Exit poll: Theresa May pártja elveszítheti az alsóházi többségét | HIREK

Exit poll: Theresa May pártja elveszítheti az alsóházi többségét

Theresa May miniszterelnök Konzervatív Pártja szerezheti meg a legtöbb, 314 mandátumot, de képviselői helyeket bukhat, és ezzel elveszítheti abszolút többségét a 650 fős brit alsóházban, derült ki a BBC/ITV/Sky közös exit polljából.

Az exit poll alapján a legnagyobb ellenzéki párt, a Labour erősödhet, 266 képviselője lehet, a Skót Nemzeti Párt (SNP) 34 képviselőre eshet vissza, de így is a harmadik legnagyobb erő maradna, míg a Liberális Demokraták 14, a Plaid Cymru 3, a Zöldek pedig 1 képviselővel végezhetnek. Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) mindenhol sokat bukhat a legutóbbi eredményéhez képest, és ezúttal várhatóan egyetlen képviselői helyet sem szerez.

Most mindenki azt találgatja, mennyire lesz megbízható az exit poll, legutóbb, 2015-ben ugyanis 10 képviselővel a szükséges többség alá jósolták a torykat, akik végül felette végeztek, és egyedül is kormányt tudtak alakítani. A brexitnél is koppantak az exit pollok, de ott módszertani nehézségek miatt eleve nehezebb volt a helyzet. A mostani előzetes felmérések közül volt, amelyik az exit pollnak megfelelő eredményt vetítette előre, de a legtöbb inkább azt valószínűsítette, hogy növelni tudják többségüket a toryk.

A szavazatokat már számolják, hajnalra lehet majd meg a végeredménye, de a font máris hat hetes mélypontra zuhant. Ha ugyanis az exit polloknak megfelelő lesz az eredmény, az kiszámíthatatlan helyzetet teremtene, ami ráadásul az eredetileg a választások után 11 nappal tervezett brexit-tárgyalások megkezdését és menetét is bizonytalanná tenné.

Ha May pártja az élen végez, de elveszíti abszolút többségét, az még akkor is komoly pofon lenne a brexit-tárgyalások előtt, ha végül ők tudnak kormányt alakítani. Ráadásul a torykon belül úgy érezhetnék, hogy a kormányfő fölöslegesen herdálta el az eddigi többségüket, ezért May pozíciója is bizonytalanná válna.

A David Cameron és a Liberális Demokraták koalícióját hozó 2010-es választás előtt 1974-ben fordult elő utoljára, hogy egyik nagy párt sem szerezte meg az abszolút többséget az alsóházban, és az akkor megalakult kisebbségi kormány életképtelensége végül nyolc hónappal később előrehozott választásba torkollt.

A legutóbbi választáson 66,2 százalékos volt a részvétel, most az volt egy kérdés, hogy mennyire lesznek aktívak a fiatalok, akik között a Labour állt jobban.

Jönnek az eredmények

Megérkeztek az első tényleges eredmények is: Newcastle-ben és Houghton and Sunderland South-on is a Labour nyert. Eddig a Labour 76, a konzervatívok 62 helyen szereztek képviselői helyet. A Munkáspárt és a toryk is el tudtak venni képviselői helyet a skót nacionalistáktól, de a Labour a toryktól is, a konzervatívok pedig a Liberális Demokratáktól is.

A legtöbb helyen a Munkáspárt növelte jobban szavazói számát, viszont Sunderlandben a toryk jobban erősödtek, mint bárki várta, elszipkázták a UKIP szavazóit is. Egy munkáspárti képviselő pont a sunderlandi eredmények alapján hitetlenkedett, hogy az exit pollnak megfelelően az eddigieken túl 34-gyel több képviselői helyet szerezhettek volna.

Hogy lenne ebből többség?

A Guardianen azt számolgatják, hogy a toryknak az exit poll alapján ugyanannyi képviselőjük lehet, mint a Labournek, a skót nacionalistáknak, és a Liberális Demokratáknak együtt, akiknek az esetleges összefogását a kampányban May „a káosz koalíciójának" nevezte. Azonban egyik oldalon sem lenne túl egyszerű dolog a kormányképes többség összeszedése, ha az exit pollokból indulunk ki.

Békeidőben épp a toryk voltak az elsők, akik koaliciós kormányzásra kényszerültek, 2010-ben a Liberális Demokratákkal kellett összefogniuk. Most azonban a brexit miatt is elég lehetetlennek tűnik, hogy az euroszkeptikus toryk összefogjanak a leginkább EU-barát párttal, habár velük együtt meglehetne a szűk többségük. Az exit poll alapján a korábban megroppant liberálisok sikeresen lovagolták meg a brexit után növekvő EU-barát hangulatot, és növelni tudták képviselőik számát. Tim Farron, a LibDemek vezetője egyébként is kizárta, hogy belépjenek egy koalícióba, ráadásul ők egy második népszavazást akarnak a brexitről.

Egy kisebbségi tory kormány elképzelhető, hogy számíthatna a Munkáspárttal szembenálló északír DUP és UUP várhatóan 10 szavazatára, viszont kérdés, hogy ez elég lenne-e a többséghez – a Sinn Féin négy képviselője eddig bojkottálta a parlamentet, így 324 képviselő már elég volt, de egy ilyen felállás nem tűnik sokáig tarthatónak.

A másik oldalon viszont a Labournek ennél is nehezebb dolga lenne. 266 helyet szereztek meg a 650-ből az exit poll szerint, ami javulás az előző eredményhez képest, és vezetőjük, Jeremy Corbyn nagy győzelemként könyvelhetné el, de önmagában édeskevés a kormányalakításhoz. Hiába adja magát, hogy összefogjanak a Skót Nemzeti Párttal, még így is messze elmaradnának a többségtől. Az SNP nagyot gyengülhet, a korábbi 56 képviselőjéből csak 34 marad az exit poll szerint.

Egy, a brit rendszerben teljesen szokatlan sokpárti koalícióval papíron megpróbálkozhatnának: ha összeterelik az SNP és a bármilyen koalíciót ellenző liberálisok mellett a wales-i nacionalistákat, a zöldeket, valamint az északír szocialistákat is. Azonban még ez is kevés lehetne, arról nem is beszélve, mennyire borulékony lenne egy ilyen sokszereplős kormányzat, főként, ha külső támogatókra is szorulna.

Az exit poll alapján teljesen kiesne a parlamentből a UKIP, ami összességében is jóval kevesebb szavazatra számíthat, mint legutóbb (amivel azonban akkor is csak két képviselői helyet tudott szerezni). A toryk épp az ő szavazóikat próbálták elszipkázni a kemény hozzállásukkal, azonban az eddigi eredmények alapján a Labour is sok szavazót tudott szerezni tőlük. A belső megosztottság csak tovább darálta a brexit mellett kardoskodó pártot, vezetőjük, Paul Nuttall hiába próbálta meglovagolni a londoni terrortármadást, a választók úgy tűnik, nem voltak vevők az idegengyűlöletre.

May váratlanul lépett

Alapesetben csak 2020-ban lettek volna a választások, azonban az alsóház kétharmados többséggel ezt előrehozhatta, miután May váratlanul bejelentette, hogy előrehozott választásokat javasol, és a nagy pártok egyetértése mellett ki is írták a június 8-i dátumot. A 2014-es skót függetlenségi népszavazást nem számolva is már zsinórban harmadik éve szavaztak a britek: 2015-ben a menetrendszerinti parlamenti választásokon, tavaly nyáron a brexitről szóló népszavazáson, most pedig előrehozott parlamenti választásokon kellett dönteniük.

Korábban többször kizárta, hogy előrehozott választást tartsanak az Egyesült Királyságban, de May azzal indokolta a hirtelen pálfordulását, hogy biztonságra, stabil vezetésre van szükség a brexit-tárgyalásokhoz, amik így nem csúsznának rá a következő választásokra. Emellett azonban praktikus okai is lehettek a nagy sietségnek: akkor ugyanis stabilan 16-20 ponttal vezettek a toryk a Munkáspárt előtt, ezért May azt remélhette, hogy jelentősen növelni tudja a 17 fős többségüket. Közben pedig a Munkáspárt 2015-ös nagy veresége után a saját szavazóik között is megosztó, de a párttagság és a szakszervezetek feltétlen bizalmát élvező Jeremy Corbyn vezetése alatt nem tűnt veszélyes riválisnak. Ha az exit polloknak megfelelő végeredmény születik, akkor May csúnyán eltaktikázta magát.

Az egyértelmű, hogy Maynek több ballépése is volt a kampány alatt, és a például az ingyenes időskori ellátást szigorító, majd mégis visszavont javaslat esetében vett 180 fokos fordulatát megérezték a toryk a felmérésekben is. A következő napokban nagy karriert futott be egy Liar, Liar nevű dal, amiben a „Hazudik, nem bízhatsz benne" kórus egyértelmű volt, kire utal. Közben Corbyn ugyan népszerűtlenebb maradt, mint May, de nem követett el nagyobb hibákat a kampány alatt.

A toryk előnye az utolsó napokban 7 százalékosra apadt országosan, azonban úgy tűnt, hogy az egyéni körzetekre épülő brit választási rendszerben így is meg tudják őrizni, és valószínűleg még növelhetik is a többségüket. A Konzervatív Párt esélyeit növelte például, hogy több vidéki körzetben tűnt erősnek, miközben a Munkáspárt két éve lenullázta magát a korábban biztos bástyájának számító Skóciában.

A briteknél nem arányosan osztanak mandátumokat, hanem egyéni körzetek alapján, ahol az a jelölt nyer, aki akár csak egy szavazattal is többet kap ellenfeleinél (first-past-the-post), nincs szükség abszolút többségre sem. A 650 képviselői helyből fixen 533-at osztanak ki Angliában, Skócia 59, Wales 40, Észak-Írország pedig 18 székkel van ott a brit törvényhozásban. Mivel az északír Sinn Féin négy képviselője bojkottálja a parlamentet, ezért már 324 képviselő elég volt eddig a többséghez.
Beláthatatlan, mi lesz

A csütörtöki választás egyik nagy tétje az volt, hogy ki, és milyen pozícióból tud belevágni a brexitről szóló tárgyalásokba. Egyáltalán nem mindegy, Brüsszelből mennyire látják erősnek az új brit kormányt, miután az már kiderült, hogy az EU nem lesz könyörületes a britekkel, vagyis csak olyan kapcsolatokat tartana fenn Nagy-Britanniával, mint bármelyik EU-n kívüli országgal.

Brexit: a britek kilépnek az egységes piacból

A konzervatívok – nem meglepő módon – szinte szóról szóra ugyanazokat a kilépési feltételeket ígérték, mint kormányon. Ez alapján távoznának még a közös piacról is, nehogy a keleti uniós tagokból, köztük Magyarországról szabadon jöhessen hozzájuk a munkaerő. Helyette valamilyen szabadkereskedelmi megállapodást akarnak. Megismételték a keménykedő alkupozíciójukat: egy nekik rossz megállapodásnál a semmi is jobb, és May karcos tárgyalásokra készült.

Most viszont nem kizárt, hogy arra kényszerülhetnek, hogy összefogjanak valakivel. A kérdés, hogy mégis kivel, mert ezen múlik, milyen kompromisszumokat kell kötniük a brexitnél, ami egészen más szinezetet vehet.

A Munkáspárt ellenben nem keménykedne annyira Brüsszellel, mint a konzervatívok, mindenképpen valamilyen megállapodást szeretne. A Munkáspárt nem határozna meg számszerű korlátozásokat a külföldi EU-országokból érkezők bevándorlására, és garantálná a már Nagy-Britanniában élő EU-polgárok jogosultságainak érvényesítését a brexit után is.

Akármi is történik, a kilépési tárgyalások június végén kezdődhetnek, de a nyári szünet miatt valószínűleg ősszel pörögnek majd fel igazán. Igyekezniük kell, mert két évük van megegyezni, amiből már értékes hónapok mentek el, miközben a 2019-es európai parlamenti választások miatt amúgy is kevesebb az idő.

index.hu

Feltöltve: 2017.06.09.
Megnézve: 1420

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra