Egyéb látnivalók

Az Árpád-korban a községet magyarok lakják, főbirtokosa a Siklóssy-család. A török hódoltság alatt - ekkor magyar urai a Zrínyiek voltak - elnéptelenedő faluba szerbek telepednek, akik a Rákóczi szabadságharc idejét leszámítva állandóan a településen élnek. Az 1750-es években németek telepednek le a községben, mely fokozatosan elnémetesedik.

Szerkeszt

Ott, ahol a Duna folyam délnek fordul, a Dunakanyar jobb partján magasodik az esztergomi Várhegy, és rajta az ország legnagyobb temploma, a Bazilika. A város nemcsak a magyar államiság megszületésének volt tanúja, de első királyunk az esztergomi székesegyházat tette az ország főtemplomává és püspökét a magyar egyház prímás-érsekévé emelte örök időre. E méltóságára és tisztére figyelmezteti a látogatót az oszlopcsarnok feletti latin felirat is: "Feje, anyja és tanítója a magyar egyházaknak".

Szerkeszt

A település látványossága a kunhalom.

Szerkeszt

A Békeoszlopot a millenium emlékére állították.

Szerkeszt

A Rába folyóról leágazó üzemvíz csatorna mellett elhelyezkedő műemléki védettségű un. Bekes malom, amely három szintjével monumentálisan emelkedik az üzemvíz csatorna fölé a csatornát átszelő - a településre a 8. sz. főútról bevezető - út hídjáról nézve.

Szerkeszt

A híres forrás, a Béla-kút ma is látogatható. Győr felől a 82. számú főúton autózva a falut kevéssel elhagyva, jobbra láthatjuk a forrás fölé emelt kis barokk épületet. Az építmény nyugati oldalán márvány emléktábla áll, melyen a következő felirat olvasható: ITT PIHENT IV. BÉLA KIRÁLY 1241 Ez a Pánzsa forrása, amelyet egykor IV. Béla király megízlelt és kipróbált, a régisége miatt már pusztulásnak indult. Pannónia Szent Hegyének gondosságából most tisztább viz csörgedezik belőle.

Szerkeszt

A falu területén található, regényes fekvésű sziklához monda fűződik, mely szerint IV. Béla itt pihent meg a tatárjárás idején. Erről is kapta a nevét:Bélakő.

Szerkeszt

A Bélkő alatt, ahol az apátság áll, van azÁldozókő és a Hamuhegy, amely azt jelezheti, hogy itteni három forrás körül pogány áldozati hely lehetett, amelyet a nép a kereszténység felvétele után is nagy számban látogathatott. A források vizének csodás gyógyító erőt tulajdonítottak. II. Kilit egri püspök 1232-ben itt alapította meg a cisztercita rend bélháromkúti Nagyboldogasszonyról elnevezett apátságát, amelynek kereszt alakú, román stílusú temploma, az altemplommal együtt máig fennáll.

Szerkeszt

A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. Kanyargós szerpentin vezet a hegy tetejére, ahonnan páratlan látvány tárul a szemlélődő elé. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. A magasból letekintve a falut láthatjuk, de tiszta időben akár a Tiszát és a Tátrát is. A lehulló csapadékból keletkező karsztvíz a hegység lábainál forrásokként tör a felszínre, s táplálja a völgyekben csörgedező patakokat.

Szerkeszt

Mindannyian vendégek vagyunk ebben a világban és egymás életében. Az a szerzetesi tapasztalat, amely a bencés monostorok vendégfogadását mindmáig meghatározza, különös gonddal veszi körül a vendéget. És éppen ez a tapasztalat hívja fel a figyelmet arra is, hogy vendégnek és vendéglátónak egyaránt figyelemre és nyitottságra van szüksége ahhoz, hogy a találkozás megtörténhessék.

Szerkeszt