A japán babérsom nagyon mutatós növény: mélyzöld alapon sárga foltokkal pettyezett cakkos szélű levelei dúsan nőnek. Növekedése lassú, és ültetésétől számított tíz éven belül éri el a 2,5-3 méteres maximális magasságot. Nevelhetjük kertben, vagy szobai cserépben is.
Jelentéktelen virágai tél közepén jelennek meg, apró piros bogyós termése pedig őszre érik be. Mivel a babérsomok között léteznek hím és női egyedek, a megtermékenyülés csak a másik nem közelsége esetén jöhet létre. A hím és nőnemű egyedeket viráguk különbözteti meg egymástól. A boltokban rendszerint nem tudják, vagy egyszerűen nem tüntetik fel, hogy milyen nemű egyedet kínálnak, így a vásárló kísérletezhet évekig, hogy találjon párt már meglévő példányinak.
Rendkívül igénytelen, sokat bíró növény, tapasztalatlan kertészeknek való csinos darab. Alapvetően az árnyékos helyet kedvelik, ott a pompáznak legszebben a levelek, de a tűző napot is elviselik, ám akkor a sárga foltok elhalványulnak, és a zöld is sápadtabb lesz. A savas talaj számára az ideális, ám a lúgos közeget is tűri. Vízháztartása is elképesztően rugalmas: a gyakori öntözést szereti, de a rendszertelen, ritkás locsolást is túléli, sőt még a rövidebb szárazságokat is. A túllocsolás azonban elpusztítja. A szennyezett levegő szinte meg sem kottyan neki, és a leggyakoribb növénybetegségek ellen is rezisztens.
A virágzás és az új levélhajtások megjelenése előtt érdemes tápoldattal kezelni. Az év többi időszakában nincs szükség tápoldatra, mert akkor lelassul a növény növekedése. Nem szabad nagyon visszavágni, mert elveszíti természetes formáját.
(holgyforum.hu)
Linkajánló:
Dísznövények