HIRDETÉS
HIRDETÉS

Volt kormánytagokat, az Országgyűlés honvédelmi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak vezetőit is tanúként kívánja meghallgatni a bíróság a volt rendőri vezetők és társaik 2006 őszi eseményekkel összefüggő, kedden megkezdődött büntetőperében - ismertette az eljáró bíró a tárgyaláson.

A vád ismertetésével megkezdődött a volt rendőri vezetőknek - köztük Bene László nyugállományú altábornagynak, volt országos rendőrfőkapitánynak és Gergényi Péter nyugállományú vezérőrnagynak, volt budapesti rendőrfőkapitánynak - a 2006 őszi fővárosi eseményekkel összefüggő büntetőpere kedden a Fővárosi Törvényszéken.

A 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, illetve a 2006. szeptember 19-21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel összefüggésben 15 pontban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség debreceni regionális osztálya. Az ügyészség többnyire felfüggesztett szabadságvesztést, esetenként pénzbüntetést indítványozott, álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádlottak közül heten egyenruhában jelentek meg, mivel ők jelenleg is a rendőrség állományához tartoznak.

A pert nagy érdeklődés övezi, a tárgyalást fokozott biztonsági intézkedések között kezdték meg. A tárgyalás kezdetén megjelent mások mellett Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke és párttársa, Vadai Ágnes, továbbá ügyvédként Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője.

Kiküldték a teremből Gyurcsányt és Morvait

A tárgyalás elején a bíró felhívta rá a figyelmet, hogy azoknak, akiknek az eljárás folyamán tanúként kell majd megjelenniük a tárgyaláson, el kell hagyniuk a termet. Azt is közölte, hogy a 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben készült jelentések - köztük az ún. Ignácz- és Morvai-jelentés - készítőit is meg fogják hallgatni. Így sem Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, sem Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő nem lehetett jelen a keddi tárgyaláson.

A bíró azt is közlölte, hogy a jövő év áprilisáig száz tárgyalási napot tűzött ki az ügyben és 115 tanú meghallgatását tervezi.

A tárgyalás kezdetekor Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési frakciójának tagja ügyvédi minőségében jelezte: a 2006-os őszi események három sérültjének sértetti képviselőjeként kíván eljárni az ügyben. Ezt azonban a bíróság elutasította, illetve sem a vád, sem a védelem nem támogatta a kérést. Gaudi-Nagy Tamás érvelése szerint a vád alkalmas a vádkiterjesztésre, és úgy vélte, "terrorcselekmény csoportban történő elkövetése" állapítható meg, a lakosság megfélemlítését kívánták elérni. A bíró szerint azonban katonai bűncselekményről van szó, és a sértettek nem katonák.

Kétszer is leköpték Gyurcsányt

Az MTI tudósítójának beszámolója szerint a perről távozóban újabb inzultus érte Gyurcsány Ferencet, a volt kormányfőt ismét leköpték, ezúttal még a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében. Gyurcsány Ferenc az őt ért inzultusokra reagálva újságíróknak azt mondta, nem kíván újnácik véleményével vitatkozni. Szerinte sokkal több inzultus is ért már nácik részéről demokratákat, ez ahhoz képest túlélhető.

A volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke rendőrök gyűrűjében távozott a bíróság épületéből, miközben folyamatosan a "Gyurcsány, takarodj!" rigmus zengett, valamint sípok és kereplők szóltak. Gyurcsány Ferencet érkezésekor is leköpték az épület előtt demonstrálók.

A bírósági perrel párhuzamos eljárásban kívánná kivizsgálni a 2006 őszén történt eseményeket Morvai Krisztina. Az európai parlamenti képviselő a tárgyalás szünetében bohózatnak nevezte a tárgyalást, amelyen álláspontja szerint nem fog kiderülni, mi történt.

Ismertették a vádakat

A vádirat - amelyet az ügyész a keddi tárgyaláson órákon keresztül ismertetett - rögzíti, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése nyomán 2006. szeptember 18-án este demonstráltak a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Magyar Televízió akkori, Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz emberből álló tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot.

A század parancsnoka jelentette ugyan M. Zoltán rendőr alezredes ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, ő azonban - bár lett volna módja a hiányok pótlására - nem intézkedett, amiért elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolják.

A vád szerint éjszaka, a székház körüli események nyomán Gergényi Péter másodrendű vádlott M. Gábor rendőr alezredes negyedrendű vádlottat jelölte ki helyszínparancsnoknak. Ő azonban nem volt képes feladatát ellátni, nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség M. Gábort parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja.

Az ügyészség szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi Péter mulasztása következtében a helyszínre vezényelt kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg. Mindezek miatt Gergényi Pétert elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.

Az ügyészség szerint Dobozi József rendőr dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka, harmadrendű vádlott a tévészékház elleni támadáskor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó jelentések elkésettsége ügyében utóbb nem intézkedett felelősségre vonásról, ezért elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják. Az ügyészség azt is Dobozi József terhére rója, hogy a Rebisznél nem rendeltek el fegyelmi eljárást azokban az ügyekben, amelyekben történt gyanúsítás, ám a nyomozást később megszüntették.

A vád szerint Bene László elsőrendű vádlott vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések kivizsgálására, de a bizottságok megállapításai ellenére - két kivétellel - elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását. Ezzel a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette, az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat ugyanis katonai bűncselekmények gyanúját is feltárhatta volna az ügyészség szerint.

Egy másik vádpont szerint a Rebisz tagjai annak ellenére nem viselték azonosító jelvényüket 2006. október 23-án, hogy ezt törvény írta elő, továbbá erre Bene László utasítást adott. Ezután pedig az országos főkapitány, bár parancsa meghiúsulásáról tudomást szerzett, nem intézkedett felelősségre vonásról. A vádirat kiemeli: a közvélemény kifogásolta, hogy azonosító nélküli rendőrök intézkedtek, Bene László mégis eltűrte, hogy a Rebisz parancsnoka nem rendelt el érdemi tényfeltáró vizsgálatot, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Mindezek miatt az elsőrendű vádlottat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.

Egy másik vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközökkel - gumilövedék, könnygáz - kapcsolatban megállapítja, hogy használatukról nem készültek külön rendőri jelentések, az eseményleírások pedig nem tartalmazták a kényszerítőeszközök használatának okát, a bevetett eszközök mennyiségét, így igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, arányosságának kivizsgálására sem kerülhetett sor. Az ügyészség szerint mindez különösen fontos lett volna a 2006. október 23-án a Károly körúton végrehajtott lovasrohamnál, ahol így már nem állapítható meg, ki adott rá utasítást, és az mennyiben volt megalapozott, indokolt.

Az ügyészség további tíz vádpontban emelt vádat a 2006. szeptember 19-21. között Budapest utcáin történt esetekkel kapcsolatban elöljárói intézkedés elmulasztása miatt egyes rendőrparancsnokok ellen, akik látták, tudták, mégsem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették a történteket. A vád szerint e parancsnoki mulasztások a beosztottakban azt a képzetet erősítették, hogy a parancsnokok a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, és így fennállt a veszélye, hogy hasonló intézkedések újra megtörténnek.

hirado

Feltöltve: 2013.09.17.
Megnézve: 2253

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra