HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > UTAZÁS > Magyarország > Nemzeti himnuszunk históriája
A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé. Maga a magyar nemzet tette saját himnuszává.
Egy szaklexikonban olvashatjuk a Nemzeti himnusz címszó alatt: "Olyan dal vagy induló, mely egy nép együvé tartozásának tudatát, nemzeti és államisági érzését hivatott reprezentatív formában kifejezésre juttatni." A világ országainak himnuszai nagyrészt a XVIII-XIX. században születtek.
Az első összefüggő magyar Szent István-himnusz 1651-ből való.
"Királyi pálczát hogy kezébe vévé:
Keresztyény Hitet terjeszteni kezdé.
A’ pogányságot Országból ki-üz, és ki-rekeszté.
Sok Templomokat, és Püspökségeket,
Magyar országban fundála, s’ helyeket;
Kikben szüntelen Isten dicsirteték, s’ neve hirdetteték.
Sok gazdagsággal azokat bé-tölté,
Szent Oltárokat fel-is ékesíté.
Kinccsel, arannyal, sok szép eszközökkel, drága kövekkel.
E’ mellé szerze igaz Pásztorokat,
Más Országokból hoza tanítókat."
A XVIII. században - Magyarországon a vallásos énekeket énekelték naphimnusz gyanánt.
Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga
Boldogasszony Anyánk
Boldogasszony Anyánk,
Régi nagy Pátrónánk!
Nagy inségben levén,
Így szólít meg hazánk:
Refrén:
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
1797-ben, Ferenc császár idején, a második angliai koncert-útjáról visszatérő Joseph Haydn - fölbuzdulva a brit himnusz (God save our gracious King) ottani páratlan népszerűségén - Leopold Haschka versére megalkotta a Gott erhalte Franz den Kaiser kezdetű osztrák császárhimnuszt, mely - akarva, nem akarva - a mi himnuszunkká is vált, ugyanis egy államtestben éltünk nyugati szomszédunkkal.
A Magyar Hymnusz szövegét, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét KÖLCSEY FERENC (1790–1838), a reformkor egyik nagy koszorús költője megírta 1823. január 22-én, és először 1828-ban az Aurora című almanachban jelentette meg. 1832-ben Kölcsey Ferenc munkáinak első kötetében is megjelenik a Hymnus.
Zenéjét EKEL FERENC (1810–1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően.
1844-ben a Himnusz bemutatása a Nemzeti Színházban - először szólal meg nyilvános népünnepségen: az óbudai hajógyárban, a „Széchenyi" nevű gőzös vízrebocsátásánál - először szólal meg egyházi ünnepségen: a pesti polgári őrhad zászlószentelésén, a Rákos mezején - a Himnusz kottája megjelenik Pesten, Wagner József kiadónál.
1903-ban az országgyűlés csak elismerte hivatalosságát.
A magyar nemzeti himnusz 1989-ben került hivatalosan a Magyar Köztársaság alkotmányába Magyar Közlöny „XIV. fejezet A Magyar Köztársaság fõvárosa és nemzeti jelképei "75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével."
Kölcsey Ferenc: Himnusz
A magyar nép zivataros századaiból
Tudni kell, hogy Kodály Zoltánt - erősen katolikus és nemzeti mentalitása ellenére - rendkívüli módon respektálta a kommunista rendszer, de a Szovjetunió is. Ezt részben óriási nemzetközi tekintélyének, de főleg annak köszönhette a Mester, hogy - számos pályatársával ellentétben - nem távozott külföldre, emigrációba. Egy születésnapi fogadáson, oldottabb hangulatban ekként fordult Kodályhoz Révai József: Van még a Tanár Úrnak egy adóssága velünk szemben. E bizalmaskodó hangra mintha egy jégszobor válaszolt volna: Nekem? Magukkal szemben? Micsoda?
Révai: Írjon nekünk a Tanár Úr új himnuszt. Mire Kodály csak ennyit mondott: Minek? Jó a régi! Nemzeti himnuszunk historiája.
Himnusz szobor
2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, többmázsás, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.
Bartha Kata
2012.01.05
t: 8241
Nemzeti himnuszunk históriája
A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé. Maga a magyar nemzet tette saját himnuszává. Egy szaklexikonban olvashatjuk a Nemzeti himnusz címszó alatt: "Olyan dal vagy induló, mely egy nép együvé tartozásának tudatát, nemzeti és államisági érzését hivatott reprezentatív formában kifejezésre juttatni." A világ országainak himnuszai nagyrészt a XVIII-XIX. században születtek.
Az első összefüggő magyar Szent István-himnusz 1651-ből való.
"Királyi pálczát hogy kezébe vévé:
Keresztyény Hitet terjeszteni kezdé.
A’ pogányságot Országból ki-üz, és ki-rekeszté.
Sok Templomokat, és Püspökségeket,
Magyar országban fundála, s’ helyeket;
Kikben szüntelen Isten dicsirteték, s’ neve hirdetteték.
Sok gazdagsággal azokat bé-tölté,
Szent Oltárokat fel-is ékesíté.
Kinccsel, arannyal, sok szép eszközökkel, drága kövekkel.
E’ mellé szerze igaz Pásztorokat,
Más Országokból hoza tanítókat."
A XVIII. században - Magyarországon a vallásos énekeket énekelték naphimnusz gyanánt.
Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga
Boldogasszony Anyánk
Boldogasszony Anyánk,
Régi nagy Pátrónánk!
Nagy inségben levén,
Így szólít meg hazánk:
Refrén:
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
1797-ben, Ferenc császár idején, a második angliai koncert-útjáról visszatérő Joseph Haydn - fölbuzdulva a brit himnusz (God save our gracious King) ottani páratlan népszerűségén - Leopold Haschka versére megalkotta a Gott erhalte Franz den Kaiser kezdetű osztrák császárhimnuszt, mely - akarva, nem akarva - a mi himnuszunkká is vált, ugyanis egy államtestben éltünk nyugati szomszédunkkal.
A Magyar Hymnusz szövegét, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét KÖLCSEY FERENC (1790–1838), a reformkor egyik nagy koszorús költője megírta 1823. január 22-én, és először 1828-ban az Aurora című almanachban jelentette meg. 1832-ben Kölcsey Ferenc munkáinak első kötetében is megjelenik a Hymnus.
Zenéjét EKEL FERENC (1810–1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően.
1844-ben a Himnusz bemutatása a Nemzeti Színházban - először szólal meg nyilvános népünnepségen: az óbudai hajógyárban, a „Széchenyi" nevű gőzös vízrebocsátásánál - először szólal meg egyházi ünnepségen: a pesti polgári őrhad zászlószentelésén, a Rákos mezején - a Himnusz kottája megjelenik Pesten, Wagner József kiadónál.
1903-ban az országgyűlés csak elismerte hivatalosságát.
A magyar nemzeti himnusz 1989-ben került hivatalosan a Magyar Köztársaság alkotmányába Magyar Közlöny „XIV. fejezet A Magyar Köztársaság fõvárosa és nemzeti jelképei "75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével."
Kölcsey Ferenc: Himnusz
A magyar nép zivataros századaiból
Tudni kell, hogy Kodály Zoltánt - erősen katolikus és nemzeti mentalitása ellenére - rendkívüli módon respektálta a kommunista rendszer, de a Szovjetunió is. Ezt részben óriási nemzetközi tekintélyének, de főleg annak köszönhette a Mester, hogy - számos pályatársával ellentétben - nem távozott külföldre, emigrációba. Egy születésnapi fogadáson, oldottabb hangulatban ekként fordult Kodályhoz Révai József: Van még a Tanár Úrnak egy adóssága velünk szemben. E bizalmaskodó hangra mintha egy jégszobor válaszolt volna: Nekem? Magukkal szemben? Micsoda?
Révai: Írjon nekünk a Tanár Úr új himnuszt. Mire Kodály csak ennyit mondott: Minek? Jó a régi! Nemzeti himnuszunk historiája.
Himnusz szobor
2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, többmázsás, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.
Bartha Kata
2012.01.05
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
