Egyéb látnivalók

Szapáry Péter építette 1750-60 között az egyhajós, gazdag szobordíszítésű barokk templomot. Homlokzati tornyán volutás kapu, felette Szapáry címer és lant ablak szentély mögött nagyméretű sekrestye van felette oratórium. Szentélyrácsa faragott kőfonatos, ajtaja kovácsoltvas, rokokó szószéke domborművel díszített. Freskóit Johannes Pöchl festette. Az orgonát Anton Rőmer gráci mester 1763-ban, szép barokk kelyhét és úrmutatóját Szapáry József 1757-ben készítette.

Szerkeszt

A település legmagasabb dombján álló műemlék jellegű barokk, római katolikus templomot érdemes felkeresnie az idelátogatóknak. A templom 1770 és 1774 között épült, egyhajós, félköríves szentélyű, és Szent Miklós tiszteletére szentelték. A templom freskóit Johann Cymbal festette (1774). A főoltár mögött festett architektúra és Szent Miklóst ábrázoló freskó látható.

Szerkeszt

A község r.k. temploma barokk épület, mind külsejében, mind berendezésében kiválik a hasonló korú építmények közül. Az evangélikusok és a katolikusok 1751-es összecsapásának büntetéseként épült 1753-54-ben. Magas főhomlokzatát négy toszkán félpillér tagolja. A főpárkány fölött volutával kezdődő, felső részében háromszögletű oromzat. A homlokzat jobb széléhez csatlakozik a torony. Szabad sarkán ugyancsak toszkán félpillérek.

Szerkeszt

A község templomát 1409-ben említik először, de stílusjegyei alapján a XIII.század második felében épült. 1698-ban csak a falak és a torony álltak, de harangja fából készült haranglábon volt elhelyezve. 1700 táján helyreállították, 1754-ben még déli kapuja volt, kórusa, szószéke fából készült. Mai oltára ekkor már megvolt. A templom körül temető volt. 1779-ben rossz állapotban levőnek írták le, tornya részben kőből, részben fából.

Szerkeszt

A templom a XVI. század második felében az evangélikusok kezébe került. 1659-ben a szoporiak nem hajlandók az újkéri evangélikus paplak és iskola tatarozási költségeihez hozzájárulni. 1661.-ben, gróf Nádasdy Ferenc elvetette a templomot az evangélikusoktól, és visszaadta a katolikusoknak. 1696-ban Rácz István volt a tanító. Újkérhez tartozik, Kokasmajor és Margitmajor. Lakói a római katolikus vallást gyakorolják.

Szerkeszt

A Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt klasszicizáló, későbarokk, katolikus templomot 1801 és 1810 között építették. A templom sisakja a torony négy sarkából indulva sarkított, gúlaszerűen kicsúcsosodó. A belső tér díszítése visszafogott és mértéktartó. A templom szomszédságában áll az 1820-ban épült plébánia ház, melynek homlokzata őrzik a korabeli építészeti jegyeit. Szobáit vendégfogadás céljára többször átalakították.

Szerkeszt

Mánfa középkori temploma a mai községtől pár száz méterre nyugatra áll. A műemlék építészetileg legértékesebb része a román kori, ikerablakokkal áttört torony. A kőkeretes kapu és a csúcsíves ablakok egy 15. századi, gótikus átépítésről tanúskodnak.

Szerkeszt

A templom a XVIII. század közepén épült. Említést érdemel a szószék és az orgona.

Szerkeszt

Az 1714. évi egyházmegyei zsinat aktái említik a töttösi templomot. 1721-ben a templom ugyan használható, de meglehetősen leromlott állapotban volt. A templomot 1726-ban restaurálták. Ekkor még nem változtattak a templom építményén. 1780-ban az addig a középkori stílusjegyeket viselő templomot a pécsi káptalan a korai igényeknek megfelelően átépítette. A régi, elég szűkös szentély helyébe bővebb, pontos félköralaprajzút építettek.

Szerkeszt

Hazánk talán legrégibb és legkisebb ma is működő temploma itt, a völgyszűkületnél hirtelen kanyarodó út és a Tarna-patak között emelkedő kis dombon áll. Építési idejére vonatkozóan nagy jelentőségű Heszlmann Imrének még a bővítés idején (1872-73) készített felmérési rajza.

Szerkeszt