Látható például Kréta szigetén, Minos király palotájának freskóin, de megjelenik a Bibliában is. A nagy figyelem, amelyet már a régi időkben is szenteltek a liliomnak, mindenekelőtt a hagyma és a virág gyógyítási szempontból fontos tulajdonságainak köszönhető. Ezen kívül a virágból liliomolajat is sajtoltak, amely csodás illatot adott a vászonneműeknek és a fürdővíznek.
A liliom hagymáját a keresztes lovagok hozták magukkal Nyugat Európába. Ezeket kolostorkertekben ültették el, gyógynövényként használták, vágott virágként pedig templomok és sírok díszítésére szolgált.
E virágnak az a fajtája, amelyet gyakran Máriával együtt ábrázoltak, a madonnaliliom nevet kapta. A régi növénykönyvekben is kimerítő figyelmet szenteltek a madonnaliliom és más liliomfajták számos gyógyító tulajdonságának. A növényvadászok, a „gyűjtők” egyre újabb fajtákat találtak, amelyeket magukkal vittek szülőföldjükre, hogy ott megpróbálják tovább szaporítani.
A liliom vadon csak három földrészen földrészen (és csakis az északi féltekén): Európában, Ázsiában és Amerikában fordul elő.
Nemcsak kerti növényként, hanem vágott és cserepes virágként is ismert. Egész éven át kapható, vágóvirágként elsősorban nagy csokrokat kötnek belőle. A szépséges liliom kellemetlen velejárója, hogy virágpora kellemetlen foltokat ejthet a ruházaton és a váza alatti terítőn. Eltávolításához helyezzünk a foltra tapaszt, arra ráragad a virágpor.
(nana.hu)