KONYHA-1.

MAGAZINOK > FÉRFI > Csináld magad! > KONYHA-1.

t: 6277

A korszerû konyhai berendezéseket ugyanis nem elég megvásárolni, ezeknek hely és a mûködtetésükhöz a helyiségben megfelelõen kiépített elektromos, víz-, csatorna-, és gázhálózat is szükséges. Ez pedig csak a modern, új építésû lakásokban adott. A régi lakásokban - esetenként még az újakban is - ezért különféle hálózati bõvítésekre kényszerülünk, ha az újonnan megvásárolt berendezési tárgyainkat biztonsággal akarjuk használni. Konyhánk fokozatos korszerûsítése tehát nem is olyan egyszerû, mint azt gondolnánk. Ezt szeretnénk megkönnyíteni az alábbi összeállításunkkal.

A meglévõ vezetékrendszerek \"feltérképezése\"

Mivel a háztartási gépek javarészt elektromos árammal mûködnek, ezért elsõként a konyha villanyvezetékeivel célszerû tisztában lennünk. Nagyon fontos, hogy kellõen ismerjük, hol futnak az elektromos vezetékek, és azok mennyire terhelhetõk. A régi vezetékeket ugyanis nem a mai terhelhetõségi igényeknek megfelelõen építették ki, ami számos baj forrása lehet. A túlterhelt vezetékek alattomos veszélyeket rejtenek, akár lakástüzet is okozhatnak, ha az új konyhai berendezések mûködése közben fellépõ túlterhelés miatt túlhevülnek. Azt is jó tudni, hogy a vezetékek hol futnak a falban, mert pl. tiplifúrás közben könnyen zárlatot idézhetünk elõ, ha ezek a fúró útjába kerülnek. Az elfalazott vezetékeket elemes fémkeresõvel könnyû nyomon követni, így már a kikerülésük sem okozhat gondot. Ha új készülékeket szeretnénk a konyhai hálózatra csatlakoztatni, akkor valószínûleg új vezetékszakaszokra és csatlakozó aljzatokra is szükségünk lesz. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy némely készülék csak védõföldelésû konnektorról mûködtethetõ biztonságosan. A vezetékek, de fõleg a csatlakozó aljzatok helyét pedig úgy célszerû megválasztanunk, hogy bármelyiküket kényelmesen és biztonságosan használhassuk. Ehhez pedig alaposan át kell gondolnunk az ételkészítés fázisait, azok adott helyét és a használandó készülékek összesített teljesítményigényét is.
Nagy úr a megszokás, ám kényelmesebb a fõzés, ha nem kell közben gyakorta ide-oda topogni a konyhapult mellett csak azért, mert a konnektor messze van pl. a nyersanyag felszeleteléséhez, vagy összeturmixolásához. Egyszóval érdemes újra gondolni konyhánk elrendezését, és a gépek mûködtetéséhez szükséges elektromos hálózatot a várható igénybevételnek megfelelõen kell kiépíteni. Ez szakember dolga, de kellõ körültekintéssel magunk is elvégezhetjük. A villanyszerelõ közremûködése azért ajánlatos, mert így a meglévõ vezetékek terhelhetõségét illetõen is biztosak lehetünk, és ha szükséges, a cseréjét is egy füst alatt elvégeztethetjük.
Ha pedig már célszerûen elrendeztük - egyelõre papíron - konyhánk berendezéseit (1), akkor már többnyire adott a tûzhely és a mosogató helye is. Ezek mûködéséhez gáz- és vízvezeték, valamint szennyvízcsatorna szükséges. Szerencsés esetben - a mosogató, vagy a mosogatógép helyének vezeték közelbe helyezésével - ezek kis toldással is a hálózatra csatlakoztathatók. Ha mégis szükséges a vezetékek meghosszabbítása, úgy az ilyen munkálatokat a saját érdekünkben mindenképpen szakemberrel végeztessük el.

A konyhapult

Konyhánknak ez meghatározó része. Akkor megfelelõ, ha nem darabokból, hanem egy hosszú lapból áll (2). Ezt pedig csak akkor érhetjük el, ha a régi szekrényeken levõk helyére, vagy esetleg azoknak a tetejére erõsítjük fel az új pultlapot. E célra az ún. laminált felületû munkalapok a legalkalmasabbak. Melegen préselt speciális mûanyag bevonatuk vízhatlan és rendkívül kopásálló, mintázatuk pedig igen változatos. Szélességük 580-600 mm, vastagságuk 28-38 mm közötti, míg a lapok hosszúsága 2,8-5,2 m. Toldásukra csak abban az esetben van szükség, ha a munkapultot L-alakúra kell formálnunk. A toldás helyét ilyenkor ajánlatos felvasalható élfólia-bevonattal, vagy készen vásárolt speciális záróidommal a nedvességtõl lefedni. A lap faforgács magja ugyanis érzékeny a nedvességre, és megdagadhat, ami a bevonat berepedezését is elõidézheti. A bütüs csatlakozásnál fém illesztõdarabokat is használhatunk, ám ezek mindkét csatlakoztatásra kialakított oldalát tömítõanyaggal kell bevonnunk, még a lekerekített élnél is.
Az egybefüggõ pult hátránya, hogy az egyes berendezési tárgyakat, pl. a mosogatómedencét központosan kialakított nyílásba kell beszerelni. Az ilyen nyílások kivágása pontos munkát igényel. Nemcsak a nyílás méretét kell pontosan bejelölnünk, hanem a kivágás mûveletét is körültekintõen kell elvégeznünk. A nyílások lekerekített sarkúak legyenek, 250 mm-ig 8-10 mm-es fúróval készített lyukak szükségesek, a nagyobbaknál pedig növelni kell a sarokfuratok átmérõjét. A furatokat a laminált felület felõl fúrjuk ki. A kivágásokat lehetõleg kézi maróval alakítsuk, de lyukfûrész géppel is kivághatjuk. Ez esetben a saroklyukak közötti szakaszokat a lap hátoldala felõl fûrészelve kössük össze, hogy elkerüljük a laminátum kitöredezését (3).
A saroklyukak azért szükségesek, mert így elkerülhetjük a gyakori hõhatás következtében a lapok bevonatán keletkezõ berepedéseket. Ezen kívül minden kivágást, csõátvezetést, egyéb furatot, ahol a forgácslap szabaddá vált, tömítõanyagokkal, pl. szilikongumival gondosan szigetelnünk kell (4). Csaptelepeknél azonban elégséges a szerelvényhez mellékelt gumi O-gyûrû is (5). Csavaros felerõsítéseknél pedig ajánlatos a szárméretnél 0,5 mm-rel nagyobb lyukat fúrnunk, és a belenyomott tömítõmasszába hajtsuk bele a csavart. Így elkerülhetjük a káros feszültségek kialakulását, és a szivárgó víz ellen is védjük a munkalap anyagát.
A munkalap beépítésekor nagyon fontos, hogy felülete ne lejtsen a fal felé. A vízmértékkel pontosan beállított lap fal felõli élét csak a felerõsítése után tömítsük el. Ez mindenképpen szükséges, még akkor is, ha ún. vízvetõlécet erõsítünk a hátsó élére, pontosabban a szélére. Sõt az ilyen lécek alsó, a munkalapra fekvõ élét is tökéletesen tömítenünk kell.
Mosogatómedencék anyagukat, alakjukat illetõen rendkívül változatosak. A munkapultba erõsítésük nagyon hasonló, alulról fém behúzószegletekkel és rögzítõcsavarokkal lehet szilárdan a helyükre rögzíteni (6). A medence pereme alatt azonban mindenképpen szilikonos tömítéssel kell elejét venni a vízbeszivárgásnak. Ezt úgy végezzük el, hogy a medence pereme mellé ragasszunk széles ragasztószalagot, a mosogatót kissé megemelve nyomjunk alá bõségesen szilikonos tömítõmasszát, és csak ezt követõen húzzuk szorosra a behúzó csavarokat. A peremen kitüremlett masszát még frissiben a ragasztószalaggal együtt távolítsuk el.
A mai konyhák szinte elképzelhetetlenek melegvíz nélkül. Ahol ez nem oldható meg a fürdõszoba bojlerére csatlakoztatott vezetékkel, ott általában elektromos vízmelegítõt használnak. A helye eddig meghatározott volt, ugyanis közvetlenül a vízvezetékre kellett csatlakoztatni, a mosogató fölött volt a bojler ideális helye. Azonban változnak az idõk, és ma már a hajlékony bekötõvezetékek alkalmazásával a kis bojlert akár a falra szerelt konyhai szekrénybe is elrejthetjük, sõt a csaptelepét is kicserélhetjük a céljainknak jobban megfelelõ gégecsöves kézizuhanyosra (7), vagy akár egykaros csaptelepre. Ez a konyhában kimondottan elõnyös, hiszen egy mozdulattal nyitható-zárható, ami bizonyítottan vízmegtakarítást eredményez.

Tûzhelyek

Van aki a gáz-, mások meg a villanytûzhelyt kedvelik. Ha van kiépített gázhálózat az épületben, akkor használat szempontjából a gáz olcsóbb, azonban kissé körülményesen építhetõk be a konyhapultokba, többnyire a pult felsõ szintjébe állítva, a pult folyamatosságát megszakítva állíthatjuk a szekrények közé. Helyét már nem feltétlenül a meglevõ gázvezeték csatlakozó csonkja határozza meg, mert a merev bekötés helyett már 1 m hosszú flexibilis, acélszövet burkolatú bekötõcsövet alkalmazva könynyû a gázvezetéktõl távolabbi helyre is állítanunk.
Egyre kedveltebbek viszont a beépíthetõ tûzhelyek. Ezek többnyire elektromos sütõk (8), amelyek különálló, ugyancsak beépíthetõ fõzõlapokkal egészíthetõk ki. Mégpedig akár kerámialapos (9), gázégõs (10), vagy elektromos (11) fõzõlapokkal, amelyek a konyhai munkapultba süllyesztve szinte alig állnak ki a pult felületébõl. A fõzõlapok némely típusnál még a kezelõkapcsolók szerelvénye is tetszés szerinti helyre telepíthetõ (12) ami a környezetének jobb kihasználását szolgálja. Beépítésükhöz természetesen megfelelõ rajzot is mellékelnek, és a bútorba rögzítésükhöz szükséges számtalan kellék is a fõzõlapok tartozéka.

következő oldal

(ezermester.hu)

2005.05.12

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

KONYHA-1.

Legfrissebb magazinok