Jeruzsálem, az örök puskaporos hordó | HIREK

Jeruzsálem, az örök puskaporos hordó

Pénteken újabb tüntetések voltak Jeruzsálemben, Ciszjordániában és a Gázai övezetben is, miután Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosaként, és megígérte, hogy az amerikai nagykövetséget is oda fogják átköltöztetni.

Iszmáil Haníja, a Gázai övezetet uraló Hamász vezetője egy harmadik intifádára szólított fel a bejelentés után, és sátáninak nevezte az amerikai-izraeli szövetséget. Előszöcsak kisebb zavargások és összecsapások voltak, de pénteken már egy, más források szerint két palesztin meghalt, miután köveket dobáló, autógumikat felgyújtó tüntetők csaptak össze az gumilövedékeket, könnygázt, vízágyút és éles lőszert is bevető izraeli biztonsági erőkkel. Több százan megsebesültek, a CNN szerint közülük 50 embert kellett kórházba szállítani.

Pénteken három rakétát is átlőttek Izraelbe a Gázai övezetből, az izraeli légierő válaszul a Hamász gázai fegyverraktárait bombázta. Két ember meghalt. Az összecsapások szombat reggel is folytatódtak palesztinok és izraeli katonák között.

Több ezren tüntettek pénteken Jordániában, Egyiptomban, Irakban, Libanonban, Pakisztánban, Törökországban és Iránban is a palesztinok mellett. Indonéziában, Malajziában, Pakisztánban és Afganisztánban is voltak megmozdulások a helyi amerikai nagykövetségek előtt.

Palesztin tisztviselők szerint Trump bejelentése miatt az Egyesült Államok nem megfelelő közvetítői szerepre a békefolyamatban, és volt, aki jelezte, nem látnák szívesen Mike Pence alelnököt, aki decemberben keresné fel a palesztin területeket. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter pénteken azt valószínűsítette, hogy a bejelentése ellenére két éven belül még nem költözik át ténylegesen is a nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe.

A három monoteista világvallás szemében betöltött szimbolikus fontossága miatt Jeruzsálem mindig is az izraeli-palesztin-konfliktus középpontjában állt, és a végső sorsa a béketárgyalások egyik legérzékenyebb pontjának számított. A feszültségek is részben ide összpontosultak, az elmúlt évtizedekben már sokszor szabadultak el az indulatok.

Jeruzsálemben nagyjából 850 ezren élnek, 61 százalékuk zsidó (az ultraortodoxok nagyjából 200 ezren vannak), 37 százalékuk arab. A palesztinok közül többen olyan családból származnak, amik már évszázadok óta itt éltek.

A történelem során sokszor elfoglalt Jeruzsálem körüli konfliktusok több ezer évre nyúlnak vissza, de a modernkori szakasz azután kezdődött, hogy 1917 decemberében, vagyis pont 100 éve elfoglalta az ottomán birodalomtól Edmund Allenby brit tábornok. A britek már egyfajta fővárosként tekintettek Jeruzsálemre. A következő évtizedekben a zsidók több hullámban érkeztek a brit fennhatóság alatt álló Palesztina területére.

1947 novemberében az ENSZ Közgyűlése olyan határozatról döntött, amely egy arab és egy izraeli államot hozott volna létre, míg Jeruzsálem ENSZ-felügyelet alatt, különleges státuszát figyelembe véve ezeken kívül létezett volna. Ez a terv ugyanakkor ebben a formában soha nem valósult meg. Dávid Ben-Gúrión későbbi miniszterelnök 1948. május 14-én kiáltotta ki a független Izrael államot. Izrael kikiáltásának másnapján Libanon, Szíria, Jordánia, Egyiptom és Irak hadseregei átlépték a határt, és kitört az első arab-izraeli háború.

A háború végül az 1949-ben megkötött egyezményekkel ért véget. Ennek keretében Jordánia felügyelete alá került Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem, míg a Gázai övezetet Egyiptom vonta ellenőrzése alá. Izrael és Ciszjordánia között felállították a zöld vonalként ismert ideiglenes határvonalat.

Már egy 1950-ben elfogadott izraeli törvény alapján Jeruzsálemet tartották Izrael fővárosának. Azonban a New York Times szerint Izrael kezdetben a külföldi nyomás hatására a tengerparti területeket, Haifát, Tel-Avivot és Askelónt fejlesztette, de már az első két évtizedben is számos kormányzati intézményt költöztettek a város nyugati felébe. Viszont a legtöbb külföldi kormány az ENSZ határozatával összhangban Tel-Avivban nyitott nagykövetséget.

Izrael az 1967-es hatnapos háború eredményeként jelentős területeket csatolt magához, és az állam 1948-as alapítása óta először egyesítették Jeruzsálemet. A Gázai övezetet is megszerezte a Sínai-félszigettel együtt. Ez utóbbiról az Egyiptommal kötött béke után kivonult, az övezetet viszont megszállva tartotta.

A Menáhém Begin vezette jobboldali Likud párt 1977-es győzelme után Jeruzsálem szimbolikus fontosságát még inkább kihangsúlyozták, majd 1980-ban elfogadtak egy törvényt is arról, hogy „az egy és oszthatatlan Jeruzsálem Izrael fővárosa". A palesztinok viszont az 1967 előtti határokat alapul véve akarják elismertetni államukat Ciszjordánia, Gáza és Kelet-Jeruzsálem területén. 1980-ig egy sor ország, köztük a CNN szerint Hollandia is Jeruzsálemben tartotta a nagykövetségét, azonban újabb költözések jöttek, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy határozatban elítélte Izraelt Kelet-Jeruzsálem megszállva tartása miatt. Végül 2006-ban Costa Rica és El Salvador volt az utolsó két ország, ami áthelyezte nagykövetségét Jeruzsálemből Tel-Avivba.

Az 1987-ben kirobbant első intifáda alatt az izraeliek ellen tiltakoztak a palesztinok a megszállt területeken, ez alatt jött létre a Hamász is. A palesztin csoportokat is egymás ellen fordító erőszakban több ezren haltak meg.

Véglegesen csak az oslói békeegyezmények vetettek neki véget az első intifádának 1993-ban. Ebben döntöttek többek között a Palesztin Hatóság felállításáról, viszont számos fontos kérdés, köztük Jeruzsálem helyzete továbbra is tisztázatlan maradt. Úgy rendelkeztek, hogy Jeruzsálem helyzetét majd a béketárgyalások következő szakaszában próbálják rendezni, de ebben azóta sem sikerült előrelépni.

2000-ben úgy tűnt, hogy Ehud Barak munkapárti kormányfő közelebb került egy végleges megállapodáshoz Jasszer Arafat palesztin vezetővel, de ez végül pont a Jeruzsálemért folyó vitán bukott meg. A kudarc után pedig már csak egy szikra kellett az újabb zavargáshoz, ami a második intifáda kezdete lett.

A választási kampányra készülve az ellenzéki Likudot vezető Ariel Sárón ellátogatott a Templomhegyen lévő Szikla mecsethez, és közölte, hogy a terület izraeli felügyelet alatt marad. Az iszlamista erők térnyerését, és számos öngyilkos merényletet és fegyveres támadást hozó második intifáda öt éve alatt háromezer palesztin és ezer izraeli halt meg.

Sárón ötéves miniszterelnöksége alatt Izrael kivonult a Gázai övezetből, de falat húzott Ciszjordánia köré. A palesztinok szerint egyre több zsidó telepes érkezett Kelet-Jeruzsálembe is.

A feszültségek azóta többször is erőszakba torkolltak, az utolsó tárgyalások pedig 2014-ben futottak zátonyra Izrael és a palesztinok között. Ahogy 2000-ben Sárón látogatásánál, úgy 2015 szeptemberében megint a jeruzsálemi Templomhegy körüli vita volt a zavargások, és késes támadások közvetlen kiváltó oka.

Az izraeli hatóságok szigorították az ellenőrzést, majd két, palesztinok által elkövetett halálos merénylet után több napra meg is tiltották, hogy ciszjordániai palesztinok Jeruzsálem óvárosába mehessenek. A palesztin merényletekkel párhuzamosan azonban egyre erősödött a szélsőséges zsidó csoportok jelenléte is, amik palesztin civilekkel szemben követtek el támadásokat.

Legutóbb 2017 júliusában szabadultak el az indulatok Jeruzsálemben. Július 14-én a Mecsetek tere felől érkező arab fegyveresek agyonlőttek két izraeli rendőrt, amire válaszul fémdetektoros beléptetést és kordonokat állítottak fel az al-Aksza mecsetnél. Több ezres tüntetések robbantak ki, amelyeknek négy palesztin áldozatuk is volt.

A kapuk leszereléséről azután döntött az izraeli biztonsági kabinet, hogy az Izrael ammáni nagykövetségén egy izraeli biztonsági őr agyonlőtt két jordán férfit, és a jordán király a kapuk leszerelését szabta feltételül a követség teljes személyzetének hazamenekítéséhez.

Rengeteg súrlódás van a város keleti felében, ahova 1967 óta nagyjából 200 ezer telepes érkezett. Ezt nemzetközi törvények alapján illegálisnak tartják, Izrael viszont ezt mindig is vitatta. A nemzetközi álláspont régóta az, hogy Jeruzsálem helyzetében bármilyen változás csak egy végleges megoldást nyújtó békeegyezmény keretében lehetséges.

Az amerikai kongresszus viszont már 1995-ben úgy döntött, hogy Jeruzsálemet ismerik el Izrael fővárosaként, és oda kell átköltöztetni az amerikai nagykövetséget is. Ezt nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva az egymást követő elnökök mindig felfüggesztették, így az Egyesült Államok semlegesként jelenhetett meg a közel-keleti béketárgyalásokon. Donald Trump azonban már az elnökválasztási kampányában pedzegette, hogy elismerné Jeruzsálemet fővárosként, szerdán pedig bejelentette, hogy átköltöztetik oda a nagykövetséget is. Mivel azonban ez még évekbe telik, valójában Trump is aláírta egyelőre az 1995-ös döntés felfüggesztését.

Izrael üdvözölte Trump bejelentését, amit azonban az arab világban elítéltek, és az Egyesült Államok legtöbb szövetségese sem helyeselt. Voltak tüntetések és zavargások Jeruzsálemben, Ciszjordániában és a Gázai övezetben is. Legalább 49-en megsérültek, miután izraeli rendőrök gumilövedéket, könnygázt és vízágyút vetettek be Jeruzsálemben, Betlehemben és Ramállahban. A tüntetők többször autógumikat is felgyújtottak, és kövekkel dobálták a rendőröket. A pénteki ima utánra újabb tüntetéseket vetítettek előre.

index.hu

Feltöltve: 2017.12.09.
Megnézve: 966

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra