HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az eső és az ítéletidő ellenére tízezer ember gyűlt össze a Terror Házánál, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Cikkünk folyamatosan frissül.

Megkezdődött az október 23-i központi ünnepség a budapesti Terror Háza Múzeumnál hétfő délután három órakor. Az emberek megtöltik az Andrássy utat az Oktogontól a Vörösmarty utcáig.

Mi magyarok a szabadság népe vagyunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a megemlékezésen.

Úgy fogalmazott: emlékezni akarunk arra a csodálatos októberi napra, mikor egy nép azt mondta, elég volt, és megremegtek a kommunista világrendszer tartópillérei. “Emlékezni akarunk a pillanatra, mely örökké élni fog a világ szabad nemzeteinek emlékezetében” – fűzte hozzá.

Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő úgy fogalmazott: a szovjet uralom egy történelem nélküli térbe taszított bennünket, “meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat is”. Mint mondta, a fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver. “Ezért jöttünk ma éppen ide” – utalt a Terror Háza Múzeumra, amely – emlékeztetett – a nyilasok főhadiszállása, majd a kommunista pártállami terror székhelye volt.

2002-ben “mementóvá emeltük, és egy múzeumot helyeztünk ide Budapest, Magyarország és Európa szívébe”, hogy emlékeztesse mindig a világot: a magyarok szabadságvágyát nem lehet megfojtani. Azért állítottuk ide, hogy bennünket is figyelmeztessen: ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk – mondta Orbán Viktor.

A nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver

A terror megismétlése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver – húzta alá.

Mi megszoktuk, hogy a felszabadítás egy újabb megszállás kezdete. Szerencsés az a nép, melynek a kellő pillanatban, a sorsdöntő órákban vannak lányai és fiai, akik készen állnak a haza védelmére, mert Európába rendre eljönnek azok az idők, mikor a haazszeretetről nem elég szépen beszélni, a hazát tényleg meg kell védeni – fogalmazott a miniszterelnök.

Azokra emlékezünk, akik arra ébredtek egy nap, hogy mindent elvettek tőlük, nem csak azt, ami volt, hanem ami lehetett volna – tette hozzá.

Orbán Viktor hozzátette: 1956-ban az az ország bontakozott ki az elnyomás félhomályából, amelyre mindig is vártunk. A forradalom nemzeti forradalom volt, a gyárakban dolgozókról kiderült nem nemzetközi proletárok hanem magyar munkások. Erre mindig emlékezni fogunk – húzta alá.

“Mi nem csak emlékezünk, de nem is felejtünk. Azokat sem, akik velünk szemben álltak. Szokás vádolni bennünket, hogy mi nem tudunk megbocsátani, de valójában ők nem tudnak megbocsátani amiatt, amit ellenünk elkövettek” – fűzte hozzá Orbán Viktor.

A nyugatiak nem értették a forradalmat

A nyugatiak, ha csodálták is az 1956-os magyar forradalmat, nem értették – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

“Nem értették, miért harcolunk olyan túlerővel szemben, amelyet emberi számítás szerint aligha győzhetünk le. Nem értették, hogy azért küzdünk, mert a végsőkig ragaszkodunk a saját kultúránkhoz és életformánkhoz, és nem akarunk föloldódni senkinek az olvasztótégelyében” – fogalmazott a kormányfő.

Hangsúlyozta: “azt akarjuk, hogy tiszteljék azt, akik és amik vagyunk”, hiszen a magyarok ezer éven át őrizték Európa határait és küzdöttek a nemzeti önállóságukért. “Bátor és harcos nemzet vagyunk, amely jól tudja, akit nem tisztelnek, azt megvetik” – mondta, kijelentve: “azért nem értenek bennünket Brüsszelben ma sem, mert már akkor sem értettek”.

Európa vakvágányra futott

Orbán Viktor szerint Európa vakvágányra futott, a pénzügyi spekuláns birodalom ejtette foglyul Brüsszelt és jó néhány tagállamát is.

A miniszterelnök hétfőn a Terror Háza Múzeum előtt azt mondta, a 20. században katonai birodalmak okozták a bajt, most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. Nincsenek határaik, de van világmédiájuk, és vannak tízezerszám megvásárolt embereik. Gyorsak, erősek és brutálisak – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint most, három évtized után “újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk”.

A szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk – hangsúlyozta.

hirado.hu

Feltöltve: 2017.10.23.
Megnézve: 1129

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra