Lázár: A kvótadöntés egy Brüsszelből érkezett diktátum | HIREK

Lázár: A kvótadöntés egy Brüsszelből érkezett diktátum

A bevándorlás kérdése függetlenségi kérdés – szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A brüsszeli döntés veszélyes, mert aszerint lehetősége van egy szervezetnek arra, hogy arról döntsön, Magyarországra kit kell beengedni, itt ki élhet – mondta.

A kormány a mögöttünk hagyott hét során egy kérdéssel foglalkozott intenzíven, ez pedig a kvótaper volt – számolt be a 97. Kormányinfón Lázár János miniszter. Elmondta, a kormány áttekintette, „mi a helyzet” a kvótapert illetően, és ennek során megerősítést nyert, hogy a nemzeti szuverenitás a Fidesz Magyar Polgári Szövetség számára továbbra is fontos alaptétel – utalt a miniszter arra, hogy az Európai Bíróság szerdán elutasította a magyar és a szlovák keresetet a kvótaperben.

A bevándorlás kérdése függetlenségi kérdés – szögezte le. A brüsszeli döntés veszélyes, mert aszerint lehetősége van egy szervezetnek arra, hogy arról döntsön, Magyarországra kit kell beengedni, itt ki élhet.

Lázár: a tét a szuverenitásunk

A jogvita ennek kapcsán kevésbé érdekes, sokkal fontosabb az ítélet üzenete – jelentette ki Lázár János, hozzátéve: az üzenet az, hogy Brüsszelben döntik el, ki élhet Magyarországon, az önállóságunk legfontosabb eleme azonban, hogy a magyarok döntsenek arról közösen, hogy kit fogadunk be.

Hozzátette: a kormány minden jogi eszközt igénybe fog venni annak érdekében, hogy az ország szuverenitását megőrizze. A kormány elmegy a falig – fogalmazott.

A kvótadöntés egy diktátum, ami Brüsszelből jött – jelentette ki a miniszter –, és amely Brüsszelt próbálja helyzetbe hozni.

Újságírói kérdésre hangsúlyozta ugyanakkor: a kvótaüggyel összefüggésben sem kérdés hazánk uniós tagsága.

Kettős mérce kvótaügyben is

Szeptember 26-án lejár a két éve kezdődött teljesítési határidő a kvóták tekintetében, eddig az időpontig kellett – volna – a tagállamoknak több mint 120 ezer bevándorlót befogadniuk. „Ez nyilvánvalóan nem vezetett sikerre, és Magyarország sem tudja három hét alatt megvalósítani” – szögezte le Lázár János, hozzátéve: a befogadási kvóta végrehajtása ellen is van fellebbezési lehetőség, amellyel élni fog hazánk az elkövetkező időszakban.

“Amíg tudunk, harcolunk” – jelentette ki.

Az eljárás további részében pedig – folytatta Lázár – joggal merül föl a kérdés, hogy nekünk miért kell végrehajtanunk a befogadást, ha más tagállamok nem hajtották végre. A miniszter kiemelte: eddig csak hat kisebb tagállam hajtotta végre a döntést, ám a tagállamok döntő többsége – húsz – nem. Az unió tagországai a “brüsszeli diktátumban”, a kvótadöntésben előírt összes befogadandó ember 27 százalékát fogadták be eddig – mondta.

Más, a kvótaelőírást szintén nem teljesítő tagállamok semmilyen szankcióban nem részesülnek, emiatt a kettős mérce miatt szerinte a kvótát nem lehet komolyan venni, „az egész egy komédia”, aminek semmi köze a szolidaritáshoz, csupán arról szól, hogy Brüsszel diktálhat a tagországoknak. Megjegyezte, Németország is a kvóta kevesebb mint 28 százalékát teljesítette, így „nagyobb szerénységre és visszafogottságra” intette a német bírálókat.

Hozzáfűzte: a kormány – más tagállamoktól eltérően – egyenesen fogalmazott, „nem sunnyogott”, hiszen már a kvótaügy elején kijelentette, hogy a magyarok joga dönteni arról, kik élhetnek itt.

A szerdai EB-ítéletből semmiféle végrehajtási kötelezettség nem következik, újabb jogi eljárás van folyamatban – hangsúlyozta.

Az EB „nem tesz semmit” a határok védelme érdekében

A magyar kormány nem tud azonosulni azzal, hogy a bevándorlás ügyébe az Európai Bizottság “belekavarja” a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló kohéziós alapok sorsát – közölte csütörtöki tájékoztatóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János ezt Jean-Claude Juncker levelével kapcsolatban jelentette ki, amelyet arra válaszul küldött az Európai Bizottság elnöke, hogy a magyar kormány az unió hozzájárulását kérte a schengeni határok védelmét célzó 270 milliárd forintos költségeihez.

Lázár János leszögezte: a kabinet kész a tárgyalásra, várja a bizottság javaslatát.

A miniszter elmondta azt is: a kormány azzal sem tud egyetérteni, hogy a bevándorlással kapcsolatos ügyekben, az illegális bevándorlók jogainak érdekében radikális álláspontot képvisel az Európai Bizottság – a határvédelemmel kapcsolatban ugyanakkor nem tesz semmit.

„Az Európai Bizottságnak nem csak az a kötelessége, hogy az illegális bevándorlók számára jogot biztosítson, hanem az is, hogy megszervezze azt, hogy az EU polgárai biztonságban élhessenek” – mondta.

Az ide küldött forrás 80 százaléka kerül vissza Németországba

A kohéziós alapokról szólva kijelentette: az érintett országok a pénzt csak részben kapták, és annak jó része visszakerül a kibocsátó tagállamba. Példaként az unió egyik biztosának kijelentését hozta, amely szerint az ide küldött forrás 80 százaléka kerül vissza Németországba. Ennek a pénznek a bevándorlás ügyéhez nincs köze – szögezte le.

Felcsúti kisvasút: teljesültek a vállalások

Lázár János arról is tájékoztatott: szeptember 18-20. között Magyarországra látogat az Európai Parlament Ingeborg Grassle német néppárti képviselő vezette költségvetési ellenőrzési bizottságának küldöttsége, hogy néhány, uniós pénzből létrejött beruházást megtekintsen.

A Miniszterelnökség vezetője szerint az ellenőrzési program döntő mértékben Orbán Viktor személyéről szól, ugyanis a delegáció az ellenzéki sajtó által a kormányfőhöz kötött projekteket – például a felcsúti kisvasutat – akar megszemlélni, aminek természetesen nincs akadálya, de lennének fontosabb áttekintendő ügyek is.

Azt is mondta, szerinte nincs esély az elfogulatlan vizsgálatra, Ingeborg Grassle ugyanis egyebek mellett olyan Facebook-bejegyzést tett, hogy Orbán Viktor az idegeire megy.

Egy politikai kampány kisstílű részének nevezte, hogy éppen a felcsúti kisvasutat vizsgálják majd, ennek pedig szerinte az az oka, hogy a miniszterelnök ott él; ez – mondta – politikai diszkrimináció.

A felcsúti kisvasútról adott tájékoztatásában kifejtette: 2016 júniusának közepétől egy év alatt 40 019 jegyet értékesítettek, a jegyárbevétel 17,2 millió forint volt, ami azt jelentette, hogy teljesültek a vállalások.

Kevesebb orvos vágyik külföldre

Lázár János egy újságírói felvetésre elmondta: az orvosi elvándorlás megállításához szükség lenne németországi orvosbérek fizetésére – amire jelenleg nem mutatkozik lehetőség –, ugyanakkor már a végrehajtott emelések következtében is folyamatosa csökken az elvándorló orvosok száma.

Sajtóértesülésekre hivatkozó újságírói kérdésre válaszolva a miniszter leszögezte: nem született olyan döntés, mely szerint Kósa Lajos frakcióvezető kormányzati posztot kapna, és a posztja máshoz kerülne. Mint hangsúlyozta: ebben a miniszterelnök tisztje dönteni a jövőben is.

„Ennek cigányozás íze van”

A miniszter kérdést kapott Hadházy Ákos, az LMP társelnökének felvetésével kapcsolatban, amely szerint egy a koraszülöttek családjait segítő alapítvány, amelyben Lázár János felesége is kuratóriumi tag, uniós forrásból jutott 1,2 milliárd forinthoz, amelyet az ellenzéki képviselő szerint vitathatóan használnak fel.

Lázár János válaszában – utalva az ellenzéki sajtótájékoztató címére – a fő kérdésnek nevezte: mi köze van mindehhez Farkas Flóriánhoz?

Szerinte ennek “cigányozás íze van”, és mindezt összefüggésbe hozta azzal, hogy Ron Werber kampánytanácsadó megjelent az LMP-nél.

Kifejtette: az alapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatán jutott a forráshoz, amelyből eddig mindössze 21 millió forintot költött el, emiatt hülyeségnek nevezte Hadházy Ákos állítását. Úgy folytatta: releváns kérdésnek tartja, hogy összeférhetetlenséget vet-e fel felesége szerepvállalása, de szerinte ennyi erővel Hódmezővásárhelyen senki se nyerhetne pályázaton, mert ő ott lakik.

A miniszter az üggyel kapcsolatban mind a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát felajánlotta, mind azt felvetette, hogy felesége akár távozik is az alapítványból. Közölte azt is: az alapítvány felajánlotta az LMP politikusának, hogy fogadják és személyesen válaszolnak a kérdéseire.

Lázár: Hazánk Merkel győzelmében érdekelt

Angela Merkel Orbán Viktort bíráló kijelentéseire azt mondta: Magyarország nem kíván részese lenni a német választási hadműveletnek. Németország Magyarország számára stratégiai szövetséges gazdasági és politikai érdelemben is, a Fidesz, valamint Magyarország is abban érdekelt, hogy Merkel toronymagasan nyerje meg a választásokat – tette hozzá.

Nehezebb időszak következik Románia és Magyarország partneri viszonyában – jelentette ki a marosvásárhelyi iskolaüggyel kapcsolatban, emlékeztetve: Magyarország kénytelen visszavonni korábbi ígéretét Románia OECD tagságának támogatására az ügy rendezéséig.

A kijevi parlament magyar nyelvhasználatot is ellehetetlenítő oktatási törvényével kapcsolatban azt mondta: politikai offenzíva, támadás zajlik a magyar kisebbségi lét ellehetetlenítésére, amelyet a magyar kormány felháborítónak tart.

Nincs szükség referendumra az euró bevezetése ügyében

A miniszter kérdésre az állami cégeknél korábban jelzett leépítésekről azt mondta: fél évvel a választások előtt a kormány már nem kezdhet nagy arányú szerkezetátalakításokba, például a közlekedési ágazatban.

“Óriási kormányszidást rendezett a szegedi hitközség és a Mazsihisz Botka László polgármester úrral közösen”, egy “pró Botka László politikai rendezvényt szervezett a hitközség” a Szegeden felújított zsinagóga átadásakor – fogalmazott, kérdésre. válaszolva, hozzátéve: járt Szegednek a homlokzat felújítása, a kormány ezért nem várt köszönetet.

Az euró bevezetése érdekében kezdeményezett népszavazásról a tárcavezető kérdésre úgy foglalt állást: nincs szükség referendumra a témában, mert az unió alapszerződése világosan fogalmaz ügyben.

A várható Tesco-sztrájkról azt közölte: álláspontja szerint a Tesco-szakszervezeteknek és a dolgozóknak sok kérdésben igazuk van a munkaadóval szemben. Ha rajta múlna – mondta -, az úgynevezett kiskereskedelmi csomag “újabb fázisba” lépne, de nem hiszi, hogy törvényjavaslat lesz belőle, mert nincs meg hozzá a szükséges többség a Fidesz-frakcióban, illetve a kormányzatban.

„Több ország köszönhet Sorosnak államcsődöt”

Arra a kérdésre, hogy Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint ősszel zavargásokat gerjeszthet Magyarországon a Soros-hálózat, Lázár János úgy reagált: több ország köszönhet Soros Györgynek államcsődöt, zavargásba torkolló tüntetéshullámot. Hozzáfűzte, reméli, Magyarországon ez nem fog megtörténni.

hirado.hu

Feltöltve: 2017.09.07.
Megnézve: 1238

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra