Az Amerikából származó kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) és az óriás aranyvessző (Solidago gigantea) vadon főként Magyarország nedvesebb helyein, elsősorban a Dunántúlon szaporodtak el.
Észak-Amerikában a parlagon hagyott földeket meghódítják és nyár végén "aranyló földekké" varázsolják. Amikor elkezd virágozni a rovarok számára valóságos nektártengert ad.
Botanikai leírása
Az Asteraceae családba (fészkes virágzatúak) tartozó erőteljes növekedésű, felálló szárú évelő növény. Levelei fogazott szélűek, lándzsásak. Virágzatuk fészekvirágzat. A Solidago virgaurea esetében bugás, karcsú, térben rendezett, míg a Solidago canadensis és a Solidago gigantea fajoknál ívesen hajló fürtöt alkot.
Az aranyvessző nemesített fajtáit kertjeinkben szoliterként vagy kis csoportba, öntözött évelőágyba, kerti tó partjára ültethetjük.
Solidago 'Strahlenkrone'
Bokros tövű, 50-70 cm magas évelő. Az apró fészekvirágzatok elhajló, sűrű bugában nyílnak. Üde kerti talajba, napos fekvésbe ültessük (képen).
Solidago 'Golden Wings'
Virágok apróak, mimózaszerűek, színük élénksárga. Ha kap elegendő napfényt, bármilyen jó vízelvezetésű talajon megél, még a tápanyagban szegény helyeken is.
Solidago 'Goldenmosa'
Elsősorban szegélyágyakba ültetik, hosszantartó nyár végi és őszi virágzása miatt.
Télire vázába gyűjthető
A virágszegény téli időszakban nem kell, hogy vázánk üresen álljon, ha nyár végén begyűjtjük a szárítható virágokat. A nyár bővelkedik olyan virágokban, amelyek szárazon is nagyon szépek. Nyár végi, őszi sétáink során az aranyvessző is gyűjthető és vízben is szárítható.
Vízben is szárítható a virág
A virágokat egy vázába téve kevés vizet töltünk bele, majd a száradási folyamat során gyakran cseréljünk vizet. Csak az a fontos, hogy a levegő páratartalma ne legyen túl magas, mert a virágok rothadni vagy penészesedni kezdenek.
Az Aranyvessző, mint gyógynövény
A vadon is élő közönséges aranyvessző egyik régi neve "istápfű" arra utal, hogy betegek istápolására, azaz gyógyítására már évszázadok óta használják. A középkori füveskönyvekben is tárgyalták sokféle gyógyhatását. A Solidago név a solidare=megerősítést, gyógyítást jelentő szóból ered, ami szintén gyógyhatására utal.
Amerikában az indiánok régen csörgőkígyó marásának gyógyítására használták.
A múlt században természetes vizelethajtóként (diuretikus) alkalmazták, amelyet a szaponinok és flavonoidok jelenléte fejt ki. Gyulladásgátló hatású, de a nyálkahártya irritációjának hatására létrejövő enyhe gyulladás révén az immunrendszert is képes aktiválni (immunstimulánsok). Valószínűleg ennek köszönhetően herpesz vírus ellen is eredményesen alkalmazható.
A népi gyógyászatban régóta használják belsőleg köszvény, reuma ellen, valamint vértisztítóként. Külsőleg száj és garatüreg gyulladásánál gargarizálásra és rosszul gyógyuló sebek borogatására alkalmazzák.
Felhasználásával számos gyógytermék készül (teakeverékek, tabletták,stb.). Többségük húgyutak átöblítésére, hólyag- és vesegyulladás leküzdésére, vesekő ellen használható. Ezeken kívül magas vérnyomás, prosztatamegnagyobbodás és krónikus ekcémák ellen is tartalmaz hatóanyagokat.
Virágterápia
A kanadai aranyvessző a Bach-féle virágterápiában is szerepel, mint a növény, amely gátolja az érzelmi disszharmóniát.
Bach elmélet alapján a virág eszenciák nagyon finom indirekt módon hatnak, hiszen nem testi tüneteket befolyásolják, hanem az ember belső rendjét és harmóniáját erősítik.
Nem okoz szénanáthát!
Tévhit alakult ki arról, hogy az aranyvessző szénanáthát idéz elő. A mai tudományos álláspont szerint egy rovarbeporzású növényről van szó, melynek pollenjei túlságosan nehezek ahhoz, hogy messzire tudja vinni a szél, ezért nem okozhat nyálkahártya-irritációt.
Barsi Anita
(www.kertpont.hu)
Linkajánló:
Dísznövények