A TRÓPUSOK RÓZSÁI - A HIBISZKUSZOK | Balkonra, teraszra, dézsába | AKI A VIRÁGOT SZERETI... | MAGAZIN

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Balkonra, teraszra, dézsába > A TRÓPUSOK RÓZSÁI - A HIBISZKUSZOK

t: 5605

A TRÓPUSOK RÓZSÁI - A HIBISZKUSZOK

A kertészek a Kis-Ázsiából származó törökrózsa (Hibiscus syriacus) számos változatát tenyésztették ki, így az európai virágkedvelõk a fehértõl a rózsaszínen, a vörösön, a lilán át egészen a kék színváltozatig számtalan árnyalat é -kombináció között válogathatnak Ám a hibiszkuszok meleget kedvelõ növények, igazi hazájuk a trópus.

Ázsia, Afrika és Dél-Amerika kertjeiben csodálatos példányai pompáznak e különleges virágnak. Ezekbõl az Európában kevésbé ismert fajokból mutatunk be egy csokorra valót. A hibiszkuszok a mályvafélék családjának a képviselõi, bokor vagy alacsony fa termetûek, eredeti hazájukban örökzöldek. Jellegzetes nagy, kehelyszerû, öt színes sziromlevélbõl álló tölcséres virágai legtöbbször egyesével vagy laza csoportokban ülnek az ágakon. Toktermésükben a magvakat gyakran finom szálú rostanyag borítja. Régóta ismert és kedvelt növények mindenütt, s kertészeti fajtáik a trópusi, szubtrópusi országokban is nagyon népszerûek, nem csak a kertekben, hanem a városok, falvak közterein is gyakran látni egészen különleges változataikat. Ám vadon élõ fajaik is figyelemre méltóak.

Lekvár, szörp, bor
A vörös, mindössze 2 méter magas cserjévé fejlõdõ, nagy virágú Hibiscus esculentus Afrika szülötte. A virágkehelybõl kinyúló bibeszál kárminvörös, és ennek végén ülnek az élénksárga porzók, amelyek tovább emelik a virág szépségét. Amint a neve is mutatja, ennek a hibiszkusznak a termése ehetõ. Brazíliában, a fûszeres ízeirõl híres bahiai konyha jól ismert alapanyaga a quiabo, a Hibiscus esculentus még éretlen, zöld toktermése, amelyet az Afrikából ide hurcolt rabszolgák hoztak magukkal, és terjesztettek el az Újvilágban. Ez a zöldségféle 1,6 százaléknyi fehérjét, 4 százaléknyi szénhidrátot és 3,4 százaléknyi rostanyagot tartalmaz, tehát igen hasznos táplálékkiegészítõ. Szépségben sem marad el e fajtól az ugyancsak afrikai, rosella néven ismert Hibiscus sabdariffa, H. digitatus, H. gossypiifolius és H. sanguineus sem. Ezek egymáshoz igen hasonló fajok, kissé magasabbra is nõnek az elõbb említettnél, elérhetik a 3 métert is. Virágaik egyesével nyílnak az ágakon, szintén nagy méretûek, a színük a virágkocsánynál vörös, késõbb rózsaszín, illetve élénksárga. Afrika az õshazája a rostnövényként ismert kenafnak vagy gombo-kendernek (H. cannabinus). A Fülöp-szigeteken ültetvényeken is termesztik õket, virágjuk kelyhébõl lekvárt vagy szörpöt készítenek, sõt, még bort is erjesztenek belõle. Dél-Amerikában a feketék konyhája használja, és Caruru da Guiné, illetve Quiabo da Angola néven ismert, ez megint csak arra utal, hogy ezeket is az afrikai rabszolgák hozták magukkal és terjesztették el.

Férfiak szerelme
A hibiszkuszok két, Ázsiából származó alapfaja a kínai rózsa (Hibiscus rosa-sinensis) és a Hibiscus sinensis. Ezek már majdnem fa termetûek, 4-7 méter magasra is megnõnek. Leveleik oválisak, mintegy 10 centiméter hosszúak, és 7 centiméter szélesek, finoman fogazottak. Nagy méretû virágaik sárgák, a kelyhük gyakran dupla. Mindkét faj egész évben folyamatosan virágzik, ezért a legtöbb trópusi területen nagyon kedveltek, sokfelé ültetik kertészeti változataikat is. Száraz termésükbõl igen jó minõségû rostanyagot nyernek. Ugyancsak a trópusi Ázsia különleges növénye a Hibiscus mutabilis, amelyet Brazíliában nagyon találóan férfiak szerelmének neveznek, ugyanis ennek a fajnak a virága nap közben változtatja színét! A nagy méretû, egyesével vagy párban nyíló virágok reggel rózsaszínûek vagy fehérek, délutánra vörösre változik a színük. E földrészrõl való a hercegnõ fülbevalója nevet viselõ hibiszkuszfaj is (Hibiscus molleoides), amelynek lecsüngõ élénkvörös virágai ugyan kisebbek az elõbbi fajokéinál, vi szont a sziromlevelei csipkeszerûen szeldeltek, s ez egészen szokatlan megjelenést kölcsönöz e növény nek. Bokrait élõsövénynek ültetik trópuson, mivel a nyírást is jól bírja sõt, a megmetszett bokrok dúsab ban virágoznak.

Fában orvosság
A Dél-Amerikában honos hibisz kuszfajok fatermetûek. A legismer tebb közülük a praiák gyapotfája (Hi biscus tiliaceus). Nagy méretû, kén sárga virágkelyhei a kocsánynál bor dóak. A szív alakú, örözöld levele ket nevelõ, mutatós fa igen ellenál ló, hiszen természetes élõhelyei a si vár homokos talajú tengerpartok sõt, a fa még a mangrove mocsárer dõk szélén is megjelenik. Ezt a só környezetet pedig nem sok növény viseli el. Jól tûri a szennyezett leve gõjû nagyvárosok környezetét is, te hát széles körben felhasználják utca fásításra. Öt rekeszû toktermésében fekete magvakat igen jó minõségû rostanyag veszi körül, amelybõl fo nalat készítenek. E fonalból durv szövetanyag, például zsákvászon ké szül. A hibiszkuszok e tulajdonság nem meglepõ, hiszen közeli rokona az ugyancsak a mályvafélékhez tar tozó gyapotnak. Mivel viszonylag nagy termetû növények, a fájukat is felhasználják, a papírgyártás kedvel nyersanyaga.

A Hibiscus bifurcatus a nedvesebb éghajlatot kedveli. Virágai rózsaszí nûek, fonákjukon tüskés leveleit sav tartalmúk miatt sok helyen saláta ként fogyasztják. Ennek a termésé bõl is jó minõségû rostanyagot nyer nek. Akad még egy érdekesség a délamerikai hibiszkuszfajok között: szintén sárga virágú, Amazóniában élõ Hibiscus sabdariffa. Ezt gyógynö vényként használják, mert a levele oxálsavat, kálium-oxalátot, gyökere gyógyító hatású szénhidrátokat tartal maznak. A gyökereibõl készült fõze tet skorbut ellen ajánlják, míg a leve leibõl forrázott tea görcsoldó, és gyomorrontás ellenszere. Íme, egy növénynemzetség, amely nek számos faja nemcsak szép virága ival, hanem sok, számunkra haszno tulajdonságával színesíti életünket. (forrás: Sulinet.hu)

2005.07.13

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA