HIRDETÉS
HIRDETÉS

A helytelen és indokolatlan antibiotikum-alkalmazás kiváltja az ellenállást a baktériumokból, ezért az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felhívta a figyelmet a helytelen használat súlyos következményeire.

Az antibiotikumok vírusok ellen nem hatnak, csak bakteriális fertőzés esetén alkalmazhatók. A felső légúti megbetegedések felnőttek esetében 80-90, a gyerekeknél 60-70 százalékát vírusok okozzák. A nátha, az influenza tipikusan vírusos megbetegedés – tisztázta Szilágyi Emese, az ÁNTSZ járványügyi és kórház-egészségügyi főosztályvezetője az M1 Ma reggel című pénteki műsorában.

Antibiotikummal kell persze kezelni a tüszős mandula- és a bakteriális tüdőgyulladást, a sebfertőzéseket, a bőr- és lágyrész-fertőzéseket, a súlyos szepszist, valamint az agyhártyagyulladást – sorolta fel. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ha az orvos egy bakteriális fertőzésre antibiotikumot írt fel, akkor azt pontosan, abban az időszakban és mennyiségben kell beszedni, mert a kúra lerövidülése hozzájárulhat az ellenálló baktériumok kialakulásához. A befejezetlen kúrákból megmaradt antibiotikumokat pedig nem szabad beszedni – tette hozzá. A felíró orvosoknak kórokozókban kell gondolkozniuk, és a lehető legszűkebb spektrumú antibiotikumot kell felírniuk, hogy csak azt a baktériumot pusztítsa el, amely a fertőzést okozta – mutatott rá.

Szilágyi Emese szerint, bár a betegvizsgálat és a diagnózis felállítása orvosi feladat, és meg kell bízni az orvosban, de nyugodtan rákérdezhet a beteg, hogy miért az adott gyógyszert írták fel neki. Nézete szerint manapság a korábbinál tudatosabb és tájékozottabb a társadalom.

Az antibiotikum-rezisztencia veszélyeiről itt olvashat.

hirado

Feltöltve: 2014.11.21.
Megnézve: 1481

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra