HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az idén is az ELTE a legnépszerűbb intézmény, most is több nő adott be felvételi kérelmet, mint férfi, és a legidősebb jelentkező 1938-ban született.

Július 24-én hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat; az idén virtuális Pont Ott Partit rendeznek a www.felvi.hu oldalon és a Felvi Facebook-oldalán.

A 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban a diákok által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembe vételével határozzák meg a felvételi ponthatárokat.

Ezek alapján állapítják meg, hogy a diák besorolást nyert-e és ha igen hová. Minden jelentkező felvehető és a ponthatár megegyezik a minimális pontszámmal azokon a képzéseken, ahol kevesebb a jelentkező, mint a helyek száma. Alapképzésen, osztatlan mesterképzésen ez a jogszabályban meghatározott minimum pontszám 240, felsőoktatási szakképzésben 200, míg mesterképzésen 50 pont. Néhány állami ösztöndíjas alapszak esetében azonban magasabb.

A felvi.hu oldalon közzétett tájékoztató szerint az idén is közvetlenül a felsőoktatási intézményeknek tehetik fel a jelentkezők kérdéseiket a Felvi-fórum "Intézmény válaszol" topikjában. Emellett lehet informálódni a külföldi tanulmányutakról, ösztöndíj-programokról, nemzetközi szakmai gyakorlatokról is. Szakértők beszélnek majd arról, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatot a hétköznapokban miként hasznosíthatják a diákok.

Az idén az általános felvételi eljárásban 95 237-en adtak be jelentkezési kérelmet a felsőoktatási intézménybe. A jelentkezők 54,9 százaléka nő, 45,1 százaléka férfi. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkező harmadát teszi ki. A felvételizők további 23 százaléka 1992-ben és 1993-ban született. Az idei eljárás legidősebb jelentkezője 1938-as születésű.

Alapképzésben az egyes képzési területek közül (minden munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve) a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedik ki. A két terület együttesen az alapképzésre első helyen jelentkezők mintegy 38 százalékát tudhatja magáénak.

Tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés területén az alapképzésre első helyen jelentkezők létszáma. Erőteljesen visszaesett a tavalyi létszám felére, kétharmadára a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma.

A jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzési szakot jelölt meg. Osztatlan képzést első helyen a jelentkezők 9 százaléka, mesterképzést 20 százalékuk választott.

A felsőoktatási szakképzések (korábbi nevükön felsőfokú szakképzések) népszerűsége a tavalyi évhez képest erősen visszaesett, az idén csak a jelentkezők 3 százaléka, 3460 jelentkező jelölt meg első helyen szakképzési szakot.

Az első helyen osztatlan képzésre irányuló jelentkezések mintegy kétharmada a jogi, valamint az orvos- és egészségtudományi területre érkezett be, további 13, illetve 14 százalékukon a művészeti, valamint a pedagógusképzés területe osztozik.

A munkarendek közül a nappali volt a legnépszerűbb, a jelentkezők 75 százaléka első helyen nappali képzést jelölt meg. Levelező képzést a jelentkezők 23 százaléka választott első helyen, az esti és a távoktatás munkarend választásának aránya most is nagyon alacsony.

A jelentkezők 84 százaléka elsőhelyes jelentkezése szerint állami ösztöndíjas formában szeretne tanulni, önköltséges képzést csak 16 százalékuk jelölt meg első helyen.

A jelentkezési stratégiák szempontjából mindenképpen érdekes, hogy a legalább két helyet megjelölő jelentkezők harmada második helyen már önköltséges képzést pályázott meg - olvasható a Felvi összegzésében.

A legtöbb jelentkező az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölte meg első helyen, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Az első tízbe csak egy főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola tudott bekerülni.

Szeptemberben az ösztöndíjas hallgatók a beiratkozáskor az egyetemen vagy főiskolán már nem szerződést írnak alá, hanem nyilatkozattal kötelezettségeket vállalnak.

A korábbi szerződésekhez képest változás, hogy az oklevél megszerzését követő 20 éven belül az ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyező ideig kell hazai munkaviszonyt folytatniuk a végzett hallgatóknak.

Egy hallgatói félév 5 hónapnak, hozzávetőlegesen 150 napnak felel meg, ami például 6 féléves képzés esetében 900 nap hazai munkaviszonyt jelent.

hirado

Feltöltve: 2013.07.16.
Megnézve: 2826

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra