehetőségekről.

index.hu

Feltöltve: 2018.06.12.
Megnézve: 211

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra