Orvosi eszközöket találtak Feketeszakáll hajóján | HIREK

Orvosi eszközöket találtak Feketeszakáll hajóján

A Feketeszakáll zászlóshajójaként funkcionáló roncsot és a rajta talált orvosi eszközöket vizsgáló régészek úgy vélik, a hírhedt kalóznak nehéz munkába tellett a legénység egészségi állapotának fenntartása.

Feketeszakáll a valaha élet leghíresebb kalóz. Valódi neve Edward Teach (vagy Thatch), zászlóshajója, az Anna királyné bosszúja korábban a La Concorde de Nantes néven ismert francia rabszolgaszállító volt, amelyet 1717-ben fogott el. A könnyű zsákmányszerzést elősegítette, hogy a hajó legénységnek nagy része vagy beteg volt vagy betegség miatt elhunyt. 1718-ban az Anna királyné bosszúja zátonyra futott Észak-Karolinánál, a Topsail-öbölben, egy homokpadon. Feketeszakáll legénysége többségét magára hagyta, válogatott férfiakkal és a zsákmány nagy részével elmenekült, de még ugyanazon évben egy összecsapásban életét vesztette.

A hajót 1996-ban fedezték fel újra, és azóta az Anna királyné bosszúja-projekt égisze alatt vizsgálják. A régészek rengeteg tárgyat, többek között számos orvosi eszközt tártak fel. A leletek, illetve a történelmi adatok egy olyan kalózkapitány képét tárják elénk, aki mindent megtett, hogy legénységét harcképes állapotban tartsa.

Linda Carnes-McNaughton régész és kurátor - aki a Society for Historical Archaeology éves ülésén ismertette legújabb tanulmányát - elmondta, a tengerjáró közösségekben a betegek és sérültek kezelése mindig kihívásnak bizonyult. A Feketeszakálléhoz hasonló hajókon szolgálóknak sokféle tényezőkkel kellett felvenniük a harcot, többek között krónikus és periodikus betegségekkel, sebekkel, amputációkkal, fogfájással, égésekkel és más, leírhatatlan kórokkal.

A legénység egészségi állapotának fenntartása valójában olyannyira fontos volt, hogy amikor Feketeszakáll az Anna királyné bosszúját zászlóshajójává tette, az elfogott francia legénység nagy részét szélnek eresztette, de a hajón szolgáló három orvost néhány másik mesteremberrel, úgymint ácsokkal és a szakáccsal maradásra kényszerítette. Carnes-McNaughton mindamellett megemlítette, hogy a követendő szabályokat felsoroló 1707-es „A tengerész vademecumja” néven ismert könyvben áll egy kitétel, miszerint a hajóorvosok nem hagyhatják el a hajót, míg annak útja le nem zárul.

A kutató szemügyre vette mind a La Concorde de Nantes nyilvántartási jegyzékét (a legénység nevét és fizetését feltüntető dokumentumot), mind a törvényszéki adatokat, hogy többet megtudjon a Feketeszakáll elfogta orvosokról. A hajó jegyzéke szerint a La Concorde de Nantes ezredorvosa Jean Dubou (vagy Dubois) volt St. Etienne-ből. Elfogatása előtt 50 livre-t kapott munkájáért. A másik orvost Marc Bourgneuf-nek hívták La Rochelle-ből, 30 livre-es fizetést kapott, míg a harmadik, Claude Deshayes, akit fegyverkovácsként említ a névjegyzék, ő 22 livre-t kapott munkájáért. A jegyzékben szerepel még az orvos asszisztense, Nicholas Gautrain, 12 livre-es fizetéssel. Bár a lista említi, neve nem merült fel a törvényszéki adatok között.

Amikor a régészek elkezdték a feltérképezést az Anna királyné bosszúján, többféle orvosi eszközre bukkantak, némelyek franciaországi gyártásról árulkodtak. Carnes-McNaughton szerint Dubou-tól és segítőitől elvárták, hogy maguk szerezzék be eszközeiket, és Feketeszakáll elfogásukkor valószínűleg a tárgyakra is rátette kezét.

A leletek között találtak egy húgycsőfecskendőt, amely a kémiai elemzés szerint eredetileg higanyt tartalmazott. A kutató úgy véli, a nemi úton terjedő szifilisz kezelésére alkalmazhatták. Két, beöntéshez használt pumpára is rábukkantak, ezekkel folyadékot juttathattak a végbélbe, elősegítvén gyors felszívódását. Egyelőre nem tudják, erre miért lehetett szükség, de szeretnék megvizsgálni, milyen anyagot tartalmaztak a tárgyak a hajó zátonyra futása előtt.

Találtak egy tálkát is, amelyet érvágáshoz alkalmazhattak. A 18. század eleji emberek úgy hitték, hogy érvágással gyógyíthatóak bizonyos állapotok, a kezelés modern változatát néhány esetben ma is alkalmazzák. Előkerült egy bronzmozsár és mozsártörő, valamint két egymásba illeszthető mérősúly. Ezek mindegyikét az orvosságok előkészítésére használhatták. Tégelyek maradványait is fellelték, ezekben balzsamokat, kenőcsöket és más készítményeket tárolhattak.

Bizonyos előkerült tárgyakat orvosi és nem orvosi célra is bevethettek, ilyenek többek között egy ezüsttű és egy olló maradványai, ezek sebészeti beavatkozásnál is hasznosak lehettek. Két bronzcsavar-készletet is felfedeztek, ezeket az amputációknál a vérzés csillapítására használt ércsiptetőknél alkalmazhatták.

Annak ellenére, hogy az elfogott orvosoknak volt felszerelésük, Feketeszakállnak egyéb orvosságokra is szüksége lehetett legénysége ellátására. 1718-ban be is gyűjtött néhányat, amikor egy héten át tartotta blokád alatt a dél-karolinai Charleston kikötőjét. Elfogta a mellette elhaladni kívánókat, a legénységet és utasokat túszként tartotta fogva. Amikor tárgyalásba bocsátkozott az állam kormányzójával, orvosszeres ládát követelt, amit a túszok elengedése fejében meg is kapott.

Végezetül azonban erőfeszítései ellenére sem kerülhette el sorsát, 1718 novemberében a Királyi Haditengerészet levadászta.

hirado

Feltöltve: 2015.01.27.
Megnézve: 1465

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra