A Bükki Nemzeti Park

MAGAZINOK > UTAZÁS > Bakancsos > A Bükki Nemzeti Park

t: 4295

A Bükk-hegység helyén a földtörténeti ókorban és középkorban közel 200 millió éven át tenger hullámzot, amelyben hatalmas mennyiségű üledék halmozódott fel. Ebből a tengeri üledékből, az évmilliók során jött létre a hegység, amelynek felépítésében vulkáni kitörések is többször szerepet játszottak. Így a hegység kőzettömegében nemcsak mészkövek, dolomitok és palák, hanem változatos vulkáni kőzetek is előfordulnak.

A karbonátos üledékes kőzetek bővelkednek karsztjelenségekben. Az évmilliók felszínformáló erői töbrökkel tagolt jellegzetes karsztfensíkokat, víznyelőket, barlangokat, mély szurdokvölgyeket, kiemelkedő sziklabérceket ("köveket") hoztak létre.

A Bükk-hegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke: területén jelenleg 853 barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett. Itt található az ország legmélyebb barlangja is, a 250 m mélységű, 4,5 km hosszúságú István-lápai-barlang. A hírneves bükki "ősemberbarlangok" (pl. Suba-lyuk, Szeleta-barlang, Istállós-kői-barlang) kitöltéséből kiemelkedő jelentőségű ősrégeészeti leletek kerültek elő.

A hazánkban átlagmagasságát tekintve kiemelkedő hegységekben változatos növénytakaró alakulhatott ki. A növényzet legértékesebb részei azok a speciális ökológiai viszonyok között kialakult növénytársulások, amelyekben fennmaradhattak az utolsó jégkorszak és az azt követő klímakorszakok egyes növényfajtái. Ezért számos olyan növény található a Bükkben, amely máshol nem fordul elő, alhavasi sárga ibolya, vagy a fagyzugos töbrök oldalában élő kékvirágú északi sárkányfű.

A változatos növénytakaróhoz igen nagy fejgazdagságú állatvilág kötődik, amelyből tudományos szempontból sok gerinctelen (például puhatestű, rovar) és gerinces képvisel kiemelkedő értéket. A gerincesek közül a madár és emlősfauna számos ritkasága mellett érdemes megemlíteni az apró termetű pannongyíkot, a hegyi patakok egyik veszélyeztetett halfaját a Petényimárnát, vagy az alpesi gőtét.

A Bükki-fennsík karsztformái, a fennsíkot körülvevő meredek sziklaszirtek, a "Kövek" vonulata, a mély szurdokvölgyek, a középkori várak maradványai, a lillafüredi idegenforgalmi barlangok (Szt. István-barlang, Anna-barlang) nagy számban vonzák a hazai és külföldi kirándulót, a hegyvidéki üdülésre, pihenésre vágyókat.

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

Ipolytarnóci Ôsmaradványok TT (513 ha)

Az Ipolytarnóc községtôl 2 km-re található, 20-24 millió éves páratlan leletegyüttest rejtô terület központi része már 1944 óta védett.

Az elsô leletre, a helyiek által Gyurtyán kôlóczájának nevezett megkövült óriás fatörzsre 1838-ban bukkant rá Kubinyi Ferenc, melynek elsô tudományos leírását is ô készítette. Az addig ismeretlen fajhoz tartozó ôsfenyô-maradvány hossza a felfedezéskor elérte a 46 m-t. Ennek tanulmányozása során, 1889-ben leltek arra a homokkôpadra, amely különbozô ôsállati lábnyomokat ôrzött meg az évmilliókon át. Ez az újabb szenzációs felfedezés lökést adott a további kutatásokhoz. A hosszú évek munkája során több ezer lelet: 11 állatfaj (orrszarvú, ragadozók, szarvasfélék és madarak) lábnyomai és közel 100 növényfaj lenyomatai kerültek elô a környezô területrôl. Az Európában egyedülálló leletegyüttes egy szubtrópusi esôerdô gazdag élôvilágát, egy homokos, agyagos folyópart mozgalmas életét tárja elénk. A homokkô felületén rögzült "pillanatfelvételeket" egy vulkánkitörés forró porából lerakódott tufaréteg ôrizte meg az utókor számára.

E nemzetközi összehasonlításban is kimagasló paleontológiai érték bemutatására egy geológiai tanösvényt és a lábnyomos területet bemutató csarnokot hoztak létre, amelyet évente közel 30000 hazai és külföldi vendég keres fel.

A védett terület magasszintû természetvédelmi kezelését az Európai Tanács szakmai testülete 1995-ben az "Európai Diploma" cím odaítélésével ismerte el.

A feltárás szakvezetéssel megtekinthetô IV-X.: 9.00-16.00, XI-III.: 9.00-15.00 között. (Érdeklôdni telefonon: (60) 302-445, illetve Litke 113.)

Erdôtelki Arborétum TT (3 ha)

Az egykori Buttler-kastély parkjának botanikai gyûjteménnyé való átalakítása ifjabb Kovács József orvos nevéhez fûzôdik, aki 1870-ben kezdett hozzá a park gondozásához. A század 30-as éveitôl országos hírû parkban ma a fáknak és cserjéknek több mint 700 faja található meg.

Kerecsendi Erdô TT (106 ha)

Az utolsó jégkorszak utáni idôkben, az Alföld és pereme löszhátjain egy olyan sajátos vegetációtípus alakult ki, amelybôl mára a mezôgazdaság évszázados fejlôdése, elôretörése miatt úgyszólván semmi sem maradt fenn. Ennek egyik utolsó természetes állapotú löszsztyepp erdômaradványát hivatott megôrizni a védett terület.

Szomolyai Kaptárkövek TT (5 ha)

A miocén vulkánosság nyomában kialakult riolittufa rétegek az erózió hatására évmilliók alatt különleges, cukorsüveg alakot vettek fel: E 3-15 méter magas kúpok falába vájt fülkék feltehetôen a méhészkedést szolgálták a XI-XIV. században.

Gyöngyösi Sárhegy TT (186 ha)

A Mátra déli peremhegyét a szôlôkultúrák fölött megmaradt egyedülálló, növénytani ritkaságokban bôvelkedô növényzete és lepkefaunája miatt nyilvánították védetté. Kis kiterjedésû fennsíkjának lejtôsüllyedékében kialakult Szent Anna-tó, valamint a körülötte lévô gyepek számos ritka lepkefaj számára jelentenek szinte utolsó élôhelyet.

Siroki Nyírjes-tó TT (23 ha)

A jégkorszakot idézi az a kis kiterjedésû erdôvel körülvett tó, amelyet a rajta kialakult tôzegmohákból álló speciális, ún. átmeneti láp tett ismertté. Az országban kevés helyen és csak kivételes körülmények között maradhatott fenn ez a növényzeti típus, amelynek néhány növényfaja a legnagyobb ritkaságok közé tartozik ma hazánkban.

Füzérradványi-Park TT (140 ha)

Az Ybl Miklós által átépíttetett romantikus-eklektikus stílusú kastély régi vadasparkját az 1890-es évektôl egzóták és a hazai fajok betelepítésével angolparkká alakították. Ma az esztétikus park idegenforgalmi és turisztikai látványosság.

Szôllôskei-Erdô TT (64 ha)

Az UNESCO által támogatott "Man and Biosphere" kutatási programban, a Magyar Tudományos Akadémia révén Magyarország is részt vesz. E program egyik részeként, a "Síkfôkút Projekt" keretében folyó hosszútávú ökoszisztéma kutatások zavartalan természeti körülményeit biztosítja a terület védelme.

Erdôtelki Arborétum TT (3 ha)

Az egykori Buttler-kastély parkjának botanikai gyûjteménnyé való átalakítása ifjabb Kovács József orvos nevéhez fûzôdik, aki 1870-ben kezdett hozzá a park gondozásához. A század 30-as éveitôl országos hírû parkban ma a fáknak és cserjéknek több mint 700 faja található meg.

Tállyai Patócs-hegy TT (3 ha)

A vulkáni kôzetekbôl (riolittufából és riolit-hablávából) álló hegy nagy fajgazdagságú szilikát lejtôsztyepprétje, cserjevegetációja, és melegkedvelô tölgyese számos védett és értékes, színpompás virágnak ad otthont, amely indokolttá teszi e geológiailag is értékes hegy védelmét.

Bodrogszegi Vár-hegy TT (2 ha)

A védetté nyilvánított 299 méter magas, riolittufából felépülô szigethegy letörpült molyhos tölgyesekbôl álló erdôinek és virággazdag gyepjeinek mozaikjával ritka és veszélyeztetett növényfajoknak biztosít élôhelyet.

Szendrôládi-rétek TT (2 ha)

A kis kiterjedésû terület geológiai értéke mellett fôleg növényritkaságai miatt érdemelte ki a védelmet.

Erdôbényei Fás Legeltetô TT (196 ha)

A ritkásan álló hatalmas terebélyes fáktól megkapó tájképi hangulatot árasztó legelô a hagyományos gazdálkodás emlékét ôrzi. Ezen famatuzsálemek árnyas lombja nyújtott menedéket a legelô háziállatoknak a nyarak tûzô déli napsütése ellen.

Megyaszói Tátorjános TT (35 ha)

A Hernád folyó által átvágott vastag löszréteg meredek falában él a nagy termetû, fokozottan védett tátorján, amelynek májusban nyílik egy méternél nagyobb, gömb alakú fehér virágzata. E kizárólag löszhöz kötôdô, igen ritka növényt csak élôhelyeinek védelmével lehet megôrizni az utókor számára.

Sóstói-Legelô TT (70 ha)

A Szerencs-patak mellett elterülô nedves legelô jelentôs szerepet játszik ôsszel, a madarak vonulásának idôszakában. A Hernád folyását követve ugyanis sok madár pihen meg a legelôn, valamint a tavaszi idôszakban kialakult tocsogókban kutat táplálék után. A legelô kisemlôs faunája táplálékforrásként szolgál a közeli hegyek ragadozó madarainak.

(nograd.net/termeszet/bnp/index_hu)

2006.05.10

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA