- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
A nemzeti összetartozás napját ünnepeljük június negyedikén. Kilencvennyolc éve, 1920-ban ezen a napon írták alá Versailles-ban az első világháborút lezáró szerződést. Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és több mint hárommillió magyar más állam fennhatósága alá került.
Hétfőn reggel félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtt, a Kossuth téren. Ezzel kezdődtek meg a nemzeti összetartozás napjának programjai. Az Országgyűlés ülésének kezdetén is megemlékeztek a trianoni békeszerződés 98 évvel ezelőtti aláírásáról. Kövér László házelnök úgy fogalmazott: Trianonban több mint hárommillió embert fosztottak meg azon jogától, hogy eldönthesse: kivel akar együtt élni a szülőföldjén. Napjainkban pedig vannak, akik Európa minden nemzetét meg akarják fosztani ettől a jogától.
Az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon kastélyban. Délelőtt tíz órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban és a hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, és bezártak az üzletek. A szerződés értelmében Magyarország elveszítette területének mintegy kétharmadát, több mint hárommillió magyar pedig az új határokon túlra került.
Az Országgyűlés nyolc éve nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt mondta: az elmúlt csaknem száz évben a hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is.
Országszerte megemlékeztek
A csillaghegyi országzászlónál Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta: az összetartozásra különösen nagy szükség van most is. Úgy fogalmazott: mint múltunk során oly sokszor, ismét külső diktátumot akarnak ránk erőltetni.
Pécs belvárosában, a Kálvária-dombon felállították a két és fél méter magas trianoni keresztet, amely eddig a Pius templom kertjében állt.
Székesfehérváron átadták a felújított Országzászló teret, valamint az Országzászló emlékművet.
A Nemzeti Összetartozás Napjának programjai Budapesten, a Belvárosi plébániatemplomban nemzeti ökumenikus megemlékezéssel értek véget.
Több ezer diák utazhatott határok átlépésével
A nemzeti összetartozás napján 150 Kárpát-medencei középiskola mintegy 6500 diákja utazhatott legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolába. Több százan érkeztek a fővárosba is, akik a Parlamentben kezdték a napot.
Hatszáz Kárpát-medencei középiskolás énekelte egyszerre a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt a Parlament főlépcsőjén. Ők a nemzeti összetartozás napjára érkeztek Magyarországra a Rákóczi Szövetség szervezésében. A diákok azt mondták: fontos, hogy élő kapcsolatuk legyen az anyaországgal.
A kisebbeknek a Magyarság Háza szervezett programokat az Akvárium Klubban. Volt többek között fegyverbemutató és mesemondás is.
Egymás után érkeztek a diákokkal teli buszok a Fejér megyei Királyszállásra, a Nagy-Magyarország parkba. Minden elszakított területről, sőt még Dél-Amerikából és Ausztráliából is érkeztek fiatalok.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mintegy kétszáz gyerek előtt azt mondta: az emléknapnak három jelentése van: az első a gyász és könny érzése, a második az igazság kimondása Trianon ügyében, a harmadik pedig a büszkeség hangsúlyozása, hogy túléltük, itt vagyunk.
A Nemzeti Összetartozás Napján véradással is felhívták a figyelmet arra, hogy egy vérből vagyunk. A véradókhoz csatlakozott Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége is, aki azt mondta: ez a legegyszerűbb módja az életmentésnek.
A véradáshoz egy jótékonysági futás is kapcsolódik. A résztvevők öt nap alatt ötszáz kilométert tesznek meg, és pénteken érnek a kárpátaljai Rátra. Közben pedig adományokat gyűjtenek az ottani, Szent Mihály Rehabilitációs Központnak, amelyet a magyar kormány támogatásával újítottak fel.
Külföldön is számos helyen megemlékeztek
Mindenütt, ahol nagy számban élnek magyarok, megemlékeztek az évfordulóról.
Harang szólt az elcsatolt területekért Kárpátalján. A trianoni békediktátum évfordulója alkalmából ökomenikus istentiszteletet tartottak Szürtén, majd megkoszorúzták a nemzeti összetartozást jelképező emlékművet.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége elnöke a helyi magyarokat hátrányosan érintő intézkedésekre utalva azt mondta: az ukránok is éltek elnyomásban, de mára mintha megfeledkeztek volna erről.
Hat évvel ezelőtt ültettek egy almafát a marosvásárhelyi unitárius templom kertjében. A közös gyökereket és a nemzet egységét jelképezi, ezért a helyiek azóta itt emlékeznek a 98 évvel ezelőtti eseményekre.
A vajdasági magyarok a királyhalmi Jézus Szentséges Szíve templomban gyűltek össze. A mise után a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta: fontos, hogy ne csak a múltra, hanem a jövőre is gondoljunk.
Bécsben a pázmáneum kápolnájában tartottak magyar nyelvű szentmisét. A kollégium rektora szerint a legfontosabb küldetésük, hogy a nemzeti identitást a mindennapokban is megélhessék az osztrák fővárosban élő magyarok.
Istentisztelettel emlékeztek Amerikában
A Los Angelesben élő magyarok istentisztelettel emlékeztek meg a trianoni békeszerződés aláírására a San Fernando Völgyi Magyar Református Egyházban. A helyi magyar iskola diákjai felidézték: 98 éve írták alá a világháborút lezáró szerződést. Hazánk Los Angeles-i főkonzulja elmondta: a külhoni magyarok számára fontos, hogy érezzék: ők is a magyar nemzet részei. Széles Tamás hozzátette: rendkívül megható az, amikor könnyes szemeket lát az ember egy ilyen megemlékezésen, hiszen ez megmutatja azt, hogy az emberek számára nagyon sokat jelent magyarságuk.
Torontóban is megemlékeztek az összetartozás napján. A Kanadában élő mintegy háromszázezer magyar többsége a trianoni szerződés által szétszakított ország területéről érkezett Észak-Amerikába. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta: a torontói Magyar Házban a felvidéki, a vajdasági vagy az erdélyi magyarság, az anyaországi magyarság jól megfér egymás mellett.
index.hu
Feltöltve: 2018.06.05.
Megnézve: 884
További hírek
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
