Tudjuk, mit eszünk?

MAGAZINOK > ÉLETMÓD > Táplálkozás > Tudjuk, mit eszünk?

t: 1360

Napjainkban egyre kevés olyan élelmiszer kerül a boltok polcaira, amely nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot. A feldolgozás során gondoskodni kell róla, hogy a termékek minél tovább megőrizzék eredeti minőségüket, színüket, állagukat, mert ki tudja, mikor jutnak el a fogyasztókig. És mi magunk is ezt igényeljük, hiszen ki venne meg egy rúd málladozó felvágottat, megzöldült joghurtot vagy egy doboz gyümölcslevet, vékony penészréteggel a tetején?

Ugyanígy felháborodunk, ha a tartósnak nevezett kenyér másnapra megszárad és megpenészedik. Életmódunkból következően nem tudjuk megoldani, hogy naponta mindenből frisset vásároljunk. Bár szívesen élnénk egy biofarmon, ahol csakis a kertben termett vegyszermentes zöldség és gyümölcs kerül a tányérunkra, bele kell nyugodnunk, hogy a városi lét nélkülözhetetlen kellékei a félkész élelmiszerek.

A reggeli rohanásban bizony jól jön időnként az előre csomagolt croissant. És amikor hétvégére kiürül a hűtő, megörülünk a speiz polcán megbúvó zacskóslevesnek.

Mesterséges kontra természetes

A különféle adalékanyagokat a gyártók minden esetben azért alkalmazzák, hogy a termékük jó ízű és gusztusos maradjon, és ne veszélyeztesse a fogyasztók egészségét. A szóban forgó engedélyezett anyagokat csakis a lehető legnagyobb tisztaságban, a kívánt hatást biztosító legkisebb mennyiségben szabad használni.

Az egészséges életet hirdetők körében a mesterséges többnyire a rossz, míg a természetes a jó szinonímája. Ennek ellenére tudni kell, hogy a sokat szidott adalékanyagok között sok van, amely a természetben is megtalálható. Ilyen például a citromsav, amely eredendően jelen van a citromban, a narancsban és más citrusfélékben. Ez persze önmagában még nem minősíti, hiszen a természetben létezik számos vegyület, amely az egészségre káros, sőt kifejezetten mérgező. Helytelen tehát a fenti általánosítás. Főként, ha meggondoljuk, hogy a mindannyiunk által nap mint nap használt cukrot vagy sót is lehet olyan mennyiségben fogyasztani, hogy az káros legyen az emberi szervezetre.

Veszélyes az aszpartám?

Az egyik leggyakrabban használt édesítőszer, az aszpartám (E 951) komoly egészségkárosító hatásáról nagyon sokat cikkeztek a közelmúltban. Ez a fogyasztókat is aggodalommal töltötte el. Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézethez (OÉTI) is számos kérdés érkezett. Az intézet munkatársai szerint eddig nincs meggyőző bizonyíték az aszpartám veszélyes voltára. A szóban forgó szer megengedett napi beviteli szintje jelenleg 40 mg/testtömeg kg. Ez egy 60 kilós ember esetében 2400 mg aszpartamot jelent naponta. Ha ennyit akarunk a szervezetbe juttatni, ahhoz egyszerre el kell fogyasztanunk 133 db aszpartám alapú édesítőtablettát.

Szigorúan ellenőrzött anyagok

Mindenféle adalékanyag használatbavételét hosszas kísérletsorozat előzi meg. Ennek során tesztelik a szer emberi szervezetre gyakorolt hatását. A kutatók csakis akkor engedélyeznek egy új adalékanyagot, ha a használata tökéletesen biztonságos. A gyártók pedig kizárólag technológiailag indokolt esetben alkalmazhatják a szert. A felhasználható mennyiségeket mindig úgy állapítják meg, hogy az adalékanyag a szervezetbe kerülő összes mennyisége ne haladja meg az egészségre ártalmatlan értéket.

Az adalékanyagok főbb csoportjai: élelmiszer-színezékek, antioxidánsok, tartósítószerek, állományjavítók, tömegnövelőszerek, stabilizátorok, savanyúságot szabályozó anyagok, édesítőszerek, ízfokozók, csomósodásgátlók. Mindezek felhasználását az élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni. Mivel a fenti anyagok nagy részének hosszú és bonyolult neve van, a legtöbb esetben csak az adott szer besorolását megkönnyítő E-szám szerepel a listán.

Mit rejtenek az E-számok?
E 102–155-ig: mesterséges színezékek
E 200–285-ig: tartósítószerek
E 431–496-ig: állománymódosítók
E 950–962-ig: mesterséges édesítőszerek

(forrás: www.holgyvilag.hu)

2006.03.22

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Tudjuk, mit eszünk?

Legfrissebb magazinok