HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > UTAZÁS > Erdélyország > Wass Albert igazsága

t: 8916

Wass Albert igazsága

Wass Albert alkotó ember és termékeny író volt. Fiatalon felismerte írói küldetését, s egész életét ennek a hivatásnak szentelte. Harminchét éves volt, mikor emigrációba kényszerült.

Mi, az író fiai, Vid, Huba, Miklós, Géza és Endre
kiváltságnak tartjuk, hogy vele éltünk, és számunkra megtisztelő, hogy elmondhatjuk olvasóinak, hogy ki volt az az ember, akit apánkban megismertünk. Érezzük, hogy élete és munkássága megszólítja olvasóit: élénk érzelmi hatást vált ki belőlük, vagy éppen vitára serkenti őket. Apánk életét ismerve mi arról tanúskodunk, hogy ő egy nem mindennapi ember volt. Voltak erényei és gyengeségei, mint minden embernek, de rendkivül nemes jellemmel volt megáldva, aki arra szentelte az életét, hogy a világ jobb legyen általa.

*Először is, romantikusidealista eszményeket őrzött élete végéig, melyekből nem hiányoztak a liberális nézetek sem.
*Másodszor moralista volt, aki az egyén felelősségében hitt, nem általánosítva csoportokra,
népfajokra. A tízparancsolat normáját tartotta alapnak, melynek a felrugása tragikus
következményeket hoz az egyének életébe. Volt egy emberi magatartásforma, amit szívből
utált: az opportunizmus. Azok ellen kritikával beszélt, akik mások nyomorúságából hasznot
húztak.
*Harmadszor, a vallásszabadság szószólója volt és hitt az eltérő népcsoportok toleráns
együttélésében.
*Negyedszer, közeli barátja volt magyaroknak, zsidóknak, románoknak, franciáknak, németeknek és amerikaiaknak. És olyan fiak apjaként élt, akiknek magyar, zsidó, román, német, amerikai stb barátai voltak.

Ahogy magáról mondta az író: „Az életem mindig is egy nyitott könyv volt. Az most is, és az lesz a jövőben is. Nincs rejtegetnivalóm, és nem kell elnézést kérnem egyetlen tettemért sem.” (1979)

Wass Albert világszemlélete
Wass Albert életét a szeretet és gondosság hatotta át, és a világot vallásos áhitattal szemlélte.

Erdélyhez soha el nem múló szeretettel ragaszkodott. Olyan lebilincselően mesélte színes és kalandos történeteit, hogy úgy éreztük, mintha mi is ott lettünk volna. Olyan élénken festette le a természetet, hogy szinte a szemünk előtt láttuk. Utolsó művében így összegezte szülőföldjéhez való kötődését:
„Az én világom Isten szándéka szerint Erdély egy kis eldugott bütykére szorítkozott volna, aminek Mezőség a neve s ott fekszik Kolozsvár és Marosvásárhely között hullámos dombjaival, akárcsak egy hajdani tenger, melyből kifogyott a víz s csak az iszap maradt meg belőle hullámokká
merevedve. A Jóisten jószándékát azonban gonosz emberek gonosz szándéka elrontja olykorolykor, s ez történt az én esetemben is. Oda is pusztultam volna, ha az Úristen haragos viharában jó szelek föl nem kaptak volna, s úgy elvittek onnan, mint a szakadt pókhálót, melynek gyönge szálába pók kapaszkodik. Én voltam a pók s vitt a szél életem megmaradt szálával, úgy elvitt, mintha ott se lettem volna soha. Pedig ott voltam Erdély kellős közepén s szememmel láttam, fülemmel hallgattam azt a szép madárdalos, lágy szellős, frissen kaszált széna szagú világot, aminek ma már nyoma sem maradt.”

Olyan maradandó értékekrel oktatott bennünket, melyeket őseink, a Czegei Wass család hagyott hátra sok nemzedéken át. Ez a család olyan ősökre tekint vissza, akik két keresztesháborúban vettek részt, a család története ugyanis az Árpádházi királyok idejére nyúlik vissza.

Például ezeket az alapelveket tanította nekünk, amelyeket nagyapjától tanult maga is:
*Emberi értékedet abban lehet lemérni, amit teszel, nem abban, hogy mid van.
*A nevedet becsüld meg, ne a vagyonodat. A jó hírnevet lassan lehet felépíteni, de annál gyorsabban le lehet rombolni.
*A civilizáció tégláról téglára épük: apró szivességek és megfontolások éppúgy számítanak, mint az óriási teljesítmények. Az a dolgod, hogy civilizáltabbá tedd a világot. Kezdd el otthon, majd folytasd a közösségben, melynek tagja vagy mind szélesebb körben, ahogy az Isten erre tálentumokkal felruházott. (Wass Huba: Emlékbeszéd kézirat)

Wass Albert politikai látása az egység, s nem a széthúzás volt.
1945 húsvétján volt, amikor elhagytuk Magyarországot. Isten segedelmével apánk Bajorföldre, Németországba vitt: hegyek, erdők közé, egyszerű hegyi emberek közé. Ott végre többet együtt lehetett velünk, a családjával. Abban az időben, amikor a világ a háború romjaiban hevert, és mi menekültként éltünk Németországban, ő széppé varázsolta számunkra az életet azokkal a mesékkel, amelyeket az Erdők könyve és Tavak könyve című kiadványokban is leírt.

Wass Huba írásából (fordította Lukácsi Éva)
Wass Albert igazsága

Bartha Kata
Wass Albert Emlékoldal

2012.02.29

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok