HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > AUTÓ-MOTOR > Érdekességek > A világ legsikeresebb autói
A lista összeállításkor kizárólag a legyártott autók darabszámát vettük figyelembe, függetlenül attól, hogy az adott modell hányadik generációs változat. Például a Ford Fiesta vagy a Fiat Panda (természetesen még rengeteg ilyen autótípus van) esetében az összes legyártott gépkocsit beszámítottuk. Még mielőtt bárki is örülne, hogy ő eltalálta ezt a két autót, nos annak csalódnia kell, ugyanis ez a két típus nem került be az első ötbe.
Ellenben, aki ötödiknek a Ford T-modelljét jósolta, húzhat egy strigulát a találati rublikába, mert tényleg a legendás első Ford került ebbe a bizonyos pozícióba. Számos újítás révén a T-modellből 16,5 millió darab készült 1906-os megtervezése óta. 1999-ben Las Vegasban a közönség és egy nemzetközi zsűri szavazatai alapján megválasztották a T-modellt a XX. század autójának. Magyar vonatkozása is van ennek a Ford autónak, a T-modellt ugyanis a vállalat első főmérnöke, a makói származású Galamb József tervezte. A terveknek megfelelően a kocsit egy 22 lóerős, 2879 köbcentis erőforrás mozgatta (maximum 80 km/h-s sebességgel). Az 540 kilogrammos autó fogyasztása10 liter körül alakult 100 kilométeren, a sebességváltás pedig pedállal történt. A vásárlók körében nagyon népszerűvé vált a Tin Lizzie (Bádog Bözsi) becenevű autó, kezdetben 850 dollárért lehetett venni, 1925-ben már csak 250 dollárt kellett adni egy T-modellért.
A népszerűség a gyártási statisztikák növekedésében is jól láthatóan megmutatkozott, 1909-ben 10 ezer darab, 1914-ben 250 ezer darab 1915-ben 500 ezer darab 1922-ben 900 ezer darab 1923-ban 2 millió darab és 1927-ig 15 millió T-Ford született és jellemző megbízhatóságára, hogy 2000-ben még 100 ezer működőképes autó volt szerte a világon. A "termelés" 1913-ban vett óriási lendületet, amikor a Fordnál Galamb József tervezői munkájának is köszönhetően üzembe helyezték a világ első gyártósorát (1913. Április 1-én). Ennek a forradalmi ötletnek a segítségével percenként új T-modell gurult ki az üzem udvarára, a gyártás csúcsán ezt a szédületesnek nevezhető egy percet még le tudták szorítani 10 másodpercre! Az összeszerelés során használt hőkezelt fémeket, és vanádiumot nem kalapálással alakították ki, hanem mélyhúzásos technikával. A borító lemezeket kezdetben feketére festették, ennek prózai okai voltak, ez a festék száradt leggyorsabban. A pletykák szerint azért voltak feketék a T-modellek, mert a cég hatalmas mennyiségű fekete festékhez jutott és azt fel kellett használni. Henry Ford híres mondata volt a híresztelés szerint: vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek. A gyártás utolsó évéiben megfiatalították a Bádog Böskét, krómozott hűtőrácsot kapott, valamint kék, szürke és sárga színekben is elérhető volt. Gyártották két, és négyüléses, nyitott és zárt, pick-up, sőt kisteherautó változatban is. A gyártását végül 1927 elején állították le, a modell utóda az év végén megjelenő A-modell lett.
A negyedik helyre a szintén legendává avanzsált bogárhátú Volkswagen került. Sokan mai napig is úgy vélik, hogy Németországban Ferdinand Porsche-t bízták meg egy népautó tervezésével, ami legalább 100 km/h-s sebességre képes és nem kerül 1000 birodalmi márkánál többe. A bogárhátú alapkoncepciója eredetileg jogerős bírói ítélet alapján Barényi Béla ötlete volt. Végül a több évig tartó tervezgetés és kísérletezgetés után 1939-ban mutatták be a Daimler-Benz kísérleti üzemében készült 30 darabos szériát. Az újonnan felépített wolfsburgi gyárban kezdték volna gyártani, azonban közbeszólt a második világháború, mert amire felépült az üzem, addigra ott már a német hadsereg számára készültek járművek. A háború előtt még Kdf (Kraft durch Freude - Erő az örömből) kódnevű kocsit az amerikaiak keresztelték át Volkswagenre. A wolfsburgi gyárban viszonylag hamar megkezdődött az autók összeszerelése, mert a bombázások nem pusztították el a gyártáshoz szükséges szerszámokat, gépeket. A háború utáni években a népautó fogalma nem azt jelentette, mint manapság, mert a "Bogár" igenis luxusnak számított akkoriban.
Folyamatosan módosítottak az évek alatt a különböző változatokat, 1952-ig például szinkronizálatlan kétfokozatú sebességváltóval lehetett megrendelni a bogárhátúakat. A következő évben megjelent az osztatlan hátsó ablak, míg 1954-ben az 1,2 literes motor erejét 25 lóerőről 30-ra duzzasztották. A legerősebbek az amerikai piacon népszerű 1,5 literes és 44 lóerős változatok voltak, később azonban bővült a motorpaletta az 1,6-os boxerrel. 1967-ben 12 voltos elektromos rendszer került az autóba és ebben az évben kicserélték az első lámpákat is. Készült 1,3 literes és kabrió változat is az évek alatt, az utolsó németországi kabrió 1980. január 15-én hagyta el a gyártósort. A világ számos táján még gőz erővel folyt tovább a bogár gyártása, egyik legnagyobb bázisa Mexikóban alakult ki. A közép-amerikai országban készülő autók közül sok visszakerült Európába, míg Mexikóban a hagyományos taxikat is bogarakból alakították át. Természetesen egyedi festéssel (az ország nemzeti lobogójából vett) fehér-zöld színre fújták a taxikat. Végül nem kerülhette el a sorsát a tengerentúli üzem sem, 2003 nyarán bezárták, ezzel lezárult egy fejezet az autózás történetében. A több mint 60 éves gyártása alatt 21,529,464 darab készült el, a bogár ezzel "csak negyedik lett az örökranglistán. A modern kori Beetle már nem örvend akkora népszerűségnek, mint elődje, sokan szeretik, de legalább annyian homlokráncolással nézik.
Biztos sokan mondták a golfot is az első ötbe, és nem is tévedtek. A Volkswagen a bogár utáni idő legsikeresebb modellje, a jelenlegi adatok szerint csak a dobogó legalsó fokára állhat fel. A '70-es évek elején vetődött fel a Volkswagen vezetőiben, hogy egy teljesen új kategóriát kellene létrehozni. A Golfra keresztelt, kategóriateremtő autót 1974 nyarán mutatták be és fél évvel később már gyártották. Két évvel az első Golf után debütált a típus sportos változata a GTI és az első dízelmotoros Golf is. Gyakorlatilag kétévenként egy millióval gyarapodott a Golf járműpark az 1970-es években. 1979-ben a vásárlók kérésére a szalonokba került az első Golf kabrió, Magyarországon leginkább Dr. Udo Brinkmann fehér kabriója hagyott maradandó emlékeket.
1982-ben átlépték az 5 milliós álomhatárt, de a következő évben már a "kettes" Golf vitte tovább a lendületet. A töretlen sikernek köszönhetően 1988-ra már tízmillió Golf gurult az utakon. A mexikói labdarúgó világbajnokság évében (1986) jelent meg a Golf motorterében először az azóta már jól ismert 16 szelepes GTI erőforrás. 1991-ben pedig újabb generációról rántották le a leplet a Volkswagennél. Ebben az időszakban kezdték el alkalmazni a turbódízel motorokat a Golfokban.
1994-ben már a 15 milliós határt is túlhaladta a Golf, ezért sem változtattak a már jól bevált recepten, amikor 1997-ben lehullt a lepel a negyedik szériáról. Ez a negyedik generáció az ezredfordulóra a 20 milliós darabszámot lépte át. 2005-ben a Golf a múltnak adta át a Bogár házon belüli rekordját (21,5 millió). A mostani adatok alapján, 24 millió Golf készült el eddig. A modell jövőjéről pedig csak annyit: szakértő legyen a talpán, aki meg meri jósolni, hogy hány generációt fog még megélni a Golf. Gyaníthatóan ez csak a vállalat döntésétől függ.
Most következik az az autó, amire szinte senki sem tippelne. A második legnagyobb darabszámban gyártott autó a világon: a Ford F-150. Megközelítőleg egymillióval előzi meg a VW Golfot, vagyis 25 millióval büszkélkedhet. Nem véletlen, hogy a mostanában nagy gazdasági válságban lévő Ford ebben a szegmensben kívánja megerősíteni gazdasági helyzetét. A jelenleg is gyártott autók közül az F-150 széria a legjobban eladható autó a világon, ugyanis minden 30 másodpercben gazdára talál egy új F-150. Ezeket a félelmetes statisztikákat az észak-amerikai piacon uralkodó autóvásárlási szokásoknak köszönheti elsősorban. Texasban legalább annyi F150-es van, mint mondjuk szarvasmarha.
A több mint 23 éve a piacon töretlen népszerűségnek örvendő Ford modellt számtalanszor módosították, rengeteg változatot dobtak piacra, 2003-ban például az alapváltozatot egy V8-as, 4,6 literes, 231 lóerős motor hajtotta, az 5,4-es már 300 lóerőt adott le, míg a feltöltős változat 500 lóerővel "cibálta" a 22 colos kerekeken dübörgő monstrumot. A mindenkori csúcsmodellt még látványos optikai elemekkel is ellátta a Ford a szokásos extra kényeztetők mellett. Az F-150-ből kialakított Expedition (pár ajtóval és néhány üléssel több az F-150-nél) 1996 óta gyarapítja az F-150 flottát, ezt a modellt 1996-tól gyártják a wayne-i (Detroit elővárosa) Michigan Tehergépjárműgyárban.
A Ford F-150 jelentős szerepet játszott a gyár életében is, mivel a 2004-ben felépített új Dearborni Truck Plant nevű üzemnek az első produktumai is az F-150 autók voltak. Ráadásul, amikor a Ford 100 éves volt, a Harley-Davidsonnal együtt, a két nagymúltú cég egy F-150 Harley-Davidson SuperCrew limitált példányszámú pickup elkészítésével ünnepelt. Az F-150 és a Harley-Davidson házassága egyébként hivatalosan 1999-ben köttetett. A 2003-as változat csak, amolyan "emlékeztető fogadalom" volt. A modell sikere folytatódhat, mivel a legújabb 2007-es változatot már bemutatták és a következő évben már kézhez is kaphatják a tulajdonosok.
A lista első helyét a Toyota Corolla bérelte ki. 1966. októberében készült el az első Toyota Corolla. A négy évtized alatt számos változatot ismerhetett meg a világ, volt elsőkerék-hajtású, összkerekes, hátsókerekes, négy-, öt-, illetve hétszemélyes is. A legelső azonban még csak egy 1,1 literes hátsókerék-hajtású, középkategóriás autó volt. A japán piacon olyan mértékű volt rá a kereslet, hogy gyár képtelen volt teljesíteni a megrendeléseket. Négy évbe tellett a Toyotának, hogy a hazai igényeket kielégítse, de miután ez megtörtént, a Corolla elindulhatott világhódító útjára. Első állomásként, 1970-ben az Amerikai Egyesült Államokban került a szalonokba, és rövid idő alatt a második legnépszerűbb import autóvá vált a tengerentúlon. A Corollákat 1970-től egyébként már 1,2 literes erőforrással szállították az amerikai kereskedőkhöz.
A következő fontos állomás a Corolla történetében, amikor megjelent az első és a hátsókerék-hajtású változat is. Amerikában mindkét változat kapható volt 1982-ben. Az európai, ázsiai és az afrikai piacok belépésével egyre több és több Corollára volt igény, ezért a világ számos pontján nyitották meg a különböző Toyota összeszerelő üzemeket. A Corolla modellt a 40 év alatt 16 különböző országban gyártották (Japán, USA, Egyesült Királyság, Vietnám, Törökország, Thajföld, Taiwan, Kanada, Dél-Afrika, Brazília, Venezuela, India, Kína, Pakisztán, Malajzia, Fülöp-szigetek). 1997-ben már a kilencedik generációs változatot vezették be a piacra. 2005-ben például 1,36 millió Corolla gördült le a gyártósorokról. A 40 év alatt pedig összesen 31,6 millió darab Corolla készült el, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy minden nap átlagban 2164, óránként több mint 90 darab Corollát szereltek össze a négy évtized alatt.
(autostilus.hu)
2006.09.07
t: 7248
A világ legsikeresebb autói
A lista összeállításkor kizárólag a legyártott autók darabszámát vettük figyelembe, függetlenül attól, hogy az adott modell hányadik generációs változat. Például a Ford Fiesta vagy a Fiat Panda (természetesen még rengeteg ilyen autótípus van) esetében az összes legyártott gépkocsit beszámítottuk. Még mielőtt bárki is örülne, hogy ő eltalálta ezt a két autót, nos annak csalódnia kell, ugyanis ez a két típus nem került be az első ötbe. Ellenben, aki ötödiknek a Ford T-modelljét jósolta, húzhat egy strigulát a találati rublikába, mert tényleg a legendás első Ford került ebbe a bizonyos pozícióba. Számos újítás révén a T-modellből 16,5 millió darab készült 1906-os megtervezése óta. 1999-ben Las Vegasban a közönség és egy nemzetközi zsűri szavazatai alapján megválasztották a T-modellt a XX. század autójának. Magyar vonatkozása is van ennek a Ford autónak, a T-modellt ugyanis a vállalat első főmérnöke, a makói származású Galamb József tervezte. A terveknek megfelelően a kocsit egy 22 lóerős, 2879 köbcentis erőforrás mozgatta (maximum 80 km/h-s sebességgel). Az 540 kilogrammos autó fogyasztása10 liter körül alakult 100 kilométeren, a sebességváltás pedig pedállal történt. A vásárlók körében nagyon népszerűvé vált a Tin Lizzie (Bádog Bözsi) becenevű autó, kezdetben 850 dollárért lehetett venni, 1925-ben már csak 250 dollárt kellett adni egy T-modellért.
A népszerűség a gyártási statisztikák növekedésében is jól láthatóan megmutatkozott, 1909-ben 10 ezer darab, 1914-ben 250 ezer darab 1915-ben 500 ezer darab 1922-ben 900 ezer darab 1923-ban 2 millió darab és 1927-ig 15 millió T-Ford született és jellemző megbízhatóságára, hogy 2000-ben még 100 ezer működőképes autó volt szerte a világon. A "termelés" 1913-ban vett óriási lendületet, amikor a Fordnál Galamb József tervezői munkájának is köszönhetően üzembe helyezték a világ első gyártósorát (1913. Április 1-én). Ennek a forradalmi ötletnek a segítségével percenként új T-modell gurult ki az üzem udvarára, a gyártás csúcsán ezt a szédületesnek nevezhető egy percet még le tudták szorítani 10 másodpercre! Az összeszerelés során használt hőkezelt fémeket, és vanádiumot nem kalapálással alakították ki, hanem mélyhúzásos technikával. A borító lemezeket kezdetben feketére festették, ennek prózai okai voltak, ez a festék száradt leggyorsabban. A pletykák szerint azért voltak feketék a T-modellek, mert a cég hatalmas mennyiségű fekete festékhez jutott és azt fel kellett használni. Henry Ford híres mondata volt a híresztelés szerint: vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek. A gyártás utolsó évéiben megfiatalították a Bádog Böskét, krómozott hűtőrácsot kapott, valamint kék, szürke és sárga színekben is elérhető volt. Gyártották két, és négyüléses, nyitott és zárt, pick-up, sőt kisteherautó változatban is. A gyártását végül 1927 elején állították le, a modell utóda az év végén megjelenő A-modell lett.
A negyedik helyre a szintén legendává avanzsált bogárhátú Volkswagen került. Sokan mai napig is úgy vélik, hogy Németországban Ferdinand Porsche-t bízták meg egy népautó tervezésével, ami legalább 100 km/h-s sebességre képes és nem kerül 1000 birodalmi márkánál többe. A bogárhátú alapkoncepciója eredetileg jogerős bírói ítélet alapján Barényi Béla ötlete volt. Végül a több évig tartó tervezgetés és kísérletezgetés után 1939-ban mutatták be a Daimler-Benz kísérleti üzemében készült 30 darabos szériát. Az újonnan felépített wolfsburgi gyárban kezdték volna gyártani, azonban közbeszólt a második világháború, mert amire felépült az üzem, addigra ott már a német hadsereg számára készültek járművek. A háború előtt még Kdf (Kraft durch Freude - Erő az örömből) kódnevű kocsit az amerikaiak keresztelték át Volkswagenre. A wolfsburgi gyárban viszonylag hamar megkezdődött az autók összeszerelése, mert a bombázások nem pusztították el a gyártáshoz szükséges szerszámokat, gépeket. A háború utáni években a népautó fogalma nem azt jelentette, mint manapság, mert a "Bogár" igenis luxusnak számított akkoriban.
Folyamatosan módosítottak az évek alatt a különböző változatokat, 1952-ig például szinkronizálatlan kétfokozatú sebességváltóval lehetett megrendelni a bogárhátúakat. A következő évben megjelent az osztatlan hátsó ablak, míg 1954-ben az 1,2 literes motor erejét 25 lóerőről 30-ra duzzasztották. A legerősebbek az amerikai piacon népszerű 1,5 literes és 44 lóerős változatok voltak, később azonban bővült a motorpaletta az 1,6-os boxerrel. 1967-ben 12 voltos elektromos rendszer került az autóba és ebben az évben kicserélték az első lámpákat is. Készült 1,3 literes és kabrió változat is az évek alatt, az utolsó németországi kabrió 1980. január 15-én hagyta el a gyártósort. A világ számos táján még gőz erővel folyt tovább a bogár gyártása, egyik legnagyobb bázisa Mexikóban alakult ki. A közép-amerikai országban készülő autók közül sok visszakerült Európába, míg Mexikóban a hagyományos taxikat is bogarakból alakították át. Természetesen egyedi festéssel (az ország nemzeti lobogójából vett) fehér-zöld színre fújták a taxikat. Végül nem kerülhette el a sorsát a tengerentúli üzem sem, 2003 nyarán bezárták, ezzel lezárult egy fejezet az autózás történetében. A több mint 60 éves gyártása alatt 21,529,464 darab készült el, a bogár ezzel "csak negyedik lett az örökranglistán. A modern kori Beetle már nem örvend akkora népszerűségnek, mint elődje, sokan szeretik, de legalább annyian homlokráncolással nézik.
Biztos sokan mondták a golfot is az első ötbe, és nem is tévedtek. A Volkswagen a bogár utáni idő legsikeresebb modellje, a jelenlegi adatok szerint csak a dobogó legalsó fokára állhat fel. A '70-es évek elején vetődött fel a Volkswagen vezetőiben, hogy egy teljesen új kategóriát kellene létrehozni. A Golfra keresztelt, kategóriateremtő autót 1974 nyarán mutatták be és fél évvel később már gyártották. Két évvel az első Golf után debütált a típus sportos változata a GTI és az első dízelmotoros Golf is. Gyakorlatilag kétévenként egy millióval gyarapodott a Golf járműpark az 1970-es években. 1979-ben a vásárlók kérésére a szalonokba került az első Golf kabrió, Magyarországon leginkább Dr. Udo Brinkmann fehér kabriója hagyott maradandó emlékeket.
1982-ben átlépték az 5 milliós álomhatárt, de a következő évben már a "kettes" Golf vitte tovább a lendületet. A töretlen sikernek köszönhetően 1988-ra már tízmillió Golf gurult az utakon. A mexikói labdarúgó világbajnokság évében (1986) jelent meg a Golf motorterében először az azóta már jól ismert 16 szelepes GTI erőforrás. 1991-ben pedig újabb generációról rántották le a leplet a Volkswagennél. Ebben az időszakban kezdték el alkalmazni a turbódízel motorokat a Golfokban.
1994-ben már a 15 milliós határt is túlhaladta a Golf, ezért sem változtattak a már jól bevált recepten, amikor 1997-ben lehullt a lepel a negyedik szériáról. Ez a negyedik generáció az ezredfordulóra a 20 milliós darabszámot lépte át. 2005-ben a Golf a múltnak adta át a Bogár házon belüli rekordját (21,5 millió). A mostani adatok alapján, 24 millió Golf készült el eddig. A modell jövőjéről pedig csak annyit: szakértő legyen a talpán, aki meg meri jósolni, hogy hány generációt fog még megélni a Golf. Gyaníthatóan ez csak a vállalat döntésétől függ.
Most következik az az autó, amire szinte senki sem tippelne. A második legnagyobb darabszámban gyártott autó a világon: a Ford F-150. Megközelítőleg egymillióval előzi meg a VW Golfot, vagyis 25 millióval büszkélkedhet. Nem véletlen, hogy a mostanában nagy gazdasági válságban lévő Ford ebben a szegmensben kívánja megerősíteni gazdasági helyzetét. A jelenleg is gyártott autók közül az F-150 széria a legjobban eladható autó a világon, ugyanis minden 30 másodpercben gazdára talál egy új F-150. Ezeket a félelmetes statisztikákat az észak-amerikai piacon uralkodó autóvásárlási szokásoknak köszönheti elsősorban. Texasban legalább annyi F150-es van, mint mondjuk szarvasmarha.
A több mint 23 éve a piacon töretlen népszerűségnek örvendő Ford modellt számtalanszor módosították, rengeteg változatot dobtak piacra, 2003-ban például az alapváltozatot egy V8-as, 4,6 literes, 231 lóerős motor hajtotta, az 5,4-es már 300 lóerőt adott le, míg a feltöltős változat 500 lóerővel "cibálta" a 22 colos kerekeken dübörgő monstrumot. A mindenkori csúcsmodellt még látványos optikai elemekkel is ellátta a Ford a szokásos extra kényeztetők mellett. Az F-150-ből kialakított Expedition (pár ajtóval és néhány üléssel több az F-150-nél) 1996 óta gyarapítja az F-150 flottát, ezt a modellt 1996-tól gyártják a wayne-i (Detroit elővárosa) Michigan Tehergépjárműgyárban.
A Ford F-150 jelentős szerepet játszott a gyár életében is, mivel a 2004-ben felépített új Dearborni Truck Plant nevű üzemnek az első produktumai is az F-150 autók voltak. Ráadásul, amikor a Ford 100 éves volt, a Harley-Davidsonnal együtt, a két nagymúltú cég egy F-150 Harley-Davidson SuperCrew limitált példányszámú pickup elkészítésével ünnepelt. Az F-150 és a Harley-Davidson házassága egyébként hivatalosan 1999-ben köttetett. A 2003-as változat csak, amolyan "emlékeztető fogadalom" volt. A modell sikere folytatódhat, mivel a legújabb 2007-es változatot már bemutatták és a következő évben már kézhez is kaphatják a tulajdonosok.
A lista első helyét a Toyota Corolla bérelte ki. 1966. októberében készült el az első Toyota Corolla. A négy évtized alatt számos változatot ismerhetett meg a világ, volt elsőkerék-hajtású, összkerekes, hátsókerekes, négy-, öt-, illetve hétszemélyes is. A legelső azonban még csak egy 1,1 literes hátsókerék-hajtású, középkategóriás autó volt. A japán piacon olyan mértékű volt rá a kereslet, hogy gyár képtelen volt teljesíteni a megrendeléseket. Négy évbe tellett a Toyotának, hogy a hazai igényeket kielégítse, de miután ez megtörtént, a Corolla elindulhatott világhódító útjára. Első állomásként, 1970-ben az Amerikai Egyesült Államokban került a szalonokba, és rövid idő alatt a második legnépszerűbb import autóvá vált a tengerentúlon. A Corollákat 1970-től egyébként már 1,2 literes erőforrással szállították az amerikai kereskedőkhöz.
A következő fontos állomás a Corolla történetében, amikor megjelent az első és a hátsókerék-hajtású változat is. Amerikában mindkét változat kapható volt 1982-ben. Az európai, ázsiai és az afrikai piacok belépésével egyre több és több Corollára volt igény, ezért a világ számos pontján nyitották meg a különböző Toyota összeszerelő üzemeket. A Corolla modellt a 40 év alatt 16 különböző országban gyártották (Japán, USA, Egyesült Királyság, Vietnám, Törökország, Thajföld, Taiwan, Kanada, Dél-Afrika, Brazília, Venezuela, India, Kína, Pakisztán, Malajzia, Fülöp-szigetek). 1997-ben már a kilencedik generációs változatot vezették be a piacra. 2005-ben például 1,36 millió Corolla gördült le a gyártósorokról. A 40 év alatt pedig összesen 31,6 millió darab Corolla készült el, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy minden nap átlagban 2164, óránként több mint 90 darab Corollát szereltek össze a négy évtized alatt.
(autostilus.hu)
2006.09.07
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
