Mozgósították Amerikát | HIREK

Mozgósították Amerikát

A Reuteres brit hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató közösen készítette az utolsó exit-pollt, amit hétfőn, a késő esti órákban hoztak nyilvánosságra. Az előrejelzés szerint Clinton 45:42 arányban vezet a közvetlen voksokat illetően, és az elnökséghez szükséges 270-nél jóval több, 303 elektor támogatására számíthat. Ezzel szemben Trump várhatóan csupán 235 elektor bizalmát nyeri el. A republikánus elnökjelölt esélye - a felmérés szerint - attól függ, hogy hogyan teljesít majd Floridában, Pennsylvaniában és Michiganben. Ha e három állam közül kettőben veszít, akkor senki nem veheti el az elnökséget a demokrata párti Hillary Clintontól.

A Reuteres brit hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató közösen készítette az utolsó exit-pollt, amit hétfőn, a késő esti órákban hoztak nyilvánosságra. Az előrejelzés szerint Clinton 45:42 arányban vezet a közvetlen voksokat illetően, és az elnökséghez szükséges 270-nél jóval több, 303 elektor támogatására számíthat. Ezzel szemben Trump várhatóan csupán 235 elektor bizalmát nyeri el. A republikánus elnökjelölt esélye - a felmérés szerint - attól függ, hogy hogyan teljesít majd Floridában, Pennsylvaniában és Michiganben. Ha e három állam közül kettőben veszít, akkor senki nem veheti el az elnökséget a demokrata párti Hillary Clintontól.

Kedden döntenek az amerikaiak arról, hogy ki legyen az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke; a hat jelölt közül érdemben a demokrata párti Hillary Clintonnak és a Republikánus Párt jelöltjének, Donald Trumpnak van esélye a győzelemre.

A két nagy párt jelöltjei mellett a zöldek jelöltjeként Jill Stein, libertáriusként Gary Johnson, a konzervatív Alkotmánypárt színeiben Darrell Castle, függetlenként pedig Evan McMullin is indul.

Az elnökválasztással egy időben kongresszusi képviselőket is választanak. A kétkamarás szövetségi törvényhozás képviselőházának 435 tagját és a 100 tagú szenátus egyharmadát választják meg kedden az amerikaiak. Emellett 12 államban kormányzóválasztás is lesz, és az egyes államokban összesen 160 népszavazást is tartanak.

Négy év

Az Egyesült Államok elnökét négy évre választják meg. Az alkotmány előírásai szerint az elnök csakis született amerikai állampolgár lehet, aki legalább 14 éve folyamatosan az országban is él. Egy politikus két ciklusnál hosszabb ideig nem töltheti be az elnöki posztot, vagyis harmadszor már nem jelöltetheti magát. A szavazók többféleképpen voksolhatnak: elektronikusan, papír alapú szavazócédulával, és levélben is.

Korai voksolás

Jó néhány államban lehetőség volt a korai voksolásra már november 8. előtt, s több mint negyvenmilliónyian éltek is ezzel a lehetőséggel. A korai választáson résztvevők aránya és feltételezett pártpreferenciája jelzés lehet egyúttal a két legesélyesebb jelölt közötti párharc kimenetelére is. A felmérések szerint a korai szavazáson nagy lélekszámban vettek részt spanyol ajkúak és nők, akik inkább Hillary Clinton szavazótáborát erősítik.

Január 20-án iktatják be

A bonyolult választási rendszerben az elnököt és az alelnököt formálisan az úgynevezett elektori kollégium választja meg, s az új elnököt majd 2017. január 20-án iktatják be a Capitolium nyugati lépcsőjén, amikor is a megválasztott elnök a Bibliára tett kézzel leteszi hivatali esküjét.

A rendszer bonyolult

A választási rendszer összetett: a szavazók a számukra rokonszenves elnökjelöltet támogató elektorokra voksolnak. Két szövetségi tagállamot, Maine-t és Nebraskát kivéve az a jelölt, aki az adott államban a legtöbb voksot kapja, az összes elektor támogatását maga mögött tudhatja.

Minden államnak annyi elektora van, ahány képviselője és szenátora a kongresszusban, és bár a szövetségi fővárosnak, Washingtonnak sem képviselője, sem szenátora nincs, három elektort küldhet az elektori testületbe. Így áll össze az 538 tagú, elnökválasztó kollégium.

270 elektor kell

Az Egyesült Államok következő elnöke az lesz, aki megszerzi legalább 270 elektor támogatását. Az elektorjelöltekről a legtöbb államban az előválasztási folyamat során döntöttek.

Az elektorok szavazata elvileg kötött, arra a jelöltre kell szavazniuk, akinek az elektorrá választásukat köszönhetik, de például a múlt héten Washington állam egyik elektora bejelentette: semmiképpen nem szavaz a demokraták jelöltjére.

Nőügyek

Clinton és Trump között különösen az utóbbi hetekben lett szoros a verseny. Mindkét jelölt választási hajrája botrányokkal terhelt volt.

Donald Trumpról pár héttel ezelőtt került nyilvánosságra egy 11 évvel korábbi, tudtán kívül készült felvétel, melyen egy valóságshow felvételére várva csevegett a műsorvezetővel, és közben arról beszél, hogy kedvére fogdoshatja a nőket, csak azért, mert híres. A botrány hetekig izgalomban tartotta a közvéleményt, és Trump népszerűségének jelentős csökkenéséhez vezetett.

Emailbotrány

Hillary Clintonnak az egész előválasztási folyamat során meg kellett küzdenie az úgynevezett emailbotránnyal, amikor ugyanis külügyminiszter volt az Obama-kormányban, nem mindig a hivatalos, tehát biztonságos külügyi emailfiókját használta, hanem a magánszerverét is. Így felmerült a gyanú, hogy esetleg államtitkok, vagy titkosított információk kerülhettek ki tőle.

A republikánusok támadásokat indítottak, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) hosszasan vizsgálódott, végül nyáron az FBI igazgatója, James Comey sajtóértekezleten jelentette be, hogy bár történt hanyagság, de nem olyan mértékű, amely vádemelési javaslatot vonna maga után.

Bő egy héttel ezelőtt az FBI-direktor újabb vizsgálat indítását jelentette be kongresszusi politikusoknak, de most vasárnap azt közölte, hogy nincs ok a korábbi álláspont megváltoztatására, vagyis ismét nem találtak vádalapot Hillary Clinton ellen. A botránysorozat azonban jócskán apasztotta Hillary Clinton korábbi előnyét Donald Trumppal szemben.

Pennsylvania és Florida!

Bár elemzők nyíltnak mondják a versenyt a két jelölt között, a legtöbb elemző szerint Hillary Clintoné lehet a győzelem. Országosan négy-öt százalékkal vezet vetélytársa előtt, ám még nagy mértékben befolyásolja az eredményt az úgynevezett ingaállamok szavazóinak döntése. Az elemzők egyetértenek abban, hogy sorsdöntő lesz az, hogy kit támogatnak majd a pennsylvaniai és a floridai szavazók. (A két államnak összesen 49 elektora van.)

Eltérő világképek

Abban is egyetértenek a politológusok, hogy a mostani választás sorsdöntő lehet az Egyesült Államok jövője számára is: ugyanis két, alapvetően eltérő világkép között kell választaniuk az amerikaiaknak. Ráadásul a felmérések szerint mindketten az ország történetének legnépszerűtlenebb elnökjelöltjei. Clinton kritikusai a politikus szavahihetőségét kérdőjelezik meg, a Trumpot elutasítóknak pedig többnyire a jelölt személyével, jellemével van problémájuk.

Clintonnak áll a zászló

A hétfő este nyilvánosságra hozott, a keddi választás előtti utolsó felmérés szerint 90 százalék az esélye annak, hogy Hillary Clinton lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A felmérést a Reuteres brit hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató közösen készítette, és hétfőn, a késő esti órákban hozta nyilvánosságra, pár órával a szavazás kezdete előtt.

45:42

A közvélemény-kutatás eredményei szerint Hillary Clinton 45:42 arányban vezet a közvetlen voksokat (tehát a polgárok közvetlen szavazatait) illetőn, és az elnökséghez szükséges 270-nél jóval több, 303 elektor támogatására számíthat.

Ezzel szemben Donald Trump várhatóan csupán 235 elektor bizalmát nyeri el. A republikánus elnökjelölt esélye – a felmérés szerint – attól függ, hogy hogyan teljesít majd Floridában, Pennsylvaniában és Michiganben. Ha e három állam közül kettőben veszít, akkor senki nem veheti el az elnökséget a demokrata párti Hillary Clintontól.

Obama, a first lady, Bruce Springsteen, Jon Bon Jovi és Madonna

Hillary Clinton hétfőn, helyi idő szerint éjfélkor még Észak-Karolinában tartott kisebb kampányrendezvényt, de előtte, még az esti órákban nagyszabású, koncerttel egybekötött nagygyűlésen szerepelt a pennsylvaniai Philadelphiában.

A rendezvényen jelen volt és szenvedélyes beszédet mondott Barack Obama elnök, Michelle Obama, a first lady és természetesen Hillary Clinton. Obama elnök ismét felhívta a figyelmet arra, hogy Donald Trump már csak a vérmérséklete miatt sem alkalmas arra, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen.

Arra biztatta a jelenlévő, a philadelphiai rendőrség adatai szerint több mint 30 ezer embert, hogy ne azért voksoljon Clintonra, mert nem akarja Trumpot, hanem azért, mert a demokrata párti elnökjelölt “kivételes képességű” politikus.

“Ő cselekszik majd, és nem egyszerűen Twitter-üzeneteket küld” – fogalmazott Obama arra célozva, hogy Donald Trump állandóan Twitteren kommunikál, akár még éjjel háromkor is.

Michelle Obama szintén szenvedélyesen szólt arról, hogy kedden az amerikaiak arról dönthetnek, hogy szembeszállnak-e “azokkal, akik meg akarnak osztani bennünket, és azt akarják, hogy féljünk”. Hillary Clinton azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy “mi úgy döntöttünk, a reményt sugárzó, befogadó és melegszívű Amerikában hiszünk”.

A beszédek után a rock két nagyágyúja, Bruce Springsteen és Jon Bon Jovi adott koncertet. Váratlanul félórás szabadtéri koncertet tartott Madonna is New Yorkban, Manhattan szívében. Az énekesnő Hillary Clinton támogatására buzdította az egybegyűlteket.

Ivanka és Tom Brady

Kérdéseket tett fel híveinek Donald Trump, aki hétfő este New Hampshire legnagyobb városában, Manchesterben kampányolt.

“Azt akarjátok, hogy a korrupt politikai elit irányítsa Amerikát, vagy azt akarjátok, hogy ismét az emberek irányítsák az országot?”- fogalmazott a republikánus jelölt, akit ezúttal nemcsak a lánya, Ivanka Trump kísért el a rendezvényre, hanem fellépett vele az amerikai futball egyik sztárja, Tom Brady is. Trump azonban ezúttal sem állta meg, hogy ne sértegessen valakit. Elizabeth Warren demokrata párti szenátort vette célba azon élcelődve, hogy a politikusnő ereiben indián vér is csörgedez.

hirado.hu

Feltöltve: 2016.11.08.
Megnézve: 1298

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra