Vigyázat, április 5-től működnek a szupertraffipaxok! | HIREK

Vigyázat, április 5-től működnek a szupertraffipaxok!

Nincs menekvés: április 5-től immár hivatalosan is beindulnak az új szupertraffipaxok.

A Védának nevezett közúti intelligens kamerahálózat infokommunikációs vizsgálata befejeződött, így április 5-én reggel 8 órától már élesben működnek a kamerák. Ezek a sebességmérés mellett forgalomszámlálásra és többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmasak.

A rendszer 160 mobil sebességmérőt, valamint az ország egész területén 365 fix közlekedésellenőrző pontot foglal magában, 134 útszakaszon.

Budapesten hat új traffipaxot helyeztek el: kettőt az M3-as, kettőt az M5-ös autópályánál, kettőt pedig az M1-es és M7-es autópálya közös szakaszánál.

Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megye tíz, Zala kilenc, Fejér, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye nyolc-nyolc új kamerát kapott. Baranya és Bács-Kiskun megyében hét-hét, Békés, Csongrád, Heves, Somogy, Komárom-Esztergom, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hat-hat, Győr-Moson-Sopron, Vas és Nógrád megyében öt-öt új szupertraffipaxot szereltek fel. Pest megyében négy új kamera van.

A listából kiderül, hogy például Miskolcon és Szegeden négy-négy, Debrecenben három új helyen mérnek a rendőrök. Az adatok szerint a Szabolcs megyei berendezések közül csaknem az összes, vagyis a hatból öt Nyíregyházán van, míg egy Mátészalkán található.

blikk

Az Országos Rendőr-főkapitányság bejelentette, április 5-én bekapcsolják az országszerte felszerelt, fix sebességmérő készülékeket. Most elmondjuk, mire készüljenek az autósok, ha nem akarnak havonta bírságot fizetni.

Nem egyszerűen sebességmérő kamerának vagy fix traffipaxnak nevezi a rendőrség azt az országos informatikai rendszert, amelynek részeként április 5-től (hogy még pontosabbak legyünk, reggel 8 órától), országszerte 365 kamera figyeli majd a forgalmat és képei alapján rengeteg szabálytalankodó autóst büntethetnek meg, minimum 30 ezer forintra.

A VÉDA közúti intelligens kamerahálózathoz az ország 134, közlekedésbiztonsági szempontból fontos pontján felállított ellenőrzőkapuk tartoznak, a kamerák éjjel-nappal és akár szélsőséges időjárási körülmények közt is működni fognak. A pályázaton nyertes beruházó által telepített kamerák és az azokhoz tartozó számítógépes feldolgozóközpont összesen 14,5 milliárd forintba került, amelyet teljes egészében Európa-uniós pénzből fizettek, hogy mint mondják, javuljon Magyarország közlekedésbiztonsága.

2013-óta évről-évre egyre több személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történik a magyar utakon, és a hivatalos közlemények szerint az esetek több mint negyedében a gyorshajtás az ok. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a statisztika összemossa az úgynevezett abszolút, tehát a sebességhatár átlépésével járó gyorshajtást azokkal az esetekkel, amikor az autós nem az útviszonyoknak (például úthibáknak, csúszós burkolat) megfelelően választja meg a sebességét, és ezért szenved balesetet. Az utóbbiból van több, de az ilyen esetekben az intelligens rendőrségi kamera sem ér sokat.

A szupertraffipaxnak is nevezett, radaros elven működő forgalomfigyelő kamerákkal elsősorban a gyorshajtókra vadásznak majd, de a rendszer más szabálysértések ellen is bevethető. A kamerák képesek kiszűrni a vasúti átjárók tilos jelzésein, illetve a piros lámpán áthajtókat, a forgalommal szemben közlekedőket és a szabálytalanul sávot váltó autósokat is.

Mivel a kamerahálózat közvetlen összeköttetésben áll a központi jármű-nyilvántartással, felvételei alapján utólag el tudják dönteni, hogy a lefotózott autónak volt-e érvényes kötelező biztosítása, és nem járt-e le a műszaki vizsgája. A 2014-es pályázaton nyertes ARH Zrt. kameráival a lopott autókat is könnyebben megtalálják majd, bár erre csak korlátozottan lesznek alkalmasak, mivel csak akkor jeleznek a központban, ha a lopott autóra egy másik típusú és színű jármű rendszámát szerelik, ha stimmel a típus és a szín, vagy a tolvajok próbarendszámot használnak, az új eszköz sem hatásos.

Közösségi traffipaxtérképünkön jól látható, hogy az egyes helyeken minden forgalmi sávot mindkét irányból figyelő kameraoszlopok nemcsak az autópályákon és nagy forgalmú főútvonalakon jelentek meg, hanem nagyobb városokban, sőt néhány kisebb lélekszámú község főútjain is.

Nem ritkán a településhatárt jelző táblához közel is lebetonoztak néhány kamerát, ahol a lakott területen kívül engedélyezett 90 kilométeres sebességhatár hirtelen 50-re csökken. A rendőrség ígéretet tett, hogy a VÉDA kamerák hatósugarát mindenhol táblákkal jelezték, vagyis minden autósnak lesz ideje lassítani, mielőtt sebességét mérni kezdik.

Az ARH kamerái elvileg nem csak a felsorolt szabálysértési fajták ellen bevethetők, de alkalmasak lesznek az egyes járműkategóriák azonosítására is, mert minden oszlopra lézeres letapogatóeszközt szereltek, amely az egyes kategóriákra vonatkozó eltérő sebességkorlátozások ellenére képes eldönteni, hogy valóban gyorshajtóval van-e dolga vagy sem.

A rendőrség december 15-én tartott sajtótájékoztatóján, ahol bejelentették, hogy az összes új fix kamera a helyére került, nem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy a szupertraffipax miként különbözteti meg a lakókocsit vontató személyautót egy pótkocsis teherautótól vagy egy autószállító trélertől, de hamarosan kiderül, hogy ez a funkció mennyire megbízható.

A fix szupetraffipaxokat szállító cég másik terméke, a hordozható CAM-S1 162 példányát már tavaly március óta használják a rendőrök, de a kezdeti időkben rengeteg gond volt vele: bemutatón többször elvesztette az adatkapcsolatot a központtal, néhányszor le is fagyott, illetve néhány esetben indokolatlanul titulált gyorshajtónak egy-egy autóst. Egy ízben kezelője megmozdította az állványra helyezett gépet, így az az előtte elhaladó jármű valós sebességének többszörösét érzékelte. A rendőrség később ejtette az ügyet és visszafizette a bírságot, de nem tudni, hogy azóta kiküszöbölték-e ezt a hibát a CAM-S1-ben.

A hordozható kamerákkal, az egy évvel ezelőtti ígéretek ellenére továbbra is csak a gyorshajtókra vadásznak, derül ki a rendőrség két hete feltett kérdéseinkre adott válaszából, amelyet sajátos nyelvezete miatt a kérdéssel együtt szó szerint idézünk. Ha jól értelmezzük, akkor az új szuperkamerák egy évvel az átadás után sem tudják az extra funkcióikat:

"A hivatalos rendőrségi kommunikáció szerint az új mobil eszközök nemcsak az autók sebességének mérésére és a gyorshajtók kiszűrésére alkalmasak, hanem észlelik a "behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra, a leálló- és a buszsáv igénybevételére, a vasúti átjárón való áthaladásra, valamint a záróvonalra vonatkozó előírások megszegését. Észlelik majd a forgalomirányításra szolgáló fényjelző készülékek tilos jelzésein való áthaladást, a biztonsági öv használatának elmulasztását, és felismerik a közúton közlekedő, veszélyes árut szállító járműveket is" (Idézet a Police.hu korábbi közleményéből)

Kérdésem: Beüzemelték-e már a hordozható készülékek korábban ígért és fentebb felsorolt kiegészítő funkcióit? Ha igen, mikor? Hány esetben bírságoltak meg gépjárművezetőket az egyes felsorolt szabálysértési kategóriákban?

Az ORFK válasza: A rendőrség 2015. március 26-án kezdte meg a változtatható helyű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontok (KKEP) éles üzemeltetését – kizárólag alapfunkciókkal. Ezek közül egyedül a sebességmérés jelent joghatással járó dokumentálást.

Az új, fix VÉDA kamerarendszer később a biztonsági öv használatát, valamint a kézben tartott mobiltelefon használatát is érzékeli majd, így nemcsak az autó tulajdonosa, illetve üzembentartója kaphat csekket, hanem az is, akinek kölcsönadta az autót. Április 5-től érdemes lesz óvatosan hajtani a kamerakapuk közelében, mert ha kezdetben csupán gyorshajtók ellen vetik majd be a 365 darab kamerát, esetleg a záróvonalon előző autósokra vagy a piroson áthajtókra vadásznak majd vele, egy-egy felvétel alapján akár százezres bírság is elképzelhető, ha valaki többféle szabályt is egyszerre sért meg, amikor éppen a VÉDA közelében halad el.

totalcar

Feltöltve: 2016.03.21.
Megnézve: 1580

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra