
Fehérjeverseny
Hús: több fehérjét tartalmaz, mint a halak (pl. 100 gramm borjúszelet fehérjetartalma 30 gr.)
Hal: ponty vagy tőkehal esetében ez az arányszám mindössze 16 gr/100 gramm.
A jó minőségű tengeri halak fehérjéi a szervezet számára nélkülözhetetlen valamennyi aminosavat tartalmazzák. A legértékesebb az olajos tonhal (27,6 gr/100 gr), a füstölt lazac (24 gr/100 gr). A konzerválás nem csorbítja a fehérjék minőségét, viszont csökkenti a vitamintartalmat. A hiányzó vitaminmennyiség szerencsére megtalálható a lében.
Zsiradékverseny
Hús: a húsban található zsír nagyon telített zsírsavakban és koleszterinben: ez a párosítás nagy mértékben károsíthatja a szívet, és kedvezhet a betegségek kialakulásának is. Ráadásul főzés elősegíti a széntartalmú toxikus anyagok termelődését. A lóhús a legkevésbé kalóriadús: 127 kcal/100 gr, szemben a bárányhússal 290 kcal/100 gr.
Hal: 100 grammra vetítve 5 grammnál kevesebb zsiradékot tartalmaz a tőkehal, a pisztráng és a ponty, 10 grammot a tonhal és a lazac. A halak zsírja igen gazdag telítetlen zsírsavakban, amelyek a szív védelmezői. A busában van a legtöbb. Egyébként a zsírosabb halfajták, pl. lazac, szardínia, tonhal és makréla Omega3-elemet is tartalmaznak, amely védi az érfalakat és fontos szerepet tölt be az agyműködésben.
Vitamin-, ásványianyag-verseny
Hús: vasban a leggazdagabb élelmiszer. A nyúlhús 10 gr/100 gr, baromfihús 8 gr/100 gr értékkel. A bennük található B12-vitamin elősegíti a gyorsabb és hatékonyabb felszívódást. A nők négyötöde vashiányban szenved, ezért tanácsos egy héten kétszer-háromszor húst fogyasztaniuk. A hús réztartalma fokozza a vas, az antioxidáns szelénium és az immunrendszert védő cink hatását.
Hal: A- és D-vitaminokban gazdag, a szem és a csontok egészségének őre. Ellentétben a szóbeszéddel, a halfogyasztás nem hat az agyműködésre. A hal foszfortartalma a csontrendszert erősíti. (luc)
(holgyvilag.hu - hirado.hu)