Életfa

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Díszkert > Életfa

t: 9291

Kelet-Ázsiából származik. Kína, Japán és Koreában alkot erdőségeket. Sokféle változatban ismerjük, kertekben és parkokban. A közép-ázsiai selyemút mentén található példányokat egyes szakemberek szerint valaha odaültetették, ám a környező hegyekben is előfordulnak reliktum fák. 3.300 méter magasságig terjedt el.

Botanikája

Kisméretű fa vagy cserje, szabályos ovális koronájú, vastag ágrendszerű fa. A legmagasabb példányát, 35m, Tadzsikisztánban találták. Legöregebb termesztetett példányai Kínában (Beijing) találhatók. Kérge vörösesbarna, szalagosan leváló. Lombozata zárt, kompakt, általában kúpos, ám a korosodással szétnyíló. Virágai egyivarú egylakiak. Virágzási ideje március-április. Tobozai zömökek, 1,5 cm hosszúak, kezdetben húsosak később megfásodnak. Magja apró tojásdad, szárny nélküli, sötétbarna színű, világos köldökkel.

Gyógyhatásai

A kínai orvoslásban az 50 alapgyógynövény egyike. A növény minden részét használják. Terméséből és leveléből származó illóolajából 19 illetve 28 vegyületet izoláltak. Levelei antibakteriális hatásúak, használják többek közt köhögés,- és vérzéscsillapítóként, hajnövesztő szerként. Kezelnek vele légcsőhurutot, asztmát, bakteriális bélfertőzést, menstruációs rendellenességet, izületi fájdalmat. A mag kivonata nyugtató hatású, a gyökér kivonattal pedig bőrrendellenességeket, égési sérüléseket gyógyítanak. Hajtás és terméskivonata más ciprusokkal egyetemben sejtméreg, és bizonyos rákos sejtek szaporodását gátolják. A kutatások ez irányban tovább folynak. Mindennek ellenére leveleit ne fogyasszuk. Érintése esetleg bőrallergiát okozhat.

Gondozása, tartása

Ázsiában már a történelmi időktől ültetik. Linné tanítványa, Peter Thrunberg, fedezte fel, aki tujagyűjteményeket hozott létre a Jóreménység fokán, Kelet-Indiában és Japánban. Európába a 18. század elején került feltehetően francia misszionáriusok közvetítésével. Napos vagy félárnyékos helyen, középkötött, jó vízellátású, gyengén savanyú talajon fejlődik a legjobban. Azonban rendkívüli szívóssága miatt városi kertekbe, parkokba is ajánlott. Ugyanis sivár, köves, meszes talajon is megél. Jól tűri a szárazságot, a téli fagyokat. Bár a fagyok jellemzően megperzselik, legtöbbször a következő szezonban hozott új hajtások korrigálják ezt a hibát. Építési törmelékes talajon is megmarad. A környezetszennyezést, a városi környezetet is jól tűri. Lassan fejlődik, ezért csak korrekciós metszést igényel.

Rendkívül sokféle színű, alakú, magasságú változata kapható, érdemes körülnézni a faiskolákban. Kiváló határoló növény, épületek környékére is előszeretettel ültetik. A magas változatok remek szélfogók. Az újonnan létesített kertek első üde színfoltjai. A kúszó változatok nem pusztán talajtakarók, hanem állatbarátok is.

Új fajta a Thuja orientalis 'Lakatos' . Alakja szabályos zárt kúp. Nyáron, színe meleg sárga, azonban télre padlizsán színt ölt. Növekedése a Thuja or.'Pyramidalis Aurea'-val megegyező. Hazai nemesítésű fajta, így hideg teleinket jól tűri, betegségekkel szemben ellenálló. Egész évben szép, hangsúlyos dísze kertünknek, ezért elsősorban szoliternek vagy örökzöld csoportokba színfoltnak ajánlott. (Forrás: Gergely Díszfaiskola honlapja)

Garami Márta

(forrás: www.kertpont.hu)

2006.03.13

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Az életfa név feltehetően örökzöld leveleire, és sokoldalú gyógyhatására utal.

Lombozata zárt, kompakt, általában kúpos, ám a korosodással szétnyíló.

A kínai orvoslásban az 50 alapgyógynövény egyike

Rendkívüli szívóssága miatt városi kertekbe, parkokba is ajánlott.

Thuja orientalis Aurea Nana

Thuja orientalis 'Balaton'

Életfa

Legfrissebb magazinok