Egyéb látnivalók

Söpte régi település, gazdag kőkorszakbeli lelőhely, a Rétszer nevű dűlőjén római telep és sáncok nyomai láthatók. Első okleveles említése 1268-ból származik. Szép temploma 1723-ban épült és kőfallal körülvett. Mai formájában barokk templomának fő titulusa Szent Márton püspök, berendezése a XVIII. századból származik. Kertjében hasonló korú Szentháromság-szobor látható.

Szerkeszt

A 3 hajós, 3 tornyú, barokk templomnak főhajóját 1767-ben Zichy Ferenc győri püspök építette. 100 évvel később, 1867-ben dr. Zalka János győri püspök a tornyot magasabbra építette, ugyanakkor a mellékhajókkal nagyobbítatta a templomot és a mellékhajók sarkain két kisebb tornyot emeltetett. 1928-ban Pandúr József és Borsa Antal festették ki, a freskók Takács István alkotásai s 1962-63-ból valók. A homlokzat közép- és oldalprizalitos, s övpárkányát félköríves fríz zárja le.

Szerkeszt

A település nevezetessége a barokk és klasszicista stílusú Római katolikus XVIII. századi templom.

Szerkeszt

A Pinka mentén elhelyezkedő zömmel horvátok lakta település első okleveles említése 1221-ből való. Nevét templomának titulusáról kapta. Az épület mai formájában több korszak nyomait őrzi. Keresztelő medencéje késő román, legtöbb részlete a XV. század második feléből származik. A nyugat-dunántúli tégla gótiak talán legjelentősebb emléke.

Szerkeszt

A gyönyörű Templom Park avatására került sor 2004-ben a Falunapon.

Szerkeszt

1968-ban kezdték el a falu közelében lévő középkori templomrom régészeti feltárását. A szentély és a nyugati falak ma is állnak.

Szerkeszt

A település határában található műemlék a XIII.századból származó Nagykeszi templomrom, melynek környékén feltárt ásatási anyagok illusztrációi a kultúrházban megtekinthetők.

Szerkeszt

A falu déli részén látható templomrom és az északra 3 km-re lévő Kerekszenttamás körtemplomának maradványa is ezt a régi kort idézik fel.

Szerkeszt

A hagyomány szerint a templomot husziták építették a XV. században. Ugyanis Mátyás király 1460 táján megkegyelmezett a Moldvába űzött huszitáknak, viszahívta őket és az Alföldön, Cegléd környékén telepítette le őket. A templomot valószínűleg a török pusztította el.

Szerkeszt

Feltehető, hogy a templom eredetileg fagerendás síkmennyezettel épült, a konzolok felett mestergerendával alátámasztva. A mester kézjegye a szentélyen és a hajón lévő párkány. Az egész templom pontos kőfaragómunkája, beleértve a kváderfalat is ügyes mesterre vall; ugyanakkor a szerkezeti felépítésben ellentmondásokat találunk.

Szerkeszt