
Véget ér a nyári időszámítás október 29-re, vasárnapra virradóra: hivatalosan hajnali 3-kor 2-re állítják vissza az órákat, s ezzel az Európai Unióban visszatér a normál közép-európai idő, vagyis a Greenwichi idő + 1 óra.
Reggelenként korábban lesz világos, esténként viszont korábban sötétedik, legalábbis az óramutatók állása szerint.
A átállítás technikai előkészületei befejeződtek: a Majna-Frankfurt közelében, Mainflingenben működő atomórába, amely az időimpulzusokat adja, beprogramozták már a dátumot és a pontos időt.
Mainflingenből sugározza a DCF 77 adó az időjeleket. Ezek vezérlik Európa jelentős részén az összes elektronikus időmérő szerkezetet, amely alkalmas a jel vételére, továbbá Németországban az elektromos- és hőerőműben, repülésirányító és -biztonsági berendezésben, mintegy ötvenezer közlekedési lámpában, a tévécsatornáknál és a német vasúttársaságnál lévő összes órát.
A nyári időszámítás bevezetését először Benjamin Franklin amerikai polihisztor javasolta, még 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában a nyári időszámítást, majd attól kezdve Európában és Amerikában is hol használták, hol nem
Az utóbbi időben a nyári időszámítást elsőként Franciaország vezette be az 1973-as olajár-robbanás nyomán, hogy a vállalatok és az háztartások számára egy órányi nappali világosságot nyerjenek és ezzel energiáét takarítsanak meg. 1980-ban mindkét német államban és sok más európai országban bevezették az óraátállítást.
Az évek során több mint száz országban vették át a nyári-téli időszámítás rendszerét, többek között az egykori EGK tagállamai 1986-ban. Magyarországon a huszas évektől szintén hol volt, hol nem volt nyári időszámítás, s 1980-tól van folyamatosan. Legutóbb 1996-ban reformálták meg: akkor már az EU-irányvonalnak megfelelően szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete. 1998-ban már az Európai Unió összehangolta a tagállamok átállását a nyári időszámításra, majd 2001-ben további öt évvel meghosszabbították a szabályozást, amely szerint a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik.
Egy néhány évvel ezelőtt végzett magyarországi felmérés szerint a kétféle időszámítás segítségével egy nagyobb város egész évi villamos-energiájának megfelelő, csaknem 200 gigawatt villamos-áramot lehet országos szinten megtakarítani.
Az átállásnak az emberekre, bioritmusukra, közérzetükre gyakorolt hatásait csak az utóbbi években kezdték vizsgálni, de már több amerikai és kanadai vizsgálat is kimutatta, hogy az átállásokat követő napokban általában megnő a közlekedési balesetek száma.
hirado
2006.10.28. 10:38