Lázár: Sorost sátánozni népszórakoztatás | HIREK

Lázár: Sorost sátánozni népszórakoztatás

Előfordulhat, hogy az EU és a kormány kapcsolatát elemezve egy miniszter elfeledkezik a Soros-tervről? Elő. Lázár Jánost a parlament EU-ügyi bizottsága hallgatta meg, de a miniszter két órán keresztül ki sem ejtette a száján Soros György nevét. Mintha a jelenlegi kormányzati kampány nem is létezne. Utána az Indexnek azt mondta: sátánnak nevezni Sorost csupán népszórakoztatás.

Hétfőn már magával a sátánnal azonosította egy KDNP-s államtitkár Soros Györgyöt, akinek a tervét a kormányzati kampány és maga Orbán Viktor szerint Brüsszel hajtja végre. Ezek után várható volt, hogy a parlament EU-ügyek bizottsága is kiemelten kezeli a Soros-terv ügyét, és Lázár János éves miniszteri meghallgatásán megpróbál utánajárni a dolognak.

A Fidesz és a kormány kommunikációját hónapok óta meghatározza Soros György. Oknyomozó újságíró legyen a talpán, aki összeszámolja, hány milliárd is ment el összesen sorosozó plakátkampányokra, tévéhirdetésekre, a nemzeti konzultációkról nem is beszélve. Ezek után némileg meglepő volt, ami Lázár János kétórásra nyúló bizottsági meghallgatásán történt:
egyszer sem hangzott el Soros György neve.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a komplett vezérkarával együtt kimerítő előadást tartott a kormány uniós politikájáról, a források felhasználásáról, a kormány és az Európai Bizottság kapcsolatáról, a brexit és migrációs válság miatt előállt feladatokról, az EU jövőjét érintő kérdésekről. Ám Soros György neve csak nem akart előkerülni.

Lázár persze kritizálta az uniós bürokratákat, akik önkényesen „magukhoz ragadták a kezdeményezést”, főleg a bevándorlás ügyében, és hogy elég kevesen képviselik „a szakma legjavát”. Illetve a miniszter szapulta a „felkészületlen európai döntéshozókat”. Volt olyan, hogy egy EP-képviselő azt sem tudta például, mikor csatlakozott Magyarország az EU-hoz, „ilyen emberekkel kell megvívni a csatákat, ezt csak kellő humorral lehet” – mondta Lázár az ülésen. Ám szó sem esett arról, hogy itt a kormányzati kampány szerint éppen egy sátáni Soros-terv van végrehajtás alatt.

Mindez egybeesik azzal a múlt heti információnkkal, miszerint Lázár azért is készül a hátrébb lépésre jövőre, mert zavarja, hogy a politikai kormányzás helyett a kommunikációs kormányzás dominál, és nem tetszik neki a túlzott sorosozás.

Az ülés után a folyosón meg is kérdeztem erről Lázár Jánost, a miniszter röviden nyilatkozott is erről az Indexnek:

Az ülésen végig nem hangzott el a Soros-terv, miért?

Biztos csak véletlen lehetett.

De hát erről szól a kormány kommunikációja, nem kevés milliárdot költenek erre.

Erre nem irányultak kérdések. De annyiban céloztam, hogy rá, hogy ideológiai vitánk is van Brüsszellel.

Van egy vita Orbán Viktor és Navracsics Tibor EU-biztos között is. Navracsics Tibor azt mondta, nincs napirenden Soros-terv, Orbán szerint ő tudja jól, van. Erről sem esett szó az ülésen. Ebben kinek van igaza?

Nem kérdés, kinek van igaza.

Arról sem hallhattunk, amit Aradszki András KDNP-s államtitkár mondott hétfőn. Ön szerint Soros György maga a sátán?

Nagyra tartom Aradszki képviselő urat, kiváló szakember. De tudomásul kell venni, hogy egy ilyen kampányban néhány jelölt olykor feladatának érzi a népszórakoztatást is.

Egy szem ellenzéki képviselő jött el

Lázár Jánosnak abban igaza van, hogy a Soros-tervvel kapcsolatos ellentmondásokat az ellenzék sem olvasta a miniszter fejére. Ugyanis a meghallgatáson ugyanannyi MSZP-képviselő vett részt, ahány miniszterelnök-jelöltje van momentán a pártnak: nulla. Így aztán még egy Németh Szilárd–Molnár Zsolt-féle Fidesz–MSZP-csörte sem bontakozhatott ki az ülésen.

A komplett ellenzéket az egy szem jobbikos Bana Tibor képviselte, akiről azért nem mondható el, hogy keményen az asztalra csapott volna. Bana az uniós források elosztásával kapcsolatban bátortalanul megjegyezte, hogy nem akarja idehozni az uniós pénzekből feltűnően nagyot szakító „Mészáros Lőrinc és a többi oligarcha” nevét, mert tart attól, hogy ugyanúgy megvonják tőle a szót, mint múltkor. Nem is nagyon feszegette ezt a témát.

Lázár viszont beleállt a dologba: visszautasította , hogy „pofátlan osztogatás” zajlana, szerinte mindenki kaphat támogatást függetlenül a pártszimpátiájától.

144 ezer pályázatból 65 ezer vállalkozó nyert, ha ez mind fideszes lenne, csodájára járnánk.

A miniszter azt is megjegyezte a pályázatok nyilvánosságát érintő jobbikos megjegyzésekre, hogy „ha transzparenciát akarnak, az sokkal nagyobb bürokráciával jár”. Márpedig mindenki az iszonyatos, hosszadalmas ügyintézésre és szabályozásra panaszkodik. De „el kell dönteni, mit akarnak, a kisebb bürokrácia kisebb transzparenciával érthető el”.

Az ország történelmi érdemei

Lázár az ülésen, ha Sorosról nem is, a bevándorlás problémájáról többször is beszélt. Szerinte Magyarországnak történelmi érdemei vannak a schengeni határok megvédésében, a balkáni migrációs útvonal lezárásában. „Ezt kevesen merték vállalni, a sunnyogást, az alkalmazkodást, és a kompromisszumkötést annál többen” – mondta.

Az uniós kvótákkal kapcsolatban pedig megerősítette: Magyarország a végsőkig ki fog tartani ebben a vitában, akkor is, ha kötelezettségszegési eljárás vagy európai bírósági eljárás van az ország ellen. A kormány meggyőződése ugyanis, hogy tagállami hatáskör, és nem adható át Brüsszelnek annak meghatározása, hogy Magyarország területén ki tartózkodik, ki kap állampolgárságot.
A többsebességes Európa lehetséges alternatíva

Az ülésen Lázáron kívül Takács Szabolcs államtitkár beszélt hosszabban, akit Lázár a kormányon belül az EU-s ügyek általános főnökének nevezett. Takács beszámolójában egy igazán figyelemre méltó elem volt. Szerinte a többsebességes Európa koncepciójáról beszélni, vitázni nem ördögtől való. Hiszen láthattuk, hogy működő, „lehetséges alternatíva”, a schengeni övezet vagy az eurózóna is ezen az elven jött létre, ezeknek sem tagja az összes tagállam.

Takács azt mondta, hogy persze a kormány csatlakozni szeretne az eurózónához, de „nem politikai nyomásra”. „Csak akkor, amikor 100-150 százalékos garanciát kap arra, hogy a gazdasági eredményeit meg tudja őrizni.” Éppen Görögország példája mutatta meg, hogy nem szabad idő előtt csatlakozni.

index.hu

Feltöltve: 2017.10.11.
Megnézve: 1188

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra