HIRDETÉS
HIRDETÉS

Itt a csokivásárlás szezonja – a Napközben csütörtöki adása arra próbált választ adni, hogyan válasszunk minőségi terméket. A műsorban szó volt róla, hogy minőség tekintetében a csokimikulások piaca fejlődőképesebbnek bizonyult a szaloncukrokénál. Előbbiek kínálatában lényeges minőségi előrelépés történt, míg utóbbiak piacán még nagyon sok a gyenge termék.

Jön a mikulás és a karácsonyi időszak, ami egyúttal a csokoládévásárlás szezonja is. Nem mindegy azonban, hogy mit veszünk, milyen minőségű csoki kerül a csizmába – a drágább gyakran nemcsak finomabb, de egészségesebb is.

Mészáros Gábor, a chocoMe csokoládékészítő műhely tulajdonosa a Napközben csütörtöki adásában elmondta, tapasztalataik szerint a vásárlók egyre tudatosabban döntenek a boltban, amikor csokoládét választanak.

A szakember szerint öt-tíz évvel ezelőtt a kifejezetten a mikulási vagy a húsvéti ünnepekre készült csokoládék jelentős része nem is igazi csokoládé volt, hanem valamilyen bevonó masszából előállított, és emellett egészségtelennek mondható termék. Ugyanakkor hozzátette, az sem feltétlenül igaz, hogy minél magasabb egy csokoládé kakaószárazanyag-tartalma, annál egészségesebb. Ez attól is függ, milyen minőségű az alapanyag, honnan érkezett a felhasznált kakaóbab.

Mészáros Gábor arról is beszélt, hogy a magyarországi cukrászképzésben sosem kapott nagy hangsúlyt a csokoládékészítés, ellentétben Nyugat-Európával, ahol ezért sokkal több ilyen szakember működik.

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, egyre bővül a hazai csokoládéválaszték, és erősödik a prémium termékek piaca. Táblás csokikból decemberben sem fogy lényegesen több, mint például augusztusban, a mikulásfigurákból és szaloncukorból azonban igen, sőt, nem meglepő módon ezeket csak ilyenkor veszik az emberek. Utóbbi termékekből 650 tonna fogy, vagyis egy magyar vásárlók átlagban egy közepes méretű csokimikulást vesz. Megjegyezte: az év végi formázott termékek piaca jóval kisebb, mint a táblás csokoládéké, amelyekből egész évben 10-11 ezer tonnát értékesítenek.

A karácsonyi piac mérete egyre csökken, öt évvel ezelőtt még 900 tonnát lehetett eladni, az értéke azonban stabil, az emberek nagyjából minden ünnepi időszakban 2,5 milliárd forintot költenek el a csokimikulásokra. A tendencia oka az, hogy egyre nagyobb arányban veszik a vásárlók a valódi csokoládét, és visszaszorulóban vannak az esetleg egészségtelen transzzsírokat is tartalmazó bevonó masszás termékek.

Sánta Sándor hangsúlyozta, utóbbiak gyengébb minőségű növényi zsírokból és kakaóporból készülnek, míg a csokoládék nemes anyagokból, kakaóvajból, kakaómasszából. Erre a szaloncukroknál is érdemes figyelni, amelyek piacán még nem történt meg az a pozitív változás, ami a csokimikulásoknál az utóbbi években jellemző volt. A szaloncukrok között még sajnos nagyon sok a gyenge minőségű termék, de azért ezen a piacon is egyre gyakrabban találkozni jobb termékekkel.

Nem csak az a fontos, azonban, hogy a szaloncukor valódi csokoládéba legyen mártva, hanem az is, mit tartalmaz a tölteléke. Gyakran találkozni azzal, hogy csupán egy természetes töltelékanyag ízét utánzó aromát, valamint a gyengébb minőségű összetevőket tartalmaz egy termék. Egy jó kókuszos szaloncukorban legalább 20 százaléknyi valódi kókusznak kellene lenni, a vajkaramellásban pedig valódi főzött hozzávalónak – mondta a Kossuth Rádióban Sánta Sándor, az édességgyártók szövetségének elnöke.

hirado

Feltöltve: 2013.11.24.
Megnézve: 2347

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra