Egyéb látnivalók

A különleges parasztbarokk lakóház a Festetics-birtok tisztjeinek lakása volt. Az utcai homlokzat freskóinak ma már csak a kerete látható.

Szerkeszt

A városi temetőben, a régi főbejárat közelében álló emlékmű. A Rohrböck Jenő által készített kopjafa a 2. magyar hadsereg három kanizsai ezredének, a 9-es tüzér-, a 7-es és a 47-es gyalogezredének állít emléket. A kopjafába elöl a 43 és a 93 évszámok, körben az ezredszámok vannak bevésve, alul a Doni hősök emlékére felirat olvasható.

Szerkeszt

A település nevezetességei a tájházak.

Szerkeszt

Az 1800-as évek és a századforduló hangulatát idézi a Dózsa György út. Központjában a községháza és a római katolikus templom áll. A község közigazgatási épülete a XVII-XVIII. században készült klasszicista kúriaépület. Jelenlegi arculatát 1990-ben kapta, amikor tetőszerkezetét az épület jellegének megtartásával teljes mértékben felújították. Itt kapott helyet a Polgármesteri Hivatal és az Óvoda is.

Szerkeszt

A közadakozásból készült szobrot 2004. április 30-án avatták fel a templomkertben. Készítette: Jószay Zsolt, szobrászművész, öntötte: Varga Imre szoboröntő mester.

Szerkeszt

Dr. Csapody István születésének 100. évfordulóját 1956-ban a tudományos világ nagy tiszteletadással ünnepelte. Így Sopronhorpácson szülőházát emléktáblával jelölték meg.

Szerkeszt

Az egykor a Duna ezen szakaszán szolgálatot teljesítő hajósoknak állít emléket az emlékmű. A községünk lakói nem feledik az egykor forgalmas, a kereskedelemben fontos szerepet játszó kikötőt, és szívügyüknek tekintik ezeknek az emléktárgyaknak a kiállítását, valamint az egykori hajóállomás területének folyamatos gondozását.

Szerkeszt

A falutól nem messze épült fel az utóbbi évtizedek egyik legellentmondásosabb beruházásának, a Bős-Nagymarosi erőműnek egyik legfontosabb eleme, a Dunakiliti víztározó és duzzasztómű. Az erőmű ingyenesen látogatható. Páratlan élményt jelent a duzzasztómű hídjáról szemlélni az alattunk fodrozódó viztömeget.

Szerkeszt

Az egykori Duna-ártéren több öntözőcsatorna található. Közülük a legnagyobb a Dunavölgyi-főcsatorna, amely Dunaharasztinál folyik ki a Dunából és a bajai szivattyútelepnél megy vissza.

Szerkeszt

A második honfoglalással felérő, a XIX. században elvégzett ármentesítések a Körösök völgyében megteremtette a nép számára a biztonságos élet- és termelés feltételeit. A folyók szabályozása ugyanakkor szélsőségesebbé tette a vízjárást, nőttek az árvízcsúcsok, de meghosszabbodtak a vízhiányos időszakok is. A Hármas-Körös akkori vízjárása a legingadozóbb volt a magyarországi folyók közül.

Szerkeszt