A savanyú tejtermékek története több mint négyezer évvel ezelőtt kezdődött. A kifejt tejet őseink kezdetben nem tudatosan savanyították meg, hanem hűtés hiányában magától megsavanyodott. Kiderült, hogy az így keletkező termékek fogyaszthatók, sőt, szomjoltó hatás vagy eltarthatóság tekintetében még felül is múlták a tejet. Ez a felismerés késztette arra eleinket, hogy tudatosan állítsák elő a savanyú tejet.
Elűzi a macskajajt
A savanyított tejtermékek különös hatásáról a népi okosság már régóta sok jót tudott: régebben azt hitték, védi az embert a gonosztól, majd azt, hogy fekélyek és daganatok ellen is hatásos, fokhagymával keverve pedig felveszi a harcot a malária ellen. Ha hidegen eszik-isszák, elűzi a legborzalmasabb másnaposságot is. Iránban olcsó szépségápoló szerként használják, és esküsznek fiatalító hatására. Bulgáriában mindmáig orvosságnak használják lázas megfázás, hasmenés esetében kanalazva, leégésnél pedig bőrre kenve.
Mire jók a probiotikumok?
- gátolják a kórokozó baktériumok szaporodását
- javítják az emésztést és a táplálék felszívódását
- erősítik az immunrendszert
- bélrendszeri megbetegedések esetén sikeresen kiegészítik a gyógyszeres terápiát
- antibiotikumos kezelések után regenerálják a gyomrot
- csökkentik a bélrendszeri daganat kialakulásának valószínűségét
- csökkentik a koleszterin szintet
A hosszú élet titka
A 20. század elején Ilja Mecsnyikov orosz biológus felfedezte, hogy a kaukázusi, hosszú életű emberek naponta nagy mennyiségű joghurtot fogyasztanak. Rájött, hogy a tejsavkultúrák pozitív hatást gyakorolnak az egészségre, mert gátolják a penészedés, a feloszlás folyamatát, és mobilizálják a test immunitását. Mára a tudomány minden kétséget kizáróan bizonyította Mecsnyikov feltételezését, aki mellesleg Nobel-díjat kapott érte.
Szinte kötelező
A helytelen táplálkozás, a rossz étkezési szokások, az antibiotikumok indokolatlan használata károsíthatják, sőt el is pusztíthatják a bélflórát képező hasznos baktériumokat, melynek következtében idegen baktériumok és gombák szaporodhatnak el, anyagcseretermékeikkel terhelve a májat, s az immunrendszert. A bélflóra egyensúlyának felborulása a tápanyag-felszívódást is akadályozza, s szervezetünk, immunrendszerünk fontos vitaminokat, ásványi anyagokat veszíthet. A savanyított tejtermékek rendszeres fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét. Legjótékonyabb hatását a bélrendszerre, az emésztésre fejti ki, márpedig ez az immunrendszer tökéletes működéséhez elengedhetetlen.
Hogy készül?
Joghurt
Natúr állapotban meglehetősen savanyú, mert a tejcukorból nagyobb mennyiségű tejsav képződik. Ez teszi alkalmassá ízesítésre, mivel a nagyobb tejsavtartalom mellett jobban érvényesül a gyümölcsök jellegzetes íze. Termofil (37-45°C-os hőmérsékletet kedvelő) tejsavbaktériumokkal állítják elő.
Kefír
Natúr változatban is népszerű. Ennek oka egyesek szerint az, hogy némi alkoholt is tartalmaz – általában nem többet 0,8 százaléknál. A kefir ugyanis a joghurttól eltérően nem csupán tejsavbaktériumokat tartalmaz, hanem élesztőgombát is. Ennek következtében az erjesztéskor a tejsav mellett kis mennyiségű alkohol is képződik.
Aludttej
Hazánkban még natúr változatban sem terjedt el, de egyes skandináv országokban rendkívül népszerű, és gyakran ízesítik is. A kefirhez hasonlóan erjesztésekor alkohol is képződik. A különbség az, hogy kizárólag mezofil (18-30°C között szaporodó) tejsavbaktériumokkal készül.
Probiotikus savanyú tejtermékek
Az utóbbi évek kutatásai hívták életre. Elnevezésük azt fejezi ki, hogy e termékeket úgynevezett probiotikumok, azaz bélazonos tejsavbaktériumokkal és bifidobaktériumokkal állítják elő. E mikroorganizmusok fontos jellemzője, hogy képesek túlélni a gyomorsav és a vékonybél emésztőenzimeinek pusztító hatását, majd a vastagbélbe jutva elszaporodnak, és jótékony hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.
(nana)