A külföldi missziók magyar tagjainak sincs biztosítása | HIREK

A külföldi missziók magyar tagjainak sincs biztosítása

Nemcsak a belföldön szolgáló hivatásosokra nem köt biztosítást a Honvédség, hanem az igazán veszélyes terepnek számító külföldi missziókban szolgáló katonákra sem - tudta meg az Origo. A múlt heti robbanásban életét vesztett négy tűzszerész ügyében eközben egyre több a nyitott kérdés, a vizsgálat még folyik. Simicskó István honvédelmi miniszter a kormány elé viszi a biztosítás kérdését.

A keddi kormányülésen is téma lesz a hortobágyi robbanásban életét vesztett négy tűzszerész ügye, a hírek szerint pedig Simicskó István honvédelmi miniszter kezdeményezi a katonák általános felelősség- és balesetbiztosításának bevezetését, amelyet még elődje szüntetett meg takarékosságból. Ez azért is fontos, mert mint az Origo megtudta, a Honvédség a veszélyeztetett terepen, külföldi missziókban szolgáló katonákra sem köt biztosítást - ők ilyet csak saját zsebből, külön köthetnek.

A missziókat sem biztosítják

Afganisztántól Malin át Irakig számos külföldi misszióban vesznek részt magyar katonák, ám a Magyar Honvédség egyikükre sem köt általános felelősség- és balesetbiztosítást - tudta meg az Origo a Honvédszakszervezet alelnökétől. Szendrei Zoltán őrnagy ezt az után mondta, hogy kiderült: a honvédség Magyarországon szolgáló hivatásos állományára sem kötnek már évek óta biztosítást.

A Magyar Idők számolt be arról, hogy négy éve nincs biztosításuk a magyar katonáknak. Vagyis baleset vagy halál esetén csak a honvédelmi miniszter egyéni döntésén múlik, hogy milyen összegű egyszeri juttatásra számíthatnak a sérültek, illetve az elhunytak hozzátartozói, így a pénteki, négy tűzszerész halálát követelő hortobágyi robbanás után a hősi halált halt katonák családjai is.

Az érdekvédelmi vezető megerősítette, hogy az általános biztosítást még az előző miniszter, Hende Csaba mondta fel négy éve, mondván: nincs annyi káresemény, amiért megérné havonta tetemes biztosítási díjat fizetni.

Hende Csaba ezt meg is erősítette az atv.hu-nak nyiltkozva. Azt mondta, hivatalba lépésekor szembesült azzal, hogy a tényleges szolgáltatáshoz képest, összességében több száz millió forintos többletkifizetést teljesítettek különböző biztosítási konstrukciókra a honvédelmi tárca költségvetéséből. Ezért mondták fel végül a biztosításokat, ahogy a katonai gépjárművekre sincs már kötelező felelősségbiztosítás - káreseménynél közvetlenül a Honvédség áll helyt.

Az utóbbi években tehát az a gyakorlat, hogy a katonákat érintő baleseteknél, haláleseteknél a honvédelmi tárca vállal felelősséget, és állja a kártérítési, kárenyhítési juttatások biztosítását.

Mindezt egyedi, miniszteri döntés alapján. A Magyar Idők szerint a minisztérium előző vezetése idején egy ideig a katonák hősi halála esetén a biztosító ötmillió forintot fizetett, és ezt a minisztérium is kiegészítette ötmillióval. Úgy tudni, az új miniszter, Simicskó István a négy tűzszerész családjának ezúttal egyenként több mint tízmilliós nagyságrendű kegyeleti juttatásról tesz majd javaslatot.

Elismerte a tárca, hogy nincs biztosítás
Azt már korábban közölte a Honvédség, hogy nem hagyják magukra a hősi halált halt katonák hozzátartozóit, és gondoskodnak az özvegyekről, árvákról.
Az Origo cikkének megjelenése után pedig - ugyan választ továbbra sem kaptunk kérdéseinkre - a szaktárca közleményt adott ki, melyben jelezte: a Honvédség teljes kártérítéssel tartozik az állománytagok felé, így biztosítás hiányában sem éri semmiféle hátrány a balesettel érintett katonát, illetve hozzátartozóját, élettársát. Korábban a honvédség rendelkezett biztosítási szerződéssel, de mivel a díjként fizetett összeg jóval meghaladta a biztosító által térített összeget, "2012. január 1-től a tárca nem rendelkezik az állománytagokra kiterjedő balesetbiztosítással" - emlékeztettek. De - írták - a Honvédség így is teljes kártérítési felelőséggel tartozik a szolgálat teljesítésével összefüggésben elszenvedett balesetekkel és betegségekkel kapcsolatban felmerült károkért. A honvédség köteles megtéríteni az állomány tagjának jövedelemveszteségét, a balesettel összefüggésben felmerült költségeit, vagyoni kárát és sérelemdíját is. A kártérítést egy összegben, és/vagy járadék formájában fizetik ki. A most elhunyt négy tűzszerész esetében ez a korábbi biztosítási alapú kárenyhítéseknél is magasabb összeg lesz - erősítették meg a híreket.

Simicskó újra biztosítana

A hírek szerint erről is szó lesz ma a Honvédelmi Minisztériumba összehívott miniszteri értekezleten, sőt a négy tűzszerész halálát okozó balesettel kapcsolatos témákat Simicskó István miniszter a keddi kormányülésre is beviszi. Közben ezt a lépést sürgetik ellenzéki pártok - az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért - is. Ezekre a nyilatkozatokra reagálva a Fidesz-frakció közölte: az ellenzék ne használja politikai célokra a tragikus balesetben elhunyt katonákat.

A részletekről érdeklődtünk a honvédelmi tárcánál, de egyelőre nem kaptunk válaszokat kérdéseinkre - amint megérkeznek, cikkünket frissítjük.

Ha igaz, hogy Simicskó István újra biztosíttatná az összes katonát, azt a Honvédszakszervezet üdvözli - mondta az érdekképviselet alelnöke az Origónak. Szendrei Zoltán jelezte: már csak azért is, mert a kormány döntése nyomán ők is részt vesznek a hivatásos katonák életpályamodelljének kidolgozásában, és ennek részeként maguk is ilyen javaslattal állnának elő.
Nyugdíj-kiegészítésnek is jó

Az alelnök elárulta, speciális biztosítási konstrukcióban gondolkodnak. Eszerint a Honvédség minden katonára személyre szóló biztosítást kötne, a havi összegek egy elkülönített számlán gyűlnének, és ha a szolgálati idő alatt nem fordul elő baleset vagy haláleset, amikor kifizetnék a pénzt a családnak, úgy
az illető nyugdíjba vonulásakor - adómentesen - megkapná a felhalmozott összeget.

Szendrei Zoltán megjegyezte, hogy tagja a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Közalapítványának, és hozzájuk is számos hadiözvegy, illetve hadiárva fordul támogatásért, a szakszervezeti tagok hozzátartozói pedig kiegészítő támogatásra számíthatnak. Kitért arra is, hogy a külföldi misszióba készülő katonák - hivatalos biztosítás hiányában - saját pénzükből kénytelenek biztosítást kötni.

Több kérdés, mint válasz

Eközben folyik a hortobágyi baleset okainak feltárására indult honvédségi belső vizsgálat: részleteket nem tudni, mindenesetre egyelőre több a nyitott kérdés, mint ahányra van válasz. Jelenleg annyi biztos, hogy a tűzszerészek ismerték azt a 250 kilogrammos, szovjet gyártmányú repeszromboló bombatípust, amely felrobbant, sőt külön felkészítést is kaptak a szerkezetről.

Mégis bekövetkezett a robbanás és a tragédia, amelynek kiváltó oka egyelőre nem ismert. Bonyolítja a helyzetet, hogy a hírek szerint előzőleg már hatástalanították a II. világháborús bombát, vagyis kiszerelték belőle a gyújtószerkezetet - mégis felrobbant.

Szakértőkre hivatkozva a Népszabadság azt valószínűsíti, hogy a 94 kilogramm robbanóanyagot - általában trotilt - tartalmazó bombában az évtizedes állás során a trotil szerkezete megváltozhatott: ilyenkor a trotilt alkotó kristályok mérete és szerkezete megváltozhat, amitől a robbanóanyag instabillá válhat, és minimális behatás is beindíthatja a robbanást - még ha ki is vették a gyújtószerkezetet.

Az sem kizárt a lap szerint, hogy nem hagyományos trotiltöltet, hanem valami kísérleti robbanóanyag lehetett a bombában, mivel a szovjet hadsereg fegyverkísérleti célokra is használta ezt a lőteret. Egy ilyen kísérleti robbanóanyagban az évtizedek alatt bekövetkező változások teljesen ismeretlenek lehetnek a tapasztalt tűzszerészek számára is.
A határidő is közrejátszhatott?

Egy másik lehetséges okot, illetve körülményt vetett fel a baleset kapcsán a Népszava. A lap azt írta, késésben volt az érintett területen az EU-nál vállalt bombamentesítési projekt, túllépték a határidőt, és ez is szerepet játszhatott abban, hogy a tapasztalt tűzszerészek életüket vesztették. A lap szerint fokozott terhelés nehezedett a terepen dolgozó katonákra.

Remélik, nem ez vezetett a tragédiához
A Honvédszakszervezet alelnöke a hivatalos vizsgálat lezártáig nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a baleset okairól és körülményeiről. Így azt sem kívánta kommentálni, hogy vezethetett-e a balesethez a határidők hajszolása, csak annyit mondott az Origónak: reméli, hogy ennek nincs köze a tragédiához, bár szerinte sem ártana, ha erre is kitérne a vizsgálat.

Erről is megkérdeztük a honvédelmi tárcát - egyelőre választ erre a kérdésünkre sem kaptunk. Azt mindenesetre már egy korábbi tájékoztatóján Benkő Tibor vezérkari főnök elárulta, hogy a lőtér, ami 1940 óta "bombavetőtér”, rendkívül erősen szennyezet terület, jelenleg is 40 ezer jelölt helyszín van, ahol feltételezhetően bombák és gránátok találhatóak.

Az érintett területen tavaly január 26-a óta dolgoznak heti váltásban a katonák, naponta 32-35-en, a hét minden napján. A baleset napján, pénteken 32-en vettek részt a mentesítési munkában, ebből 15-en tűzszerészek voltak. Benkő megígérte, részletes tényfeltáró vizsgálatot folytatnak le, hogy tisztázzák, mi okozhatta a balesetet.

Hősi halottak, árva gyerekek

A Magyar Honvédség hősi halottjaivá nyilvánították a balesetben elhunyt négy tűzszerészt, és a hírek szerint Simicskó István miniszter arra is javaslatot tesz a keddi kormányülésen, hogy az ugyancsak elődje, Hende Csaba által elrendelt változtatást visszavonva, a jövőben posztumusz is elő lehessen léptetni a hősi halottá nyilvánított katonákat.

origo.hu

Feltöltve: 2016.07.05.
Megnézve: 1221

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra